A természetben rejlő erő: Erdőfürdőzés a mentális egyensúlyért
Article Sidebar
Main Article Content
Absztrakt
A természetben töltött idő testi, lelki és szellemi szempontból egyaránt pozitív hatásokkal bír. A zöldterületek elősegítik a fizikai aktivitást, javítják a szív- és érrendszeri egészséget, csökkentik a stresszt és erősítik az immunrendszert. Mentálisan támogatják a koncentrációt, csökkentik a szorongást és a depressziót, fokozzák a pszichológiai ellenállóképességet, valamint hozzájárulnak a flow-élmények átéléséhez. Spirituális szinten a természet jelenléte mélyebb önreflexióra, belső elcsendesedésre és transzcendens kapcsolódásra ösztönöz, erősítve a természethez való kötődést és a fenntarthatóság iránti felelősségérzetet. Az outdoor rekreáció, különösen az erdőfürdőzés (shinrin-yoku), tudatos jelenlétre épülő, érzékszervi tapasztalásokkal gazdagított tevékenység, amely segíti a testi-lelki regenerációt, a stresszcsökkentést és az önismeret fejlesztését. Az erdőfürdőzés így egyszerre rekreációs, prevenciós és terápiás eszköz, amely a modern élet gyors üteme mellett a mentális egyensúly megőrzését támogatja.
Letöltések
Article Details
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Hivatkozások
Behan, J. R., Richards, M. T., & Lee, M. E. (2001). Effects of tour jeeps in a wildland setting on non-motorized recreationist benefits. Journal of Park and Recreation Administration, 19(2), 1–19. https://js.sagamorepub.com/index.php/jpra/article/view/1574
Brayley, R. E., & Fox, K. M. (1998). Introspection and spirituality in the backcountry recreation experience. In M. D. Bialeschki & W. P. Stewart (Eds.), Abstracts from the 1998 Symposium on Leisure Research (p. 24). National Recreation and Parks Association.
Brown, T. L. (2024). Forest bathing. Outdoor learning in Canada. https://ecampusontario.pressbooks.pub/olic/chapter/forest-bathing/
Buckley, R. (2020). Nature tourism and mental health: parks, happiness, and causation. Journal of Sustainable Tourism, 28(9), 1409–1424. https://doi.org/10.1080/09669582.2020.1742725
Csíkszentmihályi, M. (2001). Flow: Az áramlat – A tökéletes élmény pszichológiája. Akadémiai Kiadó.
Elkins, D. N., Hedstrom, L. J., Hughes, L. L., Leaf, J. A., & Saunders, C. (1988). Toward a humanistic-phenomenological spirituality: Definition, description, and measurement. Journal of Humanistic Psychology, 28(4), 5–18. https://doi.org/10.1177/0022167888284002
Engemann, K., Bøcker Pedersen, C., Arge, L., Tsirogiannis, C., Mortensen, P. B., & Svenning, J.-C. (2019). Residential green space in childhood is associated with lower risk of psychiatric disorders from adolescence into adulthood. Proceedings of National Academy of Sciences, 116(11), 5188–5193. https://doi.org/10.1073/pnas.1807504116
Erdőfürdőzés. (2020). Erdőfürdőzés Valkó Zsuzsival. https://www.youtube.com/watch?v=KqPs5cd6cs4
Felépülés folyamatban Kft. (2025). EcoSelfness jóllét programok. https://www.ecoselfness.hu/
Fónagy, O., & Ránky, M. (2020). Erdőfürdő, avagy hogyan merülj el a tudatos jelenlétben. Recreation, 10(2), 36–39. https://doi.org/10.21486/recreation.2020.10.2.5
Forest Therapy Hub. (2025). Forest Therapy Guide. https://foresttherapyhub.com/what-is-forest-bathing/
Godbey, G. (2009). Outdoor recreation, health, and wellness: Understanding and enhancing the relationship. RFF Discussion Paper, 09-21. https://doi.org/10.2139/ssrn.1408694
Gonda, G. (2022). A városi stressz egyik legjobb ellenszere: az erdőfürdő. https://hvg.hu/elet/20220812_erdofurdo_stresszbetegseg
Gősi, Zs., & Magyar, M. (2021). Hogyan változtak szellemi és fizikai rekreációs szokásaink a 2020-as tavaszi korlátozások alatt? In Zs. Gősi, Sz. Boros, & M. Magyar (Szerk.), Sport a Covid-19 pandémia árnyékában: Tanulmányok a sporttudomány témaköréből (pp. 54–64). Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634546610
Hamlin, M. J., Yule, E., Elliot, C. A., Stoner, L., & Kathiravel, Y. (2016). Long-term effectiveness of the New Zealand Green Prescription primary health care exercise initiative. Public health, 140, 102–108. https://doi.org/10.1016/j.puhe.2016.07.014
Hansen, M. M., Jones, R., & Tocchini, K. (2017). Shinrin-yoku (forest bathing) and nature therapy: A state-of-the-art review. International Journal of Environmental Research and Public Health, 14(8), 851. https://doi.org/10.3390/ijerph14080851
Harari, Y. N. (2011). Sapiens – Az emberiség rövid története. Animus Kiadó.
