SMR henger és dinamikus nyújtás összehasonlító vizsgálata az előrehajlásra és a felugrási magasságra U14-U15 labdarúgóknál.

Article Sidebar

PDF (English)
Megjelent: okt 20, 2025
DOI: https://doi.org/10.21486/recreation.2025.15.3.3
Kulcsszavak:
SMR, dinamikus nyújtás, fascia, hajlékonyság, felugrási magasság, U14–U15 labdarúgók

Main Article Content

Szigethy Mónika
Eötvös Loránd Tudományegyetem
https://orcid.org/0000-0001-5508-6540
Hurtik-Tóth Enikő
Eötvös Loránd Tudományegyetem
https://orcid.org/0000-0002-6824-7662

Absztrakt

A tanulmány célja az SMR-hengerezés (self-myofascial release) és a dinamikus nyújtás hatásának vizsgálata volt az alsó végtagi rugalmasságra és a felugrási magasságra U14–U15 korosztályú labdarúgók körében. A kutatásban a Király SE két utánpótláscsapata vett részt (U14: n=17; U15: n=19). A sportolók három különböző bemelegítési protokollt alkalmaztak: kizárólag SMR, kizárólag dinamikus nyújtás, illetve a kettő kombinációja. A teljesítménymutatókat a Finger Floor Test és a Vertical Jump teszt segítségével mértük, a bemelegítés előtt és után is. A nem paraméteres statisztikai elemzés (Wilcoxon- és Kruskal–Wallis-próbák) szignifikáns javulást mutatott az előrehajlás-teszt eredményeiben mindkét korcsoportban: az U14-es csoportban az első mérés 16,96 ± 10,45 cm, a második mérés 15,21 ± 9,77 cm (p <0,001), míg az U15-ös csoportban az első mérés 11,92 ± 11,06 cm, a második mérés pedig 10,52 ± 10,06 cm (p <0,001) volt. A felugrási magasság tekintetében nem mutatkozott statisztikailag szignifikáns változás. A kutatás megerősítette, hogy már egy rövid bemelegítő beavatkozás is javíthatja a hajlékonyságot, de a teljesítményfokozás érdekében nem elegendő önmagában az SMR vagy dinamikus nyújtás alkalmazása. A vizsgálat felhívja a figyelmet a fasciarendszer célzott aktiválásának jelentőségére a modern sportedzésben.

Letöltések

Letölthető adat még nem áll rendelkezésre.

Article Details

Hogyan kell idézni
Szigethy, M., & Hurtik-Tóth, E. (2025). SMR henger és dinamikus nyújtás összehasonlító vizsgálata az előrehajlásra és a felugrási magasságra U14-U15 labdarúgóknál. Recreation Tudományos Magazin, 15(3), 14–18. https://doi.org/10.21486/recreation.2025.15.3.3
Folyóirat szám
Évf. 15 szám 3 (2025): Recreation
Rovat
Rekreációs edzés
Creative Commons License

This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.

Szerző életrajzok

Szigethy Mónika, Eötvös Loránd Tudományegyetem

Egyetemi adjunktus

MTMT azonosító:10069780

Google Tudós ID: vu2u_cgAAAAJ

Hurtik-Tóth Enikő, Eötvös Loránd Tudományegyetem

Egyetemi adjunktus

Pedagógiai és Pszichológiai Kar
Sporttudományi Intézet-Szombathely

MTMT azonosító: 10057406

Crossref
Scopus
Google Scholar
Europe PMC

Hivatkozások

Adstrum, S., Hedley, G., Schleip, R., Stecco, C. & Yucesoy, C. A. (2017). Defining the fascial system. Journal of bodywork and movement therapies, 21(1), 173-177. https://doi.org/10.1016/j.jbmt.2016.11.003

Anderson, B. L., Harter, R. A. & Farnsworth, J. L. (2020). The Acute Effects of Foam Rolling and Dynamic Stretching on Athletic Performance: A Critically Appraised Topic. Journal of sport rehabilitation, 30(3), 501–506. https://doi.org/10.1123/jsr.2020-0059

Biróné I. K. & Hurtik-Tóth, E. (2024). Joint Health, Balanced Everyday Activity: Benefits of Functional Training. Recreation, 14(4), 15-19. https://doi.org/10.21486/recreation.2024.14.4.3

Cheatham, S. W., Kolber, M. J., Cain, M., & Lee, M. (2015). The effects of self‐myofascial release using a foam roll or roller massager on joint range of motion, muscle recovery, and performance: a systematic review. International journal of sports physical therapy, 10(6), 827.

