Sportolók megküzdési stratégiái bokasérülést követően
Article Sidebar
Main Article Content
Absztrakt
A bokasérülések ellátása részletesen kidolgozott protokollokkal történik, azonban ez nem terjed ki a sérült pszichés gondozására. Előzetes irodalmi adatok azonban alátámasztják ennek szükségességét. Kimutatták, hogy a pszichológiai intervenció a rehabilitáció során számos előnnyel jár a felépülés alatt (Armatas et al., 2007). A kutatásunk célja, hogy az eddigi irodalmi adatokat alátámasszuk és felhívjuk a sportorvosok és edzők figyelmét a komplex szemléletmód fontosságára, illetve hogy segítsük a sportolókat a sérülés pszichés feldolgozásában. A bokasérülések pszichés következményeinek megítélése céljából 2014 októbere és decembere között 96 sportolóval töltettünk ki egy általunk összeállított, 28 kérdésből álló kérdőívet. Közülük 42 fő papír alapon, míg 54 sportoló online válaszolt a kérdésekre. A válaszokat SPSS program segítségével értékeltük ki. Kimutattuk, hogy összefüggés van a belső motiváció, az újrasérüléstől való félelem, sport esetleges abbahagyása, a rehabilitációs munka, a társas támogatás, a sportolás szintje és a megküzdési stratégiák között. Ezenfelül eredményeink alátámasztják, hogy a sérülés utólagos megítélését befolyásolják a sérülést követő percek, hetek történései. Eredményeink igazolják a korábbi következtetésünket, miszerint a sportolók bokasérülése multidiszciplináris ellátást igényel. Megerősítést nyert, hogy a bokasérülést elszenvedett sportemberek igénylik a pszichés vezetést és társas támogatást a sérülést követő időszakban. A sporthoz való visszatéréshez a gyógytorna és fizikoterápia mellett szükség van pszichés felkészítésre is.
Article Details
Folyóirat szám
Rovat
Hogyan kell idézni
Hivatkozások
Abenza, L., Olmedilla, A., Ortega, E., Ato, M., García-Mas, A. (2010): Analysis of the relationship between mood states and adherence behaviors in injured athletes. Anales de Psicología, 26(1):159–168. o.
Armatas, V., Chondrou, E., Yiannakos, A., Galazoulas, C., Velkopoulos, C. (2007): Psychological aspects of rehabilitation following serious athletic injuries with special reference to goal setting: a review study. Physical Training. 8:1–15. o.
Chan, K. M., Michelli, L., Smith, A., Rolf C., Bachl, N., Frontera, W., Anelabi, T. (2006): Team physicans manual, 2nd edition, FIMS Publication
Clanton, T.O., Matheny, L.M., Jeronimus, A.B. (2012): Return to Play in Athletes Following Ankle Injuries. Sports Health 4(6): 471–474. o.
Heaney, C. A., Walker, N. C., Green, A. J. K., Rostron, C. L. (2015): Sport psychology education for sport injury rehabilitation professionals: A systematic review. Physical therapy in sport, 16(1): 72–79. o.
Hootman, J.M., Dick, R., Agel, J. (2007): Epidemiology of Collegiate Injuries for 15 Sports: Summary and Recommendations for Injury Prevention Initiatives. J Athl Train. 42(2):311–319. o.
Klank, C. A. (2006): Psychological Response to Injury, Recovery, and Social Support: A Survey of Athletes at an NCAA Divison I University. Emotions of Injured Athletes 5: 1–42. o.
Kraemer, W., Denegar, C., Flanagan, S., (2009): Recovery From Injury in Sport. Sports Health. 1(5):392–395. o.
Manuel, J. C., Shilt, J. S., Curl, W. W., Smith, J.A., Durant, R. H., Lester, L. (2002): Coping with sports injuries: Anexamination of the adolescent athlete. Journal of Adolescent Health, 31(5):391–393. o.
Montero, F.J.O., Garcés de los Fayos Ruiz, E.J., Olmedilla, A. (2010): Influence of psychological factors on sports injuries. Papeles del Psicólogo, 31(3): 281–288. o.
Mummery, W. K., Schofield, G., Perry, C. (2004): Bouncing Back: The Role Of Coping Style, Social Support And Self-Concept In Resilience Of Sport Performance. Athletic insight, 6(3): 1–18. o.
Palmi, J. (2001): Psychosocial view in sport injury intervention. Cuadernos de Psicología del Deporte, 1(1): 69–79. o.
Patterson, E. L., Smith, R. E., Everett, J. J., Ptacek, J. T. (1998): Psychosocial factors as predictors of ballet injuries: Interactive effects of life stress and social support. Journal of Sport Behaviour, 21: 101–112. o.
Santi, G., Pietrantoni, L. (2013): Psychology of sport injury rehabilitation: a review of models and interventions. Journal of human sport and excercise, 8(4): 1029–1044. o.
Seligman, M.E., Nolen-Hoeksema, S., Thornton, N., Thornton, K.M. (1990): Explanatory style as a mechanism of disappointing athletic performance. Psychological Science, 1(2): 143–146. o.
Smith R. E., Smoll F. L., Ptacek J. T. (1990): Conjunctive moderator variables in vulnerability and resiliency research: Life stress, social support and coping skills, and adolescent sport injuries. Journal of Personality and Social Psychology, 58: 360–370. o.
Weiss, M.R. (2003): Psychological aspects of sport-injury rehabilitation: A developmental perspective. Journal of Athletic Training, 38(2): 172–175. o.
Williams, J. M., Andersen, M. B. (1998): Psychosocial antecedents of sport injury: Review and critique of the stress and injury model. Journal of Applied Sport Psychology, 10(1): 5–25. o.
Yang, J., Peek-Asa, C., Lowe, J. B., Heiden, E., Foster, D. T., (2010): Social Support Patterns of Collegiate Athletes Before and After Injury. J Athl Train, 45(4):372–379. o.
American College of Sportmedicine (2001): Sideline preparedness for the team physician: a consensus statement. Med. Sci. Sports Exerc., 33:846–849. o.