The power of nature: Forest bathing for mental balance
Article Sidebar
Main Article Content
Abstract
Spending time in nature has positive effects on physical, mental, and spiritual well-being. Green spaces promote physical activity, improve cardiovascular health, reduce stress, and strengthen the immune system. Mentally, they enhance concentration, decrease anxiety and depression, and foster psychological resilience, while supporting flow experiences. On a spiritual level, natural environments encourage deeper self-reflection, inner calm, and a sense of transcendence, strengthening our connection to nature and promoting environmental responsibility. Outdoor recreation, particularly forest bathing (shinrin-yoku), involves mindful engagement and sensory experiences, supporting physical and mental restoration, stress reduction, and self-awareness. Forest bathing thus serves as a recreational, preventive, and therapeutic practice, helping maintain mental balance amidst the fast pace of modern life.
Downloads
Article Details
Section
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
How to Cite
References
Behan, J. R., Richards, M. T., & Lee, M. E. (2001). Effects of tour jeeps in a wildland setting on non-motorized recreationist benefits. Journal of Park and Recreation Administration, 19(2), 1–19. https://js.sagamorepub.com/index.php/jpra/article/view/1574
Brayley, R. E., & Fox, K. M. (1998). Introspection and spirituality in the backcountry recreation experience. In M. D. Bialeschki & W. P. Stewart (Eds.), Abstracts from the 1998 Symposium on Leisure Research (p. 24). National Recreation and Parks Association.
Brown, T. L. (2024). Forest bathing. Outdoor learning in Canada. https://ecampusontario.pressbooks.pub/olic/chapter/forest-bathing/
Buckley, R. (2020). Nature tourism and mental health: parks, happiness, and causation. Journal of Sustainable Tourism, 28(9), 1409–1424. https://doi.org/10.1080/09669582.2020.1742725
Csíkszentmihályi, M. (2001). Flow: Az áramlat – A tökéletes élmény pszichológiája. Akadémiai Kiadó.
Elkins, D. N., Hedstrom, L. J., Hughes, L. L., Leaf, J. A., & Saunders, C. (1988). Toward a humanistic-phenomenological spirituality: Definition, description, and measurement. Journal of Humanistic Psychology, 28(4), 5–18. https://doi.org/10.1177/0022167888284002
Engemann, K., Bøcker Pedersen, C., Arge, L., Tsirogiannis, C., Mortensen, P. B., & Svenning, J.-C. (2019). Residential green space in childhood is associated with lower risk of psychiatric disorders from adolescence into adulthood. Proceedings of National Academy of Sciences, 116(11), 5188–5193. https://doi.org/10.1073/pnas.1807504116
Erdőfürdőzés. (2020). Erdőfürdőzés Valkó Zsuzsival. https://www.youtube.com/watch?v=KqPs5cd6cs4
Felépülés folyamatban Kft. (2025). EcoSelfness jóllét programok. https://www.ecoselfness.hu/
Fónagy, O., & Ránky, M. (2020). Erdőfürdő, avagy hogyan merülj el a tudatos jelenlétben. Recreation, 10(2), 36–39. https://doi.org/10.21486/recreation.2020.10.2.5
Forest Therapy Hub. (2025). Forest Therapy Guide. https://foresttherapyhub.com/what-is-forest-bathing/
Godbey, G. (2009). Outdoor recreation, health, and wellness: Understanding and enhancing the relationship. RFF Discussion Paper, 09-21. https://doi.org/10.2139/ssrn.1408694
Gonda, G. (2022). A városi stressz egyik legjobb ellenszere: az erdőfürdő. https://hvg.hu/elet/20220812_erdofurdo_stresszbetegseg
Gősi, Zs., & Magyar, M. (2021). Hogyan változtak szellemi és fizikai rekreációs szokásaink a 2020-as tavaszi korlátozások alatt? In Zs. Gősi, Sz. Boros, & M. Magyar (Szerk.), Sport a Covid-19 pandémia árnyékában: Tanulmányok a sporttudomány témaköréből (pp. 54–64). Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634546610
Hamlin, M. J., Yule, E., Elliot, C. A., Stoner, L., & Kathiravel, Y. (2016). Long-term effectiveness of the New Zealand Green Prescription primary health care exercise initiative. Public health, 140, 102–108. https://doi.org/10.1016/j.puhe.2016.07.014
Hansen, M. M., Jones, R., & Tocchini, K. (2017). Shinrin-yoku (forest bathing) and nature therapy: A state-of-the-art review. International Journal of Environmental Research and Public Health, 14(8), 851. https://doi.org/10.3390/ijerph14080851
Harari, Y. N. (2011). Sapiens – Az emberiség rövid története. Animus Kiadó.
