Sport as a way of saving lives and maintaining physical and mental health Recreational sports activity for senior firefighters
Article Sidebar
Main Article Content
Abstract
This study provides an insight into the recreational sporting activities of older, expert firefighters, with a particular focus on motivation. On average, how much sport do on-duty firefighters do per week? How long have they been participating in regular sports activities? What is their motivation? This research seeks to answer these questions using a quantitative method. Retired firefighters took part in the investigation (46 persons, average age 47,87 ±3,35). The criteria for inclusion in the study were age of at least 45 years and at least 15 years of professional experience as a firefighter. The results suggest that the main motivation to participate in sporting activities among the trainees was to relax and cope with everyday stress. In addition, there was also a commitment to work, which motivates firefighters to participate in regular spot activities.
Downloads
Article Details
Section
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
How to Cite
References
Al-Mallah, M.H. - Sakr, S. - Al-Qunaibet, A. (2018): Cardiorespiratory Fitness and Cardiovascular Disease Prevention: an Update. Current Atherosclerosis Reports 20.1.1.
DOI: 10.1007/s11883-018-0711-4
Boros, Sz. - Kalmárné Rimóczi, Cs. (2011): A szabadidő-eltöltési szokások testi énképre gyakorolt hatásai. Kalokagathia. 49. 2-4. 118–128.
Caglar, E. - Canlan, Y. - Demir, M. (2009): Recreational exercise motives of adolescents and young adults. Journal of Human Kinetics. 22.1. 83-89. DOI:https://doi.org/10.2478/v10078-009-0027-0
Carvalho, A. - Rea, I.M. - Parimon, T. - Cusack, BJ. (2014): Physical activity and cognitive function in individuals over 60 years of age: a systematic review. Clinical Interventions in Aging. 9. 661-682. DOI: https://doi.org/10.2147/CIA.S55520
Csíkos, Cs. (2007): Sakk, metakogníció és a kezdő-szakértő problematika. Hadmérnök különszám. http://www.hadmernok.hu/kulonszamok/sakk_2007/htm/csikos.htm letöltve: 2022. július. 8.
Csinády, A. (2019): Gerontofitnesz – A rendszeres testmozgás jótékony hatása az idősödő emberek testi-lelki egészségére. Magyar Gerontológia. 11. 37-38. 53–64.
DOI:10.47225/MG/11/37-38./7904
Dacey, M. - Baltzell, A. - Zaichkowsky, L. (2008): Older adult’s intrinsic and extrinsic motivation toward physical activity. American Journal of Health Behavior. 32.6. 570-582.
DOI:10.5993/AJHB.32.6.2
Fritz, P. (2011): Mozgásos rekreáció. Bába Kiadó, Szeged
Fritz, P. (2019): Alapfogalmak és jelentéseik a rekreáció területén: Rekreáció mindenkinek III., Miskolci Egyetemi Kiadó, Miskolc, 29. o.
Ha, J.H. – Kim, D.I. – Seo, B.S. – Kim, W.S. – Ryu, S.H. – Kim, S.G. (2008): Job stress and psychosocial stress among firefighters. The Korean Society of Occupational and Environmental Medicine. 20. 2. 104-111. DOI: https://doi.org/10.35371/kjoem.2008.20.2.104
Hornyacsek, J. – Vad, T. (2011): A tűzoltók fizikai, szellemi és pszichés terhelése. Hadtudományi Szemle. Budapest. 4.(4):142-154.
Kanyó, F. (2008): A tűzoltók fizikai alkalmasságának felmérése az új évezredben. Laboratóriumi és pályavizsgáló teljesítménydiagnosztikai eljárások alkalmazási lehetőségei a tűzoltók teljesítménymérésében. Doktori (PhD) értekezés – Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, Bolyai János Katonai Műszaki Kar, Katonai Műszaki Doktori Iskola
Kaminsky, L.A. – Arena, R. – Ellingsen, Ø. – Harber, M.P. – Myers, J. - Ozemek, C, et al. (2019): Cardiorespiratory fitness and cardiovascular disease - The past, present, and future. Progress in Cardiovascular Diseases. 62(2):86–93. DOI: https://doi.org/10.1016/j.pcad.2019.01.002
Mayer, A. (2017): A tartalomelemzés módszere From: https://spssabc.hu/kutatasimodszerek/tartalomelemzes-modszere/ letöltve: 2022. ápr. 17.
Pate, R. R. - Heath, W. G. - Dowda, M. - Trost, G. S. (1996): Associations between physical activity and other health behaviors in a representative sample of US adolescents. American Journal of Public Health. 86.11. 1577–1781. DOI: https://doi.org/10.2105/AJPH.86.11.1577
Park, H.L. - O'Connell, J.E. - Thomson, R.G. (2003): A systematic review of cognitive decline in the general elderly population. International Journal of Geriatric Psychiatry. 18.12. 1121-1134. DOI: https://doi.org/10.1002/gps.1023
Ruzsa, D. (2014): Stresszforrások, stressztünetek és stresszoldási mechanizmusok vizsgálata tűzoltók körében. Doktori (PhD) értekezés –Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Bolyai János Katonai Műszaki Kar, Katonai Műszaki Doktori Iskola. DOI: https://doi.org/10.17625/NKE.2015.011
Tóth, M. (2021): Fizikai aktivitás és civilizációs betegségek különböző életkorokban. Magyar Gerontológia. 13. Különszám. 7–8. o. DOI: https://doi.org/10.47225/mg/13/Kulonszam/10568