A NAD+ és prekurzorainak hatása a sportteljesítményre: mechanizmusok, mérőszámok és humán vizsgálatok bizonyítékai
Article Sidebar
Main Article Content
Absztrakt
Háttér: A nikotinamid-adenin-dinukleotid (NAD⁺) alapvető kofaktor a sejtes energiatermelésben, redox-szabályozásban és jelátviteli folyamatokban. Szintje az életkor előrehaladtával, valamint anyagcsere-betegségekben csökken, ami hozzájárul a teljesítmény és regeneráció romlásához.
Cél: A humán kutatások szisztematikus összegzése, amelyek a NAD⁺-prekurzorok (nikotinamid-ribozid, NR; nikotinamid-mononukleotid, NMN) és NADH kiegészítésének sportteljesítményre gyakorolt hatásait vizsgálták.
Módszer: 2010–2025 közötti randomizált, kontrollált humán kísérletek, metaanalízisek és transzlációs tanulmányok áttekintése, a sporttudományi szempontból releváns kimenetek kiemelésével.
Eredmények: A NAD⁺-prekurzorok konzisztensen emelik a NAD⁺-szinteket vérben és vázizomban, jó biztonsági profillal. Idősebb vagy metabolikus szindrómával élő populációkban kimutathatóan javítják a gyaloglási teljesítményt, az állóképességet és a fáradtságtűrést (Dolopikou et al., 2020; McDermott et al., 2024). Amatőr sportolóknál az NMN edzés mellett a ventilációs küszöbök és szubmaximális VO₂-paraméterek javulását eredményezte, míg a VO₂max és a csúcsteljesítmény nem változott (Liao et al., 2021). Egy új, 2025-ös randomizált vizsgálatban a NADH fokozta a fizikai állóképességet és gyorsította a kardiovaszkuláris regenerációt fiatal felnőtteknél (Khalid et al., 2025). Jól edzett fiatal sportolóknál 1 hét NR kiegészítés nem mutatott jelentős előnyt (Stocks et al., 2021).
Következtetés: A NAD⁺-kiegészítés célzottan hasznos lehet idősebb, metabolikus problémákkal küzdő vagy amatőr állóképességi sportolók számára. Az élsportban jelenleg nincs elég bizonyíték rutinszerű alkalmazására, de az NMN és NADH ígéretes kutatási irányt képvisel.
Letöltések
Article Details
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Hivatkozások
Aman, Y., Qiu, Y., Tao, J., & Fang, E. F. (2018). Therapeutic potential of boosting NAD+ in aging and age-related diseases. Translational Medicine of Aging, 2, 30–37. https://doi.org/10.1016/j.tma.2018.08.003
Bruzzone, S., Moreschi, I., Guida, L., Usai, C., Zocchi, E., & De Flora, A. (2006). Extracellular NAD+ regulates intracellular calcium levels and induces activation of human granulocytes. Biochemical Journal, 393(3), 697–704. https://doi.org/10.1042/bj20051302
Camacho-Pereira, J., Tarragó, M.G., Chini, C.C.S., … Chini, E.N. (2016). CD38 Dictates Age-Related NAD Decline and Mitochondrial Dysfunction through an SIRT3-Dependent Mechanism. Cell Metabolism, 23(6):1127-1139. https://doi.org/10.1016/j.cmet.2016.05.006 PMID: 27304511; PMCID: PMC4911708.