Heintzman, P. (2002). The role of introspection and spirituality in the park experience of day visitors to Ontario Provincial Parks. In S. Bondrup-Nielsen, N.W.P. Munro, G. Nelson, J.H.M. Willison, T.B. Herman, & P.F.J. Eagles (Eds.), Managing protected areas in a changing world: proceedings of the fourth international conference on science and management of protected areas, 14-19 May 2000 (pp. 992–1004). Science and Management of Protected Areas Association.
Heintzman, P. (2009). Nature-Based Recreation and Spirituality: A Complex Relationship. Leisure Sciences, 32(1), 72–89. https://doi.org/10.1080/01490400903430897
Kaplan, S. (1995). The restorative benefits of nature: Toward an integrative framework. Journal of Environmental Psychology, 15(3), 169–182. https://doi.org/10.1016/0272-4944(95)90001-2
Kaplan, R., & Kaplan, S. (1989). The Experience of Nature: A Psychological Perspective. Cambridge University Press. https://www.hse.ru/data/2019/03/04/1196348207/%5BRachel_Kaplan,_Stephen_Kaplan%5D_The_Experience_of_(b-ok.xyz).pdf
Klepeis, N. E., Nelson, W. C., Ott, W. R., Robinson, J. P., Tsang, A. M., Switzer, P., Behar, J. V., Hern, S. C., & Engelmann, W. H. (2001). The National Human Activity Pattern Survey (NHAPS): a resource for assessing exposure to environmental pollutants. Journal of Exposure Science & Environmental Epidemiology, 11(3), 231–252. https://doi.org/10.1038/sj.jea.7500165
Knoll, B. (2016). Természet – nő – gyalogló – sétáló. Lépések az egyensúly felé. https://www.pexels.com/hu-hu/foto/termeszet-no-gyaloglo-setalo-3329292/
Komori, T., Fujiwara, R., Tanida, M., Nomura, J., & Yokoyama, M. M. (1995). Effects of citrus fragrance on immune function and depressive states. Neuroimmunomodulation, 2(3), 174–180. https://doi.org/10.1159/000096889
Kornétás Kiadó és Kereskedelmi Kft. (2024). Erdőfürdő zöld recepttel tavasszal is. https://toptura.hu/erdofurdo-zold-recepttel-tavasszal-is/
Kovács, T. A. (2004). A rekreáció elmélete és módszertana. Fitness Akadémia.
Kovács, T. A. (2007). A rekreáció főbb irányzatai. Civilizációs kihívások, rekreációs válaszok. Magyar Sporttudományi Szemle 8(2), 3–12.
Köteles, F. (2017). A Természettel Való Viszony Skála rövid változatának pszichometriai elemzése és kérdőíves validálása. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika 18(4), 321–333. https://doi.org/10.1556/0406.18.2017.014
Kövi, Zs., Kim, H., Kamble, S., Mészáros, V., Lachance, D., & Nisbet, E. (2023). Cross-cultural validity of the Nature Relatedness Scale (NR-6) and links with wellbeing. International Journal of Wellbeing, 13(2), 45-76. https://doi.org/10.5502/ijw.v13i2.2841
Krajcsó, N. (2015). Is It Possible to Really Slow Down in Our Everyday Lives? The New Challenges of the Slow Movement and Why Has the Slow Food Movement Approach Been Exceeded? Acta Universitatis Sapientiae. Social Analysis, 5(1), 97–106. http://193.16.218.141/acta-social/C5-1/social51-07.pdf
Lackey, N. Q., Tysor, D. A., McNay, G. D., Joyner, L., Baker, K. H., & Hodge, C. (2019). Mental health benefits of nature-based recreation: a systematic review. Annals of Leisure Research, 24(3), 379–393. https://doi.org/10.1080/11745398.2019.1655459
Lohn, A. (n.d.). Zöld Recept. https://hegyvideksport.hu/zold-recept/
Magyar Erdőfürdő és Erdőterápia Társaság. (2021). Szakembereink. https://www.erdofurdo.org/szakembereink/
Magyar Életmód Orvostani Társaság Egyesület. (n.d.). Mi a Mozgás Receptre? https://www.mozgasreceptre.hu/mi-a-mozgas-receptre
Magyar, M. (2023a). Animáció a turizmusban: Elmélet és módszertan. ELTE Eötvös Kiadó.
Magyar, M. (2023b). Szinergiák a természeti rekreációban, avagy fizikai és szellemi leisure. In M. Magyar, & Zs. Gősi (Szerk.), VI. Sport - Tudomány - Egészség: "Szabad az idő" - Fókuszban a fizikai aktivitás. Absztrakt kötet (pp. 17–18). ELTE PPK Egészségfejlesztési és Sporttudományi Intézet.
