A nyújtási technikák elemzése a rekreációs sporttevékenységek szempontjából

Main Article Content

Laki Ádám
Dr. Nagyváradi Katalin
Prof. Dr. Ihász Ferenc

Absztrakt

A nyújtási technikák vizsgálata, folyamatosan kutatott területe a sporttudománynak, időről időre változik a nyújtás aktuális trendje, mely épp teret hódít az élsportban. Ezeket az irányzatokat előszeretettel alkalmazzák a rekreációs sporttevékenység területén is. Az élsport és a rekreációs sport célrendszere alapvetően különbözik, így érdemes megvizsgálni, hogy mely nyújtási technikák a legalkalmasabbak a rekreációs sporttevékenység területén, annak érdekében, hogy az egészség megőrzését tartsuk szem előtt. A két fő nyújtási technika (statikus-dinamikus nyújtás), az edzés két különböző részében alkalmazható (bemelegítés, levezetés), és néhány esetben ezek felhasználása ellentétesek az élsportban és a rekreációban. A jövőben érdemes az elérni kívánt cél szerint választani a nyújtási technikák közül, és ennek megfelelően differenciálni a széles körű tudományos eredmények között.

Article Details

Rovat

Rekreációs edzés

Szerző életrajzok

Laki Ádám, Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar

tanársegéd

Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar, Sporttudományi Intézet Szombathely

Főbb kutatási területe: sport pszichofiziológia, terhelésdiagnosztika

Dr. Nagyváradi Katalin, Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar

Egyetemi adjunktus

ELTE Sporttudományi Intézet

Főbb kutatási területei: rekreáció, egészségfejlesztés, vízi sportok

 

Prof. Dr. Ihász Ferenc, Eötvös Lóránd Tudományegyetem

Egyetemi tanár

ELTE Sporttudományi Intézet

Főbb kutatási területei: terhelésélettan, prevenció, egészségfejlesztés

Hogyan kell idézni

A nyújtási technikák elemzése a rekreációs sporttevékenységek szempontjából. (2020). Recreation Tudományos Magazin, 10(3), 14-17. https://doi.org/10.21486/recreation.2020.10.3.2

Hivatkozások

Apor, P. – Jákó, P. (2007): A krónikus betegségek kezelése edzéssel. Sportorvosi szemle. 48. 31–38. o.

Bailey, R. – Hillman, C. – Arent, S. – Petitpas, A. (2013): Physical Activity: An Underestimated Investment in Human Capital? Journal of Physical Activity and Health. 10. 289–309. DOI: 10.1123/jpah.10.3.289

Balogh, L. (2015). Bevezetés a sportdiagnosztikába. Campus Kiadó, Debrecen.

Boyle, M. (2016): Funkcionális edzés újratöltve. Jaffa Kiadó, Budapest.

Cabane, C. – Lechner, M. (2014): Physical activity of adults: A survey of correlates, determinants, and effects. ZEW Discussion Papers. 14. 088. 1–49 DOI: 10.2139/ssrn.2523376

D’Anna – Cristiana, G. – Paloma – Filippo (2015): Dynamic stretching versus static stretching in gymnastic performance, Journal of Human Sport and Exercise. 10. 1. 437–446. DOI:10.14198/jhse.2015.10.Proc1.37

Fletcher, I.M – Jones, B. (2005): The effect of different warm-up stretch protocols on 20 meter sprint performance in trained rugby union players. Journal of Strength and Conditioning Research. 18. 4. 885–888.

Fritz, P. (szerk.) (2018): Alapfogalmak és jelentéseik a rekreáció területén. Rekreáció mindenkinek III. Szeged.

Ihász, F. – Liziczai, I. – Raffai, A. (2015): A terheléses EKG prediktiv szerepe a középkorú hobbisportolók körében. Magyar Sporttudományi Szemle 16. 2. 37. o.

Janda, V. (1986): Muskelfunktionsdiagnostik. Berlin. VV Volk und Gesundheit.

Little, L. – Williams, A.G. (2006): Effects of differential stretching protocols during warm-ups on high-speed motor capacities in professional soccer players. Journal of Strength and Conditioning Research. 20. 1. 203-207. DOI:10.1519/R-16944.1

Metzing, M. (2010): Gimnasztika. Budapest.

Müller, A. – Rácz, I. (2011): Aerobik és fitnesz irányzatok. Dialóg Campus Kiadó-Nordex Kft.

Pavlik, G. (2015): A rendszeres fizikai aktivitás szerepe betegségek megelőzésében, az egészség megőrzésében. Egészségtudomány. 55. 2.

Pavlik, G. (2019): Élettan-Sportélettan, Medicina Könyvkiadó Zrt,. Budapest.

Radák, Zs. (2016): Edzésélettan. Krea-fitt Kft., Budapest.

Saoulidis, J. – Yiannakos, Ath. – Galazoulas, Ch. – Zaggelidis G. – Armatas, V. Aristotle (2010): Acute Effect of Short Passive and Dynamic Stretching on 20m Sprint Performance in Handball Players. Physical Training.

Somhegyi, A. – Gardi, Zs. – Feszthammer, A. – Darabosné, T. I. – Tóthné, S. V. (2003): Tartáskorrekció. Co-Print Kft., Budapest.

Tánczos, Z. (2018): Fitnesz és személyi edzés. Krea-fitt Kft., Budapest.

Váczi, M. (2015): A vázizom működésének neuromechanikai alapjai. Pécs.

Vannai, J. (2019): Gyermeksport. Krea-fitt Kft., Budapest.

Zmijewski P. – Lipinska P. – Czajkowska A. – Mróz A. – Kapuściński P. – Mazurek K. (2020): Acute Effects of a Static vs. a Dynamic Stretching Warm-up on Repeated-Sprint Performance in Female Handball Players. Journal of Human Kinetics volume 72. 161–172. DOI: 10.2478/hukin-2019-0043.

Hasonló cikkek

You may also Haladó hasonlósági keresés indítása for this article.