Campelj, D., & Philp, A. (2022). NAD+ therapeutics and skeletal muscle adaptation to exercise in humans. Sports Medicine, 52(S1), 91–99. https://doi.org/10.1007/s40279-022-01772-2
Chini, E. (2009). CD38 as a regulator of cellular NAD: a novel potential pharmacological target for metabolic conditions. Current Pharmaceutical Design, 15(1), 57–63. https://doi.org/10.2174/138161209787185788
De Zélicourt, A., Fayssoil, A., Dakouane‐Giudicelli, M., De Jesus, I., Karoui, A., Zarrouki, F., Lefebvre, F., Mansart, A., Launay, J., Piquereau, J., Tarragó, M. G., Bonay, M., Forand, A., Moog, S., Piétri‐Rouxel, F., Brisebard, E., Chini, C. C. S., Kashyap, S., Fogarty, M. J., . . . De La Porte, S. (2022). CD38‐NADase is a new major contributor to Duchenne muscular dystrophic phenotype. EMBO Molecular Medicine, 14(5). https://doi.org/10.15252/emmm.202012860
Dolopikou, C. F., Kourtzidis, I. A., Margaritelis, N. V., … Nikolaidis, M. G. (2020). Acute nicotinamide riboside supplementation improves redox homeostasis and exercise performance in old individuals: A double-blind cross-over study. European Journal of Nutrition, 59(2), 505–515. https://doi.org/10.1007/s00394-019-01919-4
Elhassan, Y. S., Kluckova, K., Fletcher, R. S., … Lavery, G. G. (2019). Nicotinamide riboside augments the aged human skeletal muscle NAD+ metabolome and induces transcriptomic and anti-inflammatory signatures. Cell Reports, 28(7), 1717-1728.e6. https://doi.org/10.1016/j.celrep.2019.07.043
Grahnert, A., Klein, C., & Hauschildt, S. (2009). Involvement of P2X receptors in the NAD+-induced rise in [Ca2+]i in human monocytes. Purinergic Signalling, 5(3), 309–319. https://doi.org/10.1007/s11302-009-9144-4
Groth, B., Venkatakrishnan, P., & Lin, S. (2021). NAD+ metabolism, metabolic stress, and infection. Frontiers in Molecular Biosciences, 8. https://doi.org/10.3389/fmolb.2021.686412
Gulshan, M., Yaku, K., Okabe, K., Mahmood, A., Sasaki, T., Yamamoto, M., Hikosaka, K., Usui, I., Kitamura, T., Tobe, K., & Nakagawa, T. (2018). Overexpression of Nmnat3 efficiently increases NAD and NGD levels and ameliorates age‐associated insulin resistance. Aging Cell, 17(4). https://doi.org/10.1111/acel.12798
Huang, R., Chen, H., Zhong, C., … & Zhang, Y.-H. P. (2016). Chemical structures of NADP and NAD. ResearchGate. https://www.researchgate.net/figure/Chemical-structures-of-NADP-and-NAD-Structures-of-NADP-and-NAD-were-shown-and-the_fig3_307613193
Hung, B.-L., Chen, L.-J., Chen, Y.-Y., Ou, J.-B. & Fang, S.-H. (2021). Nicotine supplementation enhances simulated game performance of archery athletes. Journal of the International Society of Sports Nutrition 18(16). https://doi.org/10.1186/s12970-021-00413-9
Ji, L. L., & Yeo, D. (2022). Maintenance of NAD+ Homeostasis in Skeletal Muscle during Aging and Exercise. Cells, 11(4), 710. https://doi.org/10.3390/cells11040710
Katayoshi, T., Uehata, S., Nakashima, N., Nakajo, T., Kitajima, N., Kageyama, M., & Tsuji-Naito, K. (2023). Nicotinamide adenine dinucleotide metabolism and arterial stiffness after long-term nicotinamide mononucleotide supplementation: a randomized, double-blind, placebo-controlled trial. Scientific Reports, 13(1). https://doi.org/10.1038/s41598-023-29787-3
Khalid, M., Aslam, S., Ali, Z., … Javaid, M. (2025). Report of a randomized placebo-controlled trial of the effects of oral NADH on physical endurance levels. European Journal of Medical and Health Sciences, 7(4), 50–60. https://doi.org/10.24018/ejmed.2025.7.4.2395