Heintzman, P. (2002). The role of introspection and spirituality in the park experience of day visitors to Ontario Provincial Parks. In S. Bondrup-Nielsen, N.W.P. Munro, G. Nelson, J.H.M. Willison, T.B. Herman, & P.F.J. Eagles (Eds.), Managing protected areas in a changing world: proceedings of the fourth international conference on science and management of protected areas, 14-19 May 2000 (pp. 992–1004). Science and Management of Protected Areas Association.
Heintzman, P. (2009). Nature-Based Recreation and Spirituality: A Complex Relationship. Leisure Sciences, 32(1), 72–89. https://doi.org/10.1080/01490400903430897
Kaplan, S. (1995). The restorative benefits of nature: Toward an integrative framework. Journal of Environmental Psychology, 15(3), 169–182. https://doi.org/10.1016/0272-4944(95)90001-2
Kaplan, R., & Kaplan, S. (1989). The Experience of Nature: A Psychological Perspective. Cambridge University Press. https://www.hse.ru/data/2019/03/04/1196348207/%5BRachel_Kaplan,_Stephen_Kaplan%5D_The_Experience_of_(b-ok.xyz).pdf
Klepeis, N. E., Nelson, W. C., Ott, W. R., Robinson, J. P., Tsang, A. M., Switzer, P., Behar, J. V., Hern, S. C., & Engelmann, W. H. (2001). The National Human Activity Pattern Survey (NHAPS): a resource for assessing exposure to environmental pollutants. Journal of Exposure Science & Environmental Epidemiology, 11(3), 231–252. https://doi.org/10.1038/sj.jea.7500165
Knoll, B. (2016). Természet – nő – gyalogló – sétáló. Lépések az egyensúly felé. https://www.pexels.com/hu-hu/foto/termeszet-no-gyaloglo-setalo-3329292/
Komori, T., Fujiwara, R., Tanida, M., Nomura, J., & Yokoyama, M. M. (1995). Effects of citrus fragrance on immune function and depressive states. Neuroimmunomodulation, 2(3), 174–180. https://doi.org/10.1159/000096889
Kornétás Kiadó és Kereskedelmi Kft. (2024). Erdőfürdő zöld recepttel tavasszal is. https://toptura.hu/erdofurdo-zold-recepttel-tavasszal-is/
Kovács, T. A. (2004). A rekreáció elmélete és módszertana. Fitness Akadémia.
Kovács, T. A. (2007). A rekreáció főbb irányzatai. Civilizációs kihívások, rekreációs válaszok. Magyar Sporttudományi Szemle 8(2), 3–12.
Köteles, F. (2017). A Természettel Való Viszony Skála rövid változatának pszichometriai elemzése és kérdőíves validálása. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika 18(4), 321–333. https://doi.org/10.1556/0406.18.2017.014
Kövi, Zs., Kim, H., Kamble, S., Mészáros, V., Lachance, D., & Nisbet, E. (2023). Cross-cultural validity of the Nature Relatedness Scale (NR-6) and links with wellbeing. International Journal of Wellbeing, 13(2), 45-76. https://doi.org/10.5502/ijw.v13i2.2841
Krajcsó, N. (2015). Is It Possible to Really Slow Down in Our Everyday Lives? The New Challenges of the Slow Movement and Why Has the Slow Food Movement Approach Been Exceeded? Acta Universitatis Sapientiae. Social Analysis, 5(1), 97–106. http://193.16.218.141/acta-social/C5-1/social51-07.pdf
Lackey, N. Q., Tysor, D. A., McNay, G. D., Joyner, L., Baker, K. H., & Hodge, C. (2019). Mental health benefits of nature-based recreation: a systematic review. Annals of Leisure Research, 24(3), 379–393. https://doi.org/10.1080/11745398.2019.1655459
Lohn, A. (n.d.). Zöld Recept. https://hegyvideksport.hu/zold-recept/
Magyar Erdőfürdő és Erdőterápia Társaság. (2021). Szakembereink. https://www.erdofurdo.org/szakembereink/
Magyar Életmód Orvostani Társaság Egyesület. (n.d.). Mi a Mozgás Receptre? https://www.mozgasreceptre.hu/mi-a-mozgas-receptre
Magyar, M. (2023a). Animáció a turizmusban: Elmélet és módszertan. ELTE Eötvös Kiadó.