Mihók, B., Fekete, M., Frankó, L., Martos, T., Pataki, Gy., Sallay, V., & Báldi, A. (2021). Természet és lelki egészség. ELKH Ökológiai Kutatóközpont. https://ecolres.hun-ren.hu/wp-content/uploads/2022/05/2021_MIHOK_es_mtsai_2021_Termeszet_es_lelki_egeszseg.pdf
Park, B. J., Tsunetsugu, Y., Kasetani, T., Kagawa, T., & Miyazaki, Y. (2010). The physiological effects of Shinrin-yoku (taking in the forest atmosphere or forest bathing): evidence from field experiments in 24 forests across Japan. Environmental Health and Preventive Medicine, 15(1), 18–26. https://doi.org/10.1007/s12199-009-0086-9
Patakiné Bősze, J. (2019). Az outdoor fizikai rekreációs irányzat alakulása a kezdetektől napjainkig. In Zs. Gősi, Sz. Boros, & J. Patakiné Bősze (Eds.), Sokszínű rekreáció: Tanulmányok a rekreáció témaköréből (pp. 123–134). ELTE PPK. https://esi.ppk.elte.hu/media/42/df/72da1729016e69cf9df9c6240a6855e8781b8acf5e217e3171292b86b304/ESI_SokszinuRekreacio201905.pdf
Payne, M., & Delphinus, E. (2018). A review of the current evidence for the health benefits derived from forest bathing. The International Journal of Health, Wellness and Society, 9(1), 19–30. https://doi.org/10.18848/2156-8960/CGP/v09i01/19-30
Plevin, J. (2018). From Haiku To Shinrin-Yoku: A brief history of forest bathing. Forest History Today, 2018(Spring/Fall) 17–19. https://foresthistory.org/wp-content/uploads/2019/06/3-Plevin_Forest_Bathing.pdf
Qing, L. (2019). Into the forest: How trees can help you find health and happiness. Penguin Books.
Ryff, C. D. (2021). Spirituality and well-being: Theory, science, and the nature connection. Religions, 12(11), 914. https://doi.org/10.3390/rel12110914
Schultz, P. W. (2002). Inclusion with Nature: The Psychology Of Human-Nature Relations. In P. Schmuck, & P. W. Schultz (Eds.), Psychology of Sustainable Development. (pp. 61–78). Springer. https://doi.org/10.1007/978-1-4615-0995-0_4
Szűcs, A. L., Tarsoly-Huszár, Á., & Patakiné Bősze, J. (2024). Természetkapcsolataink. In M. Magyar, Zs. Gősi, & J. Patakiné Bősze (Eds.), VII. Sport – tudomány – egészség: Interdiszciplináris sporttudományi aspektusok (pp. 24–27). ELTE PPK Sport- és Rekreációmenedzsment Kutatócsoport. https://esi.ppk.elte.hu/media/f9/a2/65db6ec5d2aa3d5ae5d1e5ef05e96a052da44486481a7699eb565a4e403a/Absztraktk%C3%B6tet2024.pdf
The Bureau of Linguistical Reality. (n.d.). Shinrin-yoku (森林浴). https://bureauoflinguisticalreality.com/portfolio/shinrin-yoku-%E6%A3%AE%E6%9E%97%E6%B5%B4/
Trainor, S. F., & Norgaard, R. B. (1999). Recreation fees in the context of wilderness values. Journal of Park and Recreation Administration, 17(3), 100–115. https://js.sagamorepub.com/index.php/jpra/article/view/1634
Ulrich, R. S., Simons, R. F., Losito, B. D., Fiorito, E., Miles, M. A., & Zelson, M. (1991). Stress recovery during exposure to natural and urban environments. Journal of Environmental Psychology, 11(3), 201–230. https://doi.org/10.1016/S0272-4944(05)80184-7
Vadász Erdész. (2022). M5 TV – Erdőfürdőzés – harmónia a természettel – 2022/04. adás – 2022.01.22. https://www.youtube.com/watch?v=CSr1mzVvmHY
Valkó, Zs. (n.d.). Erdőfürdőzés. Természetes stresszkezelés a túlterhelt városi létben. https://www.erdofurdozes.com/
Wen, Y., Yan, Q., Pan, Y., Gu, X., és Liu, Y. (2019). Medical empirical research on forest bathing (Shinrin-yoku): A systematic review. Environmental Health and Preventive Medicine, 24(1), 1–21. https://doi.org/10.1186/s12199-019-0822-8
Wilson, E. O. (1984). Biophilia: The human bond with other species. Harvard University Press.