Earls, J. & Myers, T., (2017). Fascial Release for Structural Balance, Revised Edition: Putting the Theory of Anatomy Trains into Practice. North Atlantic Books.

Fede, C.; Angelini, A.; Stern, R.; Macchi, V.; Porzionato, A.; Ruggieri, P.; De Caro, R. & Stecco, C. (2018). Quantification of Hyaluronan in Human Fasciae: Variations with Function and Anatomical Site. Journal of Anatomy, 233, 552–556. https://doi.org/10.1111/joa.12866

Gerdijan, N., Perić, D., Ljubojević, A. & Vukić, Ž. (2021). Effects of Static and Dynamic Stretching Exercises on Unilateral Hamstring to Quadriceps Strength Ratio. Advances in Physical Education, 11(01), 89–102. https://doi.org/10.4236/ape.2021.111007

Isa, K. A., Wan Norman, W. M. N., Ismail, M. A. & Ahmad Sidiki, A. F. S. (2020). The acute effects of self-myofascial release (SMR) using rolling bar on increasing musculoskeletal flexibility. GADING Journal of Science and Technology, 3(2), 94–98. https://doi.org/10.24191/gjst.v3i2.46008

Konrad, A., Tilp, M. & Nakamura, M. (2021). A comparison of the effects of foam rolling and stretching on physical performance. A systematic review and meta-analysis. Frontiers in physiology, 12, 720531. https://doi.org/10.1080/14763141.2019.1686363

Konrad, A., Nakamura, M., & Behm, D. G. (2022). The effects of foam rolling training on performance parameters: a systematic review and meta-analysis including controlled and randomized controlled trials. International Journal of Environmental Research and Public Health, 19(18), 11638. https://doi.org/10.3390/ijerph191811638

Krause, F., Wilke, J., Niederer, D., Vogt, L. & Banzer, W. (2019). Acute effects of foam rolling on passive stiffness, stretch sensation and fascial sliding: A randomized controlled trial. Human movement science, 67, 102514. https://doi.org/10.1016/j.humov.2019.102514

MacDonald, G. Z., Penney, M. D., Mullaley, M. E., Cuconato, A. L., Drake, C. D., Behm, D. G. & Button, D. C. (2013). An acute bout of self-myofascial release increases range of motion without a subsequent decrease in muscle activation or force. The Journal of Strength & Conditioning Research, 27(3), 812-821. https://doi.org/10.1519/JSC.0b013e31825c2bc1

Myers, T. W. (2001). Anatomy trains: Myofascial meridians for manual and movement therapists. Churchill Livingstone.

Pandey, O. & Kulkarni, N. (2021). Outcome of foam rolling on hamstring flexibility – scoping review. Journal of Science and Technology, 6(3) 48–52.

Popelka, J. & Pivovarniček, P. (2022). The effect comparison of foam rolling and dynamic stretching on performance in motion tests by young volleyball players: a pilot study. Physical Activity Review, 10(2), 140–149. https://doi.org/10.16926/par.2022.10.28

Pratt, R. L. (2021). Hyaluronan and the fascial frontier. International Journal of Molecular Sciences, 22(13), 6845. https://doi.org/10.3390/ijms22136845

Stecco, C. & Schleip, R. (2016). A fascia and the fascial system. Journal of bodywork and movement therapies, 20(1), 139-140. https://doi.org/10.1016/j.jbmt.2015.11.012

Su, H., Chang, N.-J., Wu, W.-L., Guo, L.-Y. & Chu, I.-H. (2017). Acute effects of foam rolling, static stretching, and dynamic stretching during warm-ups on muscular flexibility and strength in young adults. Journal of Sport Rehabilitation, 26(6), 469–477. https://doi.org/10.1123/jsr.2016-0103

Sullivan, K. M., Silvey, D. B., Button, D. C. & Behm, D. G. (2013). Roller‐massager application to the hamstrings increases sit‐and‐reach range of motion within five to ten seconds without performance impairments. International journal of sports physical therapy, 8(3), 228.

Trębacz, H., & Barzycka, A. (2023). Mechanical properties and functions of elastin: an overview. Biomolecules, 13(3), 574. https://doi.org/10.3390/biom13030574