Lifelong torna – 60 év feletti hölgyek sportmotivációja
Article Sidebar
Main Article Content
Absztrakt
Összefoglaló: Magyarországon a teljes lakosság mindössze kb. 15%-a sportol rendszeresen, hetente több alkalommal. Azok, akik ezt az életformát választják, többnyire egész életükön át fenntartják ezt az aktivitásszintet. Az életkor előrehaladtával az ő esetükben nem csökken jelentősen a fizikai aktivitás mértéke. Úgy tűnik tehát, hogy nem elsősorban az életkor befolyásolja, hogy milyen gyakorisággal sportol valaki, sokkal inkább személyiségfüggő, egyéni beállítódás kérdése a rendszeres sporttevékenység.
Célkitűzés: Jelen kutatás a 60 év feletti hölgyek sportmotivációját vizsgálja. Elsősorban azokét, akik hetente több alkalommal, akár napi rendszerességgel sportolnak. A kutatás kvalitatív módszer alkalmazásával tárja fel a sportmozgások mögött húzódó motívumokat.
Eredmények: Az eredmények arra engednek következtetni, hogy a 60 év feletti rendszeresen sportoló nőknek belső motivációik vannak, ideértve a jó közérzet fenntartását, az egészségmegőrzést, illetve a fizikai vonzerő megtartását, valamint egy hasonló érdeklődésű emberek alkotta csoportba tartozást.
Article Details
Folyóirat szám
Rovat
Hogyan kell idézni
Hivatkozások
Aaltonen, S. – Leskinen, T. – Morris, T. – Alen, M. – Kaprio, J. – Liukkonen, J. (2012): Motives for and barriers to physical activity in twin pairs discordant for leisure time physical activity for 30 years. International Journal of Sports Medicine. 33. 2. 157–163. DOI: 10.1055/s-0031-1287848
Boros, Sz. – Kalmárné Rimóczi, Cs. (2011): A szabadidő-eltöltési szokások testi énképre gyakorolt hatásai. Kalokagathia. 49. 2–4. 118–128. o.
Caglar, E. – Canlan, Y. – Demir, M. (2009): Recreational exercise motives of adolescents and young adults. Journal of Human Kinetics. 22.1. 83–89. DOI: 10.2478/v10078-009-0027-0
Csíkszentmihályi, M. (2001): Flow – Az áramlat. A tökéletes élmény pszichológiája. Akadémiai Kiadó, Budapest
Csinády, A. (2019): Gerontofitnesz – A rendszeres testmozgás jótékony hatása az idősödő emberek testi-lelki egészségére. Magyar Gerontológia. 11. 37–38. 53–64. o. DOI: 10.47225/MG/11/37–38./7904
Dacey, M. – Baltzell, A. – Zaichkowsky, L. (2008): Older adult’s intrinsic and extrinsic motivation toward physical activity. American Journal of Health Behavior. 32.6. 570–582. DOI: 10.5993/AJHB.32.6.2
Fritz, P. (2011): Mozgásos rekreáció. Bába Kiadó, Szeged
Fritz, P. (2019a): Alapfogalmak és jelentéseik a rekreáció területén: Rekreáció mindenkinek III. Miskolci Egyetemi Kiadó, Miskolc
Fritz, P. (2019b): A rekreáció fogalma, rendszertani felosztása. Fritz Péter (szerk.) Alapfogalmak és jelentéseik a rekreáció területén: Rekreáció mindenkinek III., Miskolci Egyetemi Kiadó, Miskolc
Hagger, M. – Chatzisarantis, N. (2008): Self-determination theory and the psychology of exercise. International Review of Sport and Exercise Psychology. 1. 1. 79–103. DOI: 10.1080/17509840701827437
Holló, B. – Fazekas, A. – Sztojev Angelov, I. – Szendrák M. – Plachy J. (2020): Az egyensúly és koordináció fejlesztése időskorban Recreation Tudományos Magazin. 10.1. 42–44. o. DOI: 10.21486/recreation.2020.10.1.5
Janke, M. – Davey, A. – Kleiber, D. (2006): Modeling change in older adults’ leisure activities. Leisure Sciences. 28. 285–303.