Lapatto, H.A.K., Kuusela, M., Heikkinen, A., … Pirinen, E. (2023). Nicotinamide riboside improves muscle mitochondrial biogenesis, satellite cell differentiation, and gut microbiota in a twin study. Science Advances, 9(2). https://doi.org/10.1126/sciadv.add5163
Liao, B., Zhao, Y., Wang, D., … Hu, M. (2021). Nicotinamide mononucleotide supplementation enhances aerobic capacity in amateur runners: A randomized, double-blind study. Journal of the International Society of Sports Nutrition, 18(1), 54. https://doi.org/10.1186/s12970-021-00442-4
McDermott, M. M., Liu, K., Guralnik, J. M., … Schrack, J. A. (2024). Nicotinamide riboside for peripheral artery disease: A randomized, double-blind clinical trial. Nature Communications, 15, 6117. https://doi.org/10.1038/s41467-024-49092-5
Morifuji, M., Higashi, S., Ebihara, S. & Nagata, M. (2024). Ingestion of β-nicotinamide mononucleotide increased blood NAD levels, maintained walking speed, and improved sleep quality in older adults in a double-blind randomized, placebo-controlled study. Geroscience. 46(5). 4671–4688. https://doi.org/10.1007/s11357-024-01204-1
National Human Genome Research Institute. (2025). Mitochondria. Talking Glossary of Genetic Terms. U.S. Department of Health & Human Services. https://www.genome.gov/genetics-glossary/Mitochondria
Stocks, B., Ashcroft, S.P., Joanisse, S., … Philp A. (2021). Nicotinamide riboside supplementation does not alter whole-body or skeletal muscle metabolic responses to a single bout of endurance exercise. The Journal of Physiology. 599(5). 1513–1531. https://doi.org/10.1113/jp280825
Su, M., Qiu, F., Li, Y., Che, T., Li, N. & Zhang, S. (2024). Mechanisms of the NAD+ salvage pathway in enhancing skeletal muscle function. Frontiers in Cell and Developmental Biology. 12:1464815. https://doi.org/10.3389/fcell.2024.1464815 PMID: 39372950; PMCID: PMC11450036.
Vargas-Ortiz, K., Pérez-Vázquez, V., Macías-Cervantes, M.H. (2019). Exercise and Sirtuins: A Way to Mitochondrial Health in Skeletal Muscle. International Journal of Molecular Sciences. 20(11). 2717. https://doi.org/10.3390/ijms20112717
Vida, A., Márton, J., Mikó, E., & Bai, P. (2016). Metabolic roles of poly(ADP-ribose) polymerases. Seminars in Cell and Developmental Biology, 63, 135–143. https://doi.org/10.1016/j.semcdb.2016.12.009
Yaku, K. & Nakagawa, T. (2023). NAD+ Precursors in Human Health and Disease: Current Status and Future Prospects. Antioxid Redox Signal. 39(16-18). 1133–1149. https://doi.org/10.1089/ars.2023.0354
Yan, L., Otterness, D. M., & Weinshilboum, R. M. (1999). Human nicotinamide N-methyltransferase pharmacogenetics: Gene sequence analysis and promoter characterization. Pharmacogenetics, 9(3), 307–316. https://doi.org/10.1097/00008571-199906000-00007
Yi, L., Maier, A.B., Tao, R., … Kumbhar V. (2023). The efficacy and safety of β-nicotinamide mononucleotide (NMN) supplementation in healthy middle-aged adults: a randomized, multicenter, double-blind, placebo-controlled, parallel-group, dose-dependent clinical trial. Geroscience. 45(1). 29–43. https://doi.org/10.1007/s11357-022-00705-1
Yoshino, M., Yoshino, J., Kayser, B.D., … Klein S. (2021). Nicotinamide mononucleotide increases muscle insulin sensitivity in prediabetic women. Science. 372(6547), 1224–1229. https://doi.org/10.1126/science.abe9985
Zhong, O., Wang, J., Tan, Y., Lei, X. & Tang, Z. (2022). Effects of NAD+ precursor supplementation on glucose and lipid metabolism in humans: a meta-analysis. Nutrition & Metabolism (Lond). 19(1). 20. https://doi.org/10.1186/s12986-022-00653-9