Evezős sportolók főbb terhelés-élettani jellemzőinek bemutatása és jelentőségük az egészségmegőrzés szempontjából
Article Sidebar
Main Article Content
Absztrakt
A testedzés általánosságban javítja a szervrendszerek funkcióját, ezáltal mutatkozik meg preventív hatása a krónikus betegségekkel szemben. A rendszeres fizikai aktivitás adaptív változásainak köszönhetően a kardio-respiratórikus rendszer teljesítményében nagy eltérést tapasztalhatunk edzett és edzetlen személyek között. A fizikai fittség megállapításának egyik hatékony eszköze a terhelés-élettani jellemzők mérése. Munkánk célja egy jól edzett evezős csoport főbb terhelés-élettani jellemzőinek vizsgálata és ezek összevetése szakirodalmi értékekkel. A résztvevőket spiroergometriás vizsgálatnak vetettük alá, ezáltal képet kaptunk a kardio-respiratórikus rendszerük teljesítményéről. Ezt követően az eredményeket összevetettük más edzett állóképességi sportolók és edzetlen személyek szakirodalmi értékekeivel. A vizsgált csoport átlagai és az edzett állóképességi sportolók értékeinek átlagai szinte minden terhelés-élettani jellemző tekintetében szignifikánsan nagyobbak voltak a nem edzett személyek értékeihez képest. A percventilláció (VE) esetében az evezős csoportnál mért 152,3 ± 11,5 (L·min−1) eredmény szignifikánsan nagyobb a nem edzettekhez képest (p=0,002). A relatív aerob kapacitást (rVO2max)tekintve az evezős csoport 60,1 ± 6,9 (ml·kg−1·min−1) eredménye nagyobb a nem edzettekéhez képest (p=0,004), viszont szignifikánsan kisebb az edzett állóképességi sportolók referenciaértékéhez viszonyítva (p=0,042). A fizikai aktivitás szervezetre gyakorolt jótékony hatása jelentősen megmutatkozik a kardio-respiratórikus rendszer teljesítménymutatóiban. Véleményünk szerint a helyes táplálkozás tudatosítása mellett a fizikai aktivitás fontosságának kihangsúlyozása is az egészségfejlesztés része kell, hogy legyen.
Article Details
Folyóirat szám
Rovat
Hogyan kell idézni
Hivatkozások
Andersen, L. B. (1995): Physical activity and physical fitness as protection against premature disease or death. Scandinavian Journal of Medicine & Science in Sports, 5(6), 318–328. https://doi.org/10.1111/j.1600-0838.1995.tb00054.x
Apor, P., & Rádi, A. (2010): Master sportsmen. Health status and life expectancies of physically active elderly. 151(3), 110. https://doi.org/10.1556/oh.2010.28775
Blair, S. N., Kohl, H. W., III, Barlow, C. E., Paffenbarger, R. S., Jr, Gibbons, L. W., & Macera, C. A. (1995): Changes in Physical Fitness and All-Cause Mortality: A Prospective Study of Healthy and Unhealthy Men. JAMA, 273(14), 1093–1098. https://doi.org/10.1001/jama.1995.03520380029031
Lacza, G., & Radák, Z. (2013). Is physical activity an Elixir? Orvosi Hetilap, 154(20), 764. https://doi.org/10.1556/oh.2013.29616
Meseguer Zafra, M., García-Cantó, E., Rodríguez García, P. L., Pérez-Soto, J. J., Tárraga López, P. J., Rosa Guillamón, A., & Tarraga López, M. L. (2018). Influence of a physical exercise programme on VO2max in adults with cardiovascular risk factors. Clínica e Investigación en Arteriosclerosis (English Edition), 30(3), 95–101. https://doi.org/https://doi.org/10.1016/j.artere.2018.04.001
NEFI (2017) Egészségjelentés 2016. From: http://www.egeszseg.hu/szakmai_oldalak/assets/cikkek/17-05/egeszsegjelentes-2016.pdf
Pavlik, G. (2011): Élettan-Sportélettan. Medicina Könyvkiadó, Budapest
Radák, Zs. (2016): Edzésélettan. Sportorvos.hu, Budapest
Reiner, M., Niermann, C., Jekauc, D., & Woll, A. (2013): Long-term health benefits of physical activity – a systematic review of longitudinal studies. BMC Public Health, 13(1), 813. https://doi.org/10.1186/1471-2458-13-813
Sawada, S. S., Muto, T., Tanaka, H., Lee, I. M., Paffenbarger, R. S., Jr., Shindo, M., & Blair, S. N. (2003): Cardiorespiratory fitness and cancer mortality in Japanese men: a prospective study. Med Sci Sports Exerc, 35(9), 1546–1550. https://doi.org/10.1249/01.mss.0000084525.06473.8e
Schuit, A. J. (2006): Physical activity, body composition and healthy ageing. Science & Sports. 21.4.209–213 DOI:10.1016/j.scispo.2006.06.004
Sobieszczańska, M., Kałka, D., Pilecki, W., & Adamus, J. (2009): Physical activity in basic and primary prevention of cardiovascular disease. Pol Merkur Lekarski, 26(156), 659–664.
Umar, A., Dunn, B. K., & Greenwald, P. (2012): Future directions in cancer prevention. Nature Reviews Cancer, 12(12), 835–848. https://doi.org/10.1038/nrc3397
Warburton, D. E. R. – Nicol, C. W. – Bredin, S. S. D. (2006): Health benefits of physical activity: the evidence. Canadian Medical Association Journal.174. 6. 801–809. DOI:10.1503/cmaj.051351