Nem csak a húszéveseké… az erdő, avagy hosszútávú teljesítménytúrázás ötvenéves kor felett
Article Sidebar
Main Article Content
Absztrakt
Ez a tanulmány az ötven év feletti túrázók rekreációs céllal végzett sporttevékenységébe és annak pszichológiai hátterébe enged betekintést, különös tekintettel a motivációra. A túrázókat kvalitatív módszerrel elemeztem motivációjuk felkutatása érdekében. Ez a megközelítés újszerű és szokatlan, de sokkal több információval szolgál, mint a kvantitatív megközelítés. A vizsgálati mintát 15 fő, 8 férfi és 7 nő alkotta, átlagos életkoruk 54,2±8,4 volt. A vizsgálatba kerülés kritériuma volt a minimum 50 éves életkor és az, hogy a túrázó legalább öt éve aktívan részt vegyen hosszútávú teljesítménytúrázásban. Az eredmények arra engednek következtetni, hogy a túrázóknak belső motivációik vannak a nagy távolságok teljesítésére, ideértve az új kihívások leküzdését, a fizikai határaik felfedezését, a komfortzónán kívüli állapot átélését és egy hasonló érdeklődésű emberek alkotta csoportba tartozást, valamint a természet szépségének vonzerejét. Határaik legyőzése olyan flowélményben testesül meg, amely tovább viszi őket az egyre hosszabb túrák teljesítésére.
Article Details
Folyóirat szám
Rovat
Hogyan kell idézni
Hivatkozások
Aaltonen, S. – Leskinen, T. – Morris, T. – Alen, M. – Kaprio, J. – Liukkonen, J. (2012). Motives for and barriers to physical activity in twin pairs discordant for leisure time physical activity for 30 years. International Journal of Sports Medicine, 33(2), 157–163.
Caglar, E. – Canlan, Y. – Demir, M. (2009). Recreational exercise motives of adolescents and young adults. Journal of Human Kinetics, 22, 83–89.
Csíkszentmihályi, M. (2001): Flow Az áramlat A tökéletes élmény pszichológiája. Akadémiai Kiadó, Budapest
Dacey, M. – Baltzell, A. – Zaichkowsky, L. (2008). Older adult’s intrinsic and extrinsic motivation toward physical activity. American Journal of Health Behavior, 32, 570–582.
Fredman, P. – Tyrväinen, L. (2010). Frontiers in nature-based tourism. Scandinavian Journal of Hospitality and Tourism, 10(3), 177–189. doi:10.1080/15022250.2010.502365
Fritz, P. (2019). Alapfogalmak és jelentéseik a rekreáció területén : Rekreáció mindenkinek III. Miskolci Egyetemi Kiadó, Miskolc, 29.
Gardner, T. B. – Hill, D. R. (2002). Illness and injury among long-distance hikers on the long trail, Vermont. Wilderness and Environmental Medicine, 13(2), 131–134.
Hagger, M., & Chatzisarantis, N. (2008). Self-determination theory and the psychology of exercise. International Review of Sport and Exercise Psychology, 1(1), 79–103.
Hill, E. – Goldenberg, M. – Freidt, B. (2008). Benefits of Hiking: A Means-End Approach on the Appalachian Trail. Journal of Unconventional Parks, Tourism & Recreation Research, 2(1), 19–27.
Janke, M., Davey, A., & Kleiber, D. (2006). Modeling change in older adults’ leisure activities. Leisure Sciences, 28, 285–303. doi:10.1080/01490400600598145.
Kil, N. – Stein, T. V., – Holland, S. M. (2014). Influences of wildland–urban interface and wildland hiking areas on experiential recreation outcomes and environmental setting preferences. Landscape and Urban Planning, 127, 1–12. doi.org/10.1016/j.landurbplan.2014.04.004
Manning, J. W. – Montes, J. – Stone, T. M. – Rietjens, R. W. – Young, J. C. – DeBeliso, M. – Navalta J. W. (2015). Cardiovascular and Perceived Exertion Responses to Leisure Trail Hiking. Journal of Outdoor Recreation, Education, and Leadership, 7(2), 83–92. doi.org/10.18666/JOREL-2015-V7-I2-7005
Mueser, R (1998). Long-distance hiking. Lessons from the Appalachian Trail, Ragged Mountain Press, Camden, Maine
Pomfret, G. (2006). Mountaineering adventure tourists: A conceptual framework for research. Tourism Management, 27, 113–123.
Svarstad, H. (2010). Why Hiking? Rationality and Reflexivity within Three Categories of Meaning Construction. Journal of Leisure Research, 42(l), 91–110.