The recreational role of volunteering in old age
Article Sidebar
Main Article Content
Abstract
The world population is getting older. The increase in life expectancy and the improvement in health status allow the elder generation to engage in volunteer activities. Volunteering, which serves as an appropriate productive social participation, can play a role for the older generation that is healthier, more educated and desires personal development, and positively contributes to the process of successful aging. The aim of this descriptive study is to explore the relationships between volunteer work, physical activity, cognitive fitness and social interactions in old age. The study focuses on the sociological background of volunteering, online volunteering, exploring gender motivational differences. The recreational benefit of volunteering in the elderly is that it supports an active, vibrant, healthy life by expanding the social network, where physical and mental activity, community connections, and emotional well-being contribute to improving the quality of life, while allowing the elderly to remain valuable and respected members of society.
Downloads
Article Details
Section
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
How to Cite
References
Ackermann, K., & Manatschal, A. (2018). Online volunteering as a means to overcome unequal participation? The profiles of online and offline volunteers compared. New Media & Society, 20(12), 4453-4472. https://doi.org/10.1177/1461444818775698
Amoretti, G.F. (2023). Retirement: strengths and weaknesses for a full and healthy old age. Geopolitical, Social Security and Freedom Journal, 6, 38 - 47. https://doi.org/10.2478/gssfj-2023-0003
Anderson, N.D., Damianakis, T., Kröger, E., Wagner, L.M., Dawson, D.R., Binns, M.A., Bernstein, S., Caspi, E., & Cook, S.L. (2014). The benefits associated with volunteering among seniors: a critical review and recommendations for future research. Psychological bulletin, 140(6), 1505–1533. https://doi.org/10.1037/a0037610
Athira, K., & Kutty Kakkakunnan, M. (2023). Retirement Planning: A Brief Snapshot Of The Demographic Factors Influencing The Choice Of Investments For Planning Your Retirement. International Journal For Multidisciplinary Research, 5(5), 1–6. https://doi.org/10.36948/ijfmr.2023.v05i05.7316
Bajusz, K. (2021). Idősoktatás az online térben. Lehetőségek és kihívások. Tudásmenedzsment, 22(1. különszám), 240–247. https://doi.org/10.15170/TM.2021.22.K1.17
Boccacin, L., & Lombi, L. (2018). Seniors and Volunteering: An Italian Study into Gender Differences. Social Sciences, 7(1), 36–42.https://doi.org/10.11648/J.SS.20180701.16
Brettner, Zs. (2012). A 21. század idős generációja. Acta Sociologica - Pécsi Szociológiai Szemle, 5(1), 91–96. https://doi.org/10.15170/AS.2012.5.1.10
Carr, D. C., Kail, B. L., Matz-Costa, C., & Shavit, Y. Z. (2018). Does becoming a volunteer attenuate loneliness among recently widowed older adults?. The Journals of Gerontology: Series B, 73(3), 501-510. https://doi.org/10.1093/geronb/gbx092
Chen, L.-K. (2016a). Benefits and dynamics of learning gained through volunteering: A qualitative exploration guided by seniors’ self-defined successful aging. Educational Gerontology, 42(3), 220–230. https://doi.org/10.1080/03601277.2015.1108150
Chen, L.-K. (2016b). Not just helping: What and how older men learn when they volunteer. Educational Gerontology, 42(3), 175–185. https://doi.org/10.1080/03601277.2015.1085786
Chen, P. W., Chen, L. K., Huang, H. K., & Loh, C. H. (2022). Productive aging by environmental volunteerism: A systematic review. Archives of Gerontology and Geriatrics, 98, 104563. https://doi.org/10.1016/j.archger.2021.104563
Connolly, S., & O'Shea, E. (2015). The Perceived Benefits of Participating in Voluntary Activities Among Older People: Do They Differ by Volunteer Characteristics? Activities, Adaptation & Aging, 39(2), 95–108. https://doi.org/10.1080/01924788.2015.1024075