Magyar, M. (2023b). Szinergiák a természeti rekreációban, avagy fizikai és szellemi leisure. In M. Magyar, & Zs. Gősi (Szerk.), VI. Sport - Tudomány - Egészség: "Szabad az idő" - Fókuszban a fizikai aktivitás. Absztrakt kötet (pp. 17–18). ELTE PPK Egészségfejlesztési és Sporttudományi Intézet.
Mihók, B., Fekete, M., Frankó, L., Martos, T., Pataki, Gy., Sallay, V., & Báldi, A. (2021). Természet és lelki egészség. ELKH Ökológiai Kutatóközpont. https://ecolres.hun-ren.hu/wp-content/uploads/2022/05/2021_MIHOK_es_mtsai_2021_Termeszet_es_lelki_egeszseg.pdf
Park, B. J., Tsunetsugu, Y., Kasetani, T., Kagawa, T., & Miyazaki, Y. (2010). The physiological effects of Shinrin-yoku (taking in the forest atmosphere or forest bathing): evidence from field experiments in 24 forests across Japan. Environmental Health and Preventive Medicine, 15(1), 18–26. https://doi.org/10.1007/s12199-009-0086-9
Patakiné Bősze, J. (2019). Az outdoor fizikai rekreációs irányzat alakulása a kezdetektől napjainkig. In Zs. Gősi, Sz. Boros, & J. Patakiné Bősze (Eds.), Sokszínű rekreáció: Tanulmányok a rekreáció témaköréből (pp. 123–134). ELTE PPK. https://esi.ppk.elte.hu/media/42/df/72da1729016e69cf9df9c6240a6855e8781b8acf5e217e3171292b86b304/ESI_SokszinuRekreacio201905.pdf
Payne, M., & Delphinus, E. (2018). A review of the current evidence for the health benefits derived from forest bathing. The International Journal of Health, Wellness and Society, 9(1), 19–30. https://doi.org/10.18848/2156-8960/CGP/v09i01/19-30
Plevin, J. (2018). From Haiku To Shinrin-Yoku: A brief history of forest bathing. Forest History Today, 2018(Spring/Fall) 17–19. https://foresthistory.org/wp-content/uploads/2019/06/3-Plevin_Forest_Bathing.pdf
Qing, L. (2019). Into the forest: How trees can help you find health and happiness. Penguin Books.
Ryff, C. D. (2021). Spirituality and well-being: Theory, science, and the nature connection. Religions, 12(11), 914. https://doi.org/10.3390/rel12110914
Schultz, P. W. (2002). Inclusion with Nature: The Psychology Of Human-Nature Relations. In P. Schmuck, & P. W. Schultz (Eds.), Psychology of Sustainable Development. (pp. 61–78). Springer. https://doi.org/10.1007/978-1-4615-0995-0_4
Szűcs, A. L., Tarsoly-Huszár, Á., & Patakiné Bősze, J. (2024). Természetkapcsolataink. In M. Magyar, Zs. Gősi, & J. Patakiné Bősze (Eds.), VII. Sport – tudomány – egészség: Interdiszciplináris sporttudományi aspektusok (pp. 24–27). ELTE PPK Sport- és Rekreációmenedzsment Kutatócsoport. https://esi.ppk.elte.hu/media/f9/a2/65db6ec5d2aa3d5ae5d1e5ef05e96a052da44486481a7699eb565a4e403a/Absztraktk%C3%B6tet2024.pdf
The Bureau of Linguistical Reality. (n.d.). Shinrin-yoku (森林浴). https://bureauoflinguisticalreality.com/portfolio/shinrin-yoku-%E6%A3%AE%E6%9E%97%E6%B5%B4/
Trainor, S. F., & Norgaard, R. B. (1999). Recreation fees in the context of wilderness values. Journal of Park and Recreation Administration, 17(3), 100–115. https://js.sagamorepub.com/index.php/jpra/article/view/1634
Ulrich, R. S., Simons, R. F., Losito, B. D., Fiorito, E., Miles, M. A., & Zelson, M. (1991). Stress recovery during exposure to natural and urban environments. Journal of Environmental Psychology, 11(3), 201–230. https://doi.org/10.1016/S0272-4944(05)80184-7
Vadász Erdész. (2022). M5 TV – Erdőfürdőzés – harmónia a természettel – 2022/04. adás – 2022.01.22. https://www.youtube.com/watch?v=CSr1mzVvmHY
Valkó, Zs. (n.d.). Erdőfürdőzés. Természetes stresszkezelés a túlterhelt városi létben. https://www.erdofurdozes.com/
Wen, Y., Yan, Q., Pan, Y., Gu, X., és Liu, Y. (2019). Medical empirical research on forest bathing (Shinrin-yoku): A systematic review. Environmental Health and Preventive Medicine, 24(1), 1–21. https://doi.org/10.1186/s12199-019-0822-8
Wilson, E. O. (1984). Biophilia: The human bond with other species. Harvard University Press.