Erdőfürdő, avagy hogyan merülj el a tudatos jelenlétben
Article Sidebar
Main Article Content
Absztrakt
Az elmúlt hetek, hónapok, amelyeket önkéntes vagy kényszerű karanténban töltöttünk, számos új tapasztalattal gazdagítottak. Embert próbáló feladat volt a fizikai és mentális épségünk megőrzése, esetleg fejlesztése a kijárási és egyéb korlátozások mellett, ám talán felüdülést is jelentett a slow life mindennapokban való gyakorlása.
Az emberi szervezet, mint élő lény szükségleteit már több millió éve a természetben megtalálható erőforrások elégítik ki: testünknek oxigénre, vízre, szerves táplálékra és társas lény révén kapcsolatokra, azaz lelki táplálékra is szüksége van.
Az ősi gyógyító és öngyógyulást támogató közeggel – a természettel – újra kapcsolódva visszatérhetünk ösztönös alaphelyzetünkhöz: a jól-léthez. A természetben, erdőben történő fizikai és mentális rekreációs tevékenység egy régi-új formája az erdőfürdő, azaz shinrin yoku. Ezt a stresszcsökkentő, relaxációs módszert gyakorló emberek stresszhormonszintje kimutathatóan csökken az erdőfürdő technika végzése közben és akár napokkal utána is, ezért kijelenthetjük, hogy a természettel való közvetlen kapcsolódás segíthet a well-being elérésében és fenntartásában.
Article Details
Folyóirat szám
Rovat
Hogyan kell idézni
Hivatkozások
Antonelli M, Barbieri G, Donelli D (2019) Effects of forest bathing (shinrin-yoku) on levels of cortisol as a stress biomarker: a systematic review and meta-analysis. Int J Biometeorol. 63(8): 1117–1134. Epub 2019 Apr 18. doi: 10.1007/s00484-019-01717-x.
Barna Tamás (2003): A növények fitoncid hatása, különös tekintettel a cédrusokra; Erdész Szellemi Műhely (http://ngt-erdeszet.emk.nyme.hu/kiegeszitok/08_A_cedrusok_szerepe_a_gyogyaszatban.pdf)
Berger, Ronen (2009). Being in nature: An innovative framework for incorporation of nature in therapy with older adults. Journal of Holistic Nursing. Article available in: Vol 60, Issue 2, 2020. doi: 10.1177/0022167817696828
Colalto C (2018) What phytotherapy needs: Evidence-based guidelines for better clinical practice. Phytother Res. 32(3):413–425. Epub 2017 Nov 28. doi: 10.1002/ptr.5977.
Dános-Krajczár Orsolya 2018. A természet terápiás hatásai az erdei iskolában (http://diploma.uni-sopron.hu/4688/1/danos_krajczar_orsolya_szakdolgozat.pdf)
Endreny Theodore A. (2018) Strategically growing the urban forest will improve our world. Nat Commun. 9: 1160. doi: 10.1038/s41467-018-03622-0
Hansen MM, Jones R, Tocchini K.(2017) Shinrin-Yoku (Forest Bathing) and Nature Therapy: A State-of-the-Art Review. Int J Environ Res Public Health. 2017 Jul 28;14(8). pii: E851. doi: 10.3390/ijerph14080851.
Forest Therapy Institute, What is forest bathing and forest therapy (https://foresttherapyinstitute.com/what-is-forest-bathing-and-forest-therapy/)
Fuller Richard A., Katherine N Irvine, Patrick Devine-Wright, Philip H Warren and Kevin J Gaston (2007). Psychological benefits of greenspace increase with biodiversity. Biology letters 3, 390–394. doi: 10.1098/rsbl.2007.0149
Holland, W. P. (2018). A systematic review of the psychological, social, and educational outcomes associated with participation in wildland recreational activities. Journal of Outdoor Recreation, Education, and Leadership. Vol 10, No 3. doi: 10.18666/JOREL-2018-V10-I3-8382
Kobayashi H, Song C, Ikei H, Park BJ, Kagawa T, Miyazaki Y. (2019) Combined Effect of Walking and Forest Environment on Salivary Cortisol Concentration. Front Public Health. 12;7:376. doi: 10.3389/fpubh.2019.00376
Lederbogen Florian, Peter Kirsch, Leila Haddad, Fabian Streit, Heike Tost, Philipp Schuch, Stefan Wüst, Jens C Pruessner, Marcella Rietschel, Michael Deuschle, Andreas Meyer-Lindenberg (Jun 2011) City living and urban upbringing affect neural social stress processing in humans. Nature, 474(7352):498–501. doi: 10.1038/nature10190
Li Q., K. Morimoto, A. Nakadai, H. Inagaki, M. Katsumata, T. Shimizu, Y. Hirata, K. Hirata, H. Suzuki, Y. Miyazaki, T. Kagawa, Y. Koyama, T. Ohira, N. Takayama, A.M. Krensk And T. Kawada.(Apr-Jun 2007). Forest bathing enhances human natural killer activity and expression of anti-cancer proteins. Int J Immunopathol Pharmacol. Vol. 20, no. 2, (S2) 3–8. doi: 10.1177/03946320070200S202
Li Q (2010) Effect of forest bathing trips on human immune function. Environ Health Prev Med. 15(1): 9–17. doi: 10.1007/s12199-008-0068-3
Nakau M, Imanishi J, Imanishi J, Watanabe S, Imanishi A, Baba T, Hirai K, Ito T, Chiba W, Morimoto Y. (2013) Spiritual care of cancer patients by integrated medicine in urban green space: a pilot study. Explore (NY). 9(2): 87–90. doi: 10.1016/j.explore.2012.12.002
Ökopszichológiai intézet: Részvételi séták (http://ecopsychology.hu/erdofurdo/)
Park BJ, T. Y. (Jan 2010). The physiological effects of Shinrin-yoku (taking in the forest atmosphere or forest bathing): evidence from field experiments in 24 forests across Japan. Environ Health Prev Med. 15(1): 18–26. doi: 10.1007/s12199-009-0086-9
WHO (2018) Fact sheet on the SDGs: Mental health (http://www.euro.who.int/__data/assets/pdf_file/0017/348011/Fact-sheet-SDG-Mental-health-UPDATE-02-05-2018.pdf?ua=1)
Zeng C, Lyu B, Deng S, Yu Y, Li N, Lin W, Li D, Chen Q. (2020) Benefits of a Three-Day Bamboo Forest Therapy Session on the Physiological Responses of University Students. Int J Environ Res Public Health. 6;17(9). pii: E3238. doi: 10.3390/ijerph17093238