Summarizing associations related to private clinics using a memetic perception map
Article Sidebar
Main Article Content
Abstract
The focus of this study is to map of brand associations and consumer attitudes related to the names of regional healthcare institutions. The initial research question of the study aims to map and analyse brand name associations and conceptual maps related to healthcare institutions, to better understand consumer perceptions and attitudes. During the research, we used a qualitative focus group technique to create conceptual maps of brand associations, which were then aggregated and categorized. The primarily branding requirements for positive associations and the strengthening of positive brand characteristics have been confirmed. Based on the results, it can be formulated as a practical suggestion that institutions should maintain and further develop their brand-building activities, paying special attention to memes that can be easily replicated and that strengthen the brand's positive associations. Additional areas of research may include longitudinal analysis of the stability of the association over time; deeper qualitative analysis of perceptions; comparing demographic or clinical groups.
Downloads
Article Details
Section
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
How to Cite
References
Badawi, N. S. & Basif, A. A. (2023). The impact of consumer-based brand equity on consumer attitude and intention towards electronic word-of-mouth: An empirical study on luxury brands in Saudi Arabia. Innovative Marketing, 19(3), 11. http://dx.doi.org/10.21511/im.19(3).2023.02
Csordás, T. & Gőbel, N. (2016). Márkák mémekben: A LEGO-és a Barbie-márkák megítélése az internetes mémek tükrében, Apertúra, 12(1). https://doi.org/10.14267/veztud.2018.12.04
Gyulavári, T., Mitev, A. Z., Neulinger, Á., Neumann-Bódi, E., Simon, J. & Szűcs, K. (2017). A marketingkutatás alapjai [Digitális kiadás.] Budapest: Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789630598880
Katona N. & Tessényi J. (2023). Magán egészségügyi szolgáltatók márkaneveinek megítélése asszociációs vizsgálat segítségével. Marketing & Menedzsment, 57(1), o. 59-68. https://doi.org/10.15170/MM.2023.57.01.06
Katona, N. & Szabó, R. (2023). A márkák és márkanevek szerepe az egészségiparban, Budapesti egészségügyi szolgáltatók márkaneveinek vizsgálata. In Marketing- és PR-tevékenység az egészségügyben. Medicina Kiadó.
Katona, N., Szabó, R. & Szeberényi, A. (2023). Determining Marketing and Communication Dimensions of Healthcare Providers in Hungary. Visegrad Journal on Bioeconomy and Sustainable Development, 12(2), 45-49. https://doi.org/10.2478/vjbsd-2023-0009
Kemp, E., Jillapalli, R. & Becerra, E. (2014). Healthcare branding: developing emotionally based consumer brand relationships. Journal of Services Marketing, 28(2), 126-137. https://doi.org/10.1108/JSM-08-2012-0157
Kovács, L. (2015): Kognitív struktúrák és márkaasszociációk. Alkalmazott Nyelvtudomány, 15/1-2: 59-70.
Kovács, L. (2019): Kozmetikai márkák és divatmárkák – márkaasszociációs vizsgálatok eredményei. In Kovács, L. (szerk.). Határterületek (pp.15-118). Savaria University Press.
Malodia, S., Dhir, A., Bilgihan, A., Sinha, P. & Tikoo, T. (2022). Meme marketing: How can marketers drive better engagement using viral memes?. Psychology & Marketing, 39(9), 1775-1801. https://doi.org/10.1002/mar.21702
Mitra, S., & Jenamani, M. (2020). OBIM: A computational model to estimate brand image from online consumer review. Journal of Business Research, 114, 213-226. https://doi.org/10.1016/j.jbusres.2020.04.003
Nagy, P. H. (2023). Az elmélethálózatok tudományközi jelentősége. Eruditio-Educatio, 18(3), 3-19. https://doi.org/10.36007/eruedu.2023.3.003-019
Pusztai, T. (2001). Észlelési térkép a marketingkutatásban. Marketing & Menedzsment, 35(5-6), 52-64.
Rekettye, G. & Hetesi E. (2009). Kínálatmenedzsment. Akadémiai Kiadó, https://doi.org/10.1556/9789630598804