Dorner, L. & Bene, Á. (2025) Az önkéntesség és a mentális egészség kapcsolata az életkori sajátosságok tükrében – Egy hazai kutatás tanulságai. Önkéntes szemle, 5(1), 3–33. https://doi.org/10.53585/OnkSzem.2025.1.3-33
Einolf, C.J. (2010). Gender Differences in the Correlates of Volunteering and Charitable Giving. Nonprofit and Voluntary Sector Quarterly, 40(6), 1092–1112. https://doi.org/10.1177/0899764010385949
Farkas, G., Gyarmati, A., & Molnár, Sz. (2009). Az idősödő társadalom gazdasági és társadalmi kihívásai Magyarországon. Információs társadalom, 9(4), 7-31. https://doi.org/10.22503/inftars.ix.2009.4.1
Fényes, H. (2021). Változásban: Az önkéntesség értékei. Önkéntes szemle, 1(4), 132–139. https://doi.org/10.53585/OnkSzem.2021.4.132-139
Fenyő, S. S. (2018). Értelmet az éveknek–Gondolatok a társadalom-és humántudományi gerontológiáról. Magyar Gerontológia, 10(35-36), 13-25. https://doi.org/10.47225/MG/10/35-36./7595
Fernández‐Ballesteros, R. (2011). Positive ageing: Objective, subjective, and combined outcomes. E-Journal of Applied Psychology, 7(1), 22-30. https://doi.org/10.7790/EJAP.V7I1.238
Filges, T., Siren, A., Fridberg, T., & Nielsen, B.C. (2020). Voluntary work for the physical and mental health of older volunteers: A systematic review. Campbell Systematic Reviews, 16(4). https://doi.org/10.1002/cl2.1124
Giddens, A. (2008). Szociológia. Osiris Kiadó.
Gil-Lacruz, M., Saz-Gil, M.& Gil-Lacruz, A. (2019). Benefits of Older Volunteering on Wellbeing: An International Comparison, Frontiers in Psyhology, 10, 2647. https://doi.org/10.3389/fpsyg.2019.02647
Hidalgo, M.C., Moreno-Jiménez, P., & Quiñonero, J. (2013). Positive Effects of Voluntary Activity in Old Adults. Journal of Community Psychology, 41(2), 188–199. https://doi.org/10.1002/JCOP.21522
Hong, S., & Kim, M. (2019). Factor Search to Develop the Scale of Universal Retirement Preparation for Successful Aging. Journal of Sport and Leisure Studies. https://doi.org/10.51979/kssls.2019.07.77.321
Hoyer, M. (2020). The health psychology approach to normal ageing, Developments. Health Sciences, 3(1), 5–8. https://doi.org/10.1556/2066.2020.00001
Hsu, H.-F., Chen, K.-M., & Belcastro, F. (2023). Types of Voluntary Work and Influence of Participation for Older Volunteers: A Systematic Review of Qualitative Studies. Journal of Gerontological Social Work, 66(8), 1019–1042. https://doi.org/10.1080/01634372.2023.2205908
Karamánné Pakai, A. (2015). Az idősek egészségi állapota, biológiai változások és a prevenció szerepe a mortalitási és morbiditási adatok tükrében. In K. Lampek, & E. Rétsági (Szerk), Egészséges idősödés. Az egészségfejlesztés lehetőségei idős korban (pp. 48–64). Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar. https://www.etk.pte.hu/protected/OktatasiAnyagok/%21Palyazati/sport2/EgeszsegesIdosodesJ.pdf
Kovács, T. A. (2004). A rekreáció elmélete és módszertana. Fitness Akadémia.
Laki, I. (2021). Az inkluziv önkéntességről – rövid áttekintés. Önkéntes szemle, 1(3), 21–33. https://doi.org/10.53585/OnkSzem.2021.3.21-33
Lee, S. (2022). Loneliness, Volunteering, and Quality of Life in European Older Adults. Activities, Adaptation & Aging, 47(2), 250–261. https://doi.org/10.1080/01924788.2022.2148408
Lee, S.W., & Lee, J.H. (2022). Volunteering characteristics, social support, and successful aging: Mediation effects of volunteer satisfaction and gender differences. Gerontechnology, 21(S), 1. https://doi.org/10.4017/gt.2022.21.s.775.opp7
Liu, H. K., Harrison, Y. D., Lai, J. J. K., Chikoto, G. L., & Jones-Lungo, K. (2016). Online and virtual volunteering. In D. H. Smith, R. A. Stebbins, G. Jurgen (Eds.), The Palgrave Handbook of Volunteering, Civic Participation, and Nonprofit Associations (pp. 290–310). Palgrave Macmillan. https://doi.org/10.1007/978-1-137-26317-9_14
Magyar, M. (2019). Nem-mozgás-dominanciájú rekreáció értelmezései nemzetközi és hazai környezetben. Zs. Gősi, Sz. Boros, & J. Patakiné Bősze (Szerk.), Sokszínű rekreáció: Tanulmányok a rekreáció témaköréből (pp. 97–122). ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar.
Mari, D. (2017). Az aktív időskor művészete, avagy séta a százévesekkel. Corvina Kiadó.
Markos, V. (2020). Önkéntesség az aktív időskorért. Magyar Gerontológia. 12(Különszám), 39–40. https://doi.org/10.47225/MG/12/Kulonszam/8473
McDonald, T.W., Chown, E.L., Tabb, J.E., Schaeffer, A.K., & Howard, E.K.M. (2013). The Impact of Volunteering on Seniors’ Health and Quality of Life: An Assessment of the Retired and Senior Volunteer Program. Psychology, 4(3), 283–290. https://doi.org/10.4236/PSYCH.2013.43A042
Morrow-Howell, N. (2010). Volunteering in Later Life: Research Frontiers. The Journals of Gerontology Series B: Psychological Sciences and Social Sciences, 65B(4), 461–469. https://doi.org/10.1093/geronb/gbq024
Patakiné Bősze, J. (2017). Egy budapesti kerület időseinek rekreációs lehetőségei. Recreation, 7(2), 30–31. https://doi.org/10.21486/recreation.2017.7.2.3
Patakiné Bősze, J. (2020). Az alternatívák keresése a rekreációban, avagy az életminőség feltételcsoportjai a 21. században. In Zs. Gősi, Gy. Bárdos, Gy., & M. Magyar (Szerk.), Sokszínű rekreáció II.: Egészségmegőrzés - Életkorok - Képzés (pp. 41-60). Akadémiai Kiadó.
Sánchez-García, J., Gil-Lacruz, A.I., & Gil-Lacruz, M. (2022). The Influence of Gender Equality on Volunteering Among European Senior Citizens. Voluntas: International Journal of Voluntary and Nonprofit Organizations, 33(4), 820–832. https://doi.org/10.1007/s11266-021-00443-6
Sellon, A. M. (2014). Recruiting and Retaining Older Adults in Volunteer Programs: Best Practices and Next Steps. Ageing International, 39(4), 421–437. https://doi.org/10.1007/s12126-014-9208-9
Smith, D. H., Smith, D. H., Smith, D. H., Smith, D. H., Smith, D. H., Stebbins, R. A., ... & Jones-Lungo, K. (2016). Online and virtual volunteering. The Palgrave handbook of volunteering, civic participation, and nonprofit associations, 290-310. https://doi.org/10.1007/978-1-137-26317-9_14
Steinberg, J.A. (2020). Successful Retirement: From Retiring to Rewiring (2nd Ed.). Routledge. https://doi.org/10.4324/9780429343780-10
Szenyéri, V., Michalkó, G., & Fotiadis, A. (2019). A FINA Világbajnokság (2017) önkénteseinek szerepe Budapest sportturizmusában. Földrajzi Közlemények, 143(1), 12–23. https://doi.org/10.32643/fk.143.1.2
Tang, F. (2010). Volunteering by older adults in the United States. China Journal of Social Work, 3(2–3), 289–300. https://doi.org/10.1080/17525098.2010.492653
United Nations. (2020). World Population Ageing 2019. United Nations Department of Economic and Social Affairs Population Division. https://www.un.org/en/development/desa/population/publications/pdf/ageing/WorldPopulationAgeing2019-Report.pdf
Vehrer, A. (2017). Az idősödők informális tanulási szokásai. Opus et Educatio, 4(4), 464–475. https://doi.org/10.3311/ope.221
Warburton, J., & Gooch, M. (2006). Volunteering in later life: Is it good for your health? Voluntary Action, 8(2), 3–15.
Warner, L.M., Jiang, D., Yeung, D.Y., Choi, N.G., Ho, R.T., Kwok, J.Y.Y., Song, Y., & Chou, K.-L. (2024). Study protocol of the ‘HEAL-HOA’ dual randomized controlled trial: Testing the effects of volunteering on loneliness, social, and mental health in older adults. Contemporary Clinical Trials Communications, 38, 101275. https://doi.org/10.1016/j.conctc.2024.101275