Az időskori önkéntesség rekreációs szerepe
Article Sidebar
Main Article Content
Absztrakt
Az egész világon egyre idősebb a népesség. A várható élettartam meghosszabbodása, valamint a javuló egészségi állapot lehetővé teszi az idősebb korosztály számára, hogy önkéntes tevékenységet folytasson. A megfelelő produktív társadalmi részvételt szolgáló önkéntesség szerepet játszhat az egészségesebb, képzettebb és személyiségfejlődésre vágyó idős generáció számára, valamint pozitívan járul hozzá a sikeres öregedés folyamatához. A leíró tanulmány célja az időskorban végzett önkéntes munka, fizikai aktivitás, a kognitív fittség és a társas interakciók összefüggéseinek feltárása. A tanulmány kiemelten foglalkozik az önkéntesség szociológiai hátterével, az online önkéntességgel, a nemek közi motivációs különbségek feltárásával. Az időskori önkéntesség rekreációs haszna, hogy a szociális háló kiszélesítésével támogatja az aktív, tevékeny, egészséges életet, ahol a fizikai és a mentális aktivitás, a közösségi kapcsolatok és az érzelmi jóllét hozzájárulnak az életminőség javításához, mindeközben az idősek továbbra is értékes és megbecsült tagjai maradhatnak a társadalmaknak.
Downloads
Article Details
Folyóirat szám
Rovat
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Hogyan kell idézni
Hivatkozások
Ackermann, K., & Manatschal, A. (2018). Online volunteering as a means to overcome unequal participation? The profiles of online and offline volunteers compared. New Media & Society, 20(12), 4453-4472. https://doi.org/10.1177/1461444818775698
Amoretti, G.F. (2023). Retirement: strengths and weaknesses for a full and healthy old age. Geopolitical, Social Security and Freedom Journal, 6, 38 - 47. https://doi.org/10.2478/gssfj-2023-0003
Anderson, N.D., Damianakis, T., Kröger, E., Wagner, L.M., Dawson, D.R., Binns, M.A., Bernstein, S., Caspi, E., & Cook, S.L. (2014). The benefits associated with volunteering among seniors: a critical review and recommendations for future research. Psychological bulletin, 140(6), 1505–1533. https://doi.org/10.1037/a0037610
Athira, K., & Kutty Kakkakunnan, M. (2023). Retirement Planning: A Brief Snapshot Of The Demographic Factors Influencing The Choice Of Investments For Planning Your Retirement. International Journal For Multidisciplinary Research, 5(5), 1–6. https://doi.org/10.36948/ijfmr.2023.v05i05.7316
Bajusz, K. (2021). Idősoktatás az online térben. Lehetőségek és kihívások. Tudásmenedzsment, 22(1. különszám), 240–247. https://doi.org/10.15170/TM.2021.22.K1.17
Boccacin, L., & Lombi, L. (2018). Seniors and Volunteering: An Italian Study into Gender Differences. Social Sciences, 7(1), 36–42.https://doi.org/10.11648/J.SS.20180701.16
Brettner, Zs. (2012). A 21. század idős generációja. Acta Sociologica - Pécsi Szociológiai Szemle, 5(1), 91–96. https://doi.org/10.15170/AS.2012.5.1.10
Carr, D. C., Kail, B. L., Matz-Costa, C., & Shavit, Y. Z. (2018). Does becoming a volunteer attenuate loneliness among recently widowed older adults?. The Journals of Gerontology: Series B, 73(3), 501-510. https://doi.org/10.1093/geronb/gbx092
Chen, L.-K. (2016a). Benefits and dynamics of learning gained through volunteering: A qualitative exploration guided by seniors’ self-defined successful aging. Educational Gerontology, 42(3), 220–230. https://doi.org/10.1080/03601277.2015.1108150
Chen, L.-K. (2016b). Not just helping: What and how older men learn when they volunteer. Educational Gerontology, 42(3), 175–185. https://doi.org/10.1080/03601277.2015.1085786
Chen, P. W., Chen, L. K., Huang, H. K., & Loh, C. H. (2022). Productive aging by environmental volunteerism: A systematic review. Archives of Gerontology and Geriatrics, 98, 104563. https://doi.org/10.1016/j.archger.2021.104563
Connolly, S., & O'Shea, E. (2015). The Perceived Benefits of Participating in Voluntary Activities Among Older People: Do They Differ by Volunteer Characteristics? Activities, Adaptation & Aging, 39(2), 95–108. https://doi.org/10.1080/01924788.2015.1024075
Dorner, L. & Bene, Á. (2025) Az önkéntesség és a mentális egészség kapcsolata az életkori sajátosságok tükrében – Egy hazai kutatás tanulságai. Önkéntes szemle, 5(1), 3–33. https://doi.org/10.53585/OnkSzem.2025.1.3-33
Einolf, C.J. (2010). Gender Differences in the Correlates of Volunteering and Charitable Giving. Nonprofit and Voluntary Sector Quarterly, 40(6), 1092–1112. https://doi.org/10.1177/0899764010385949
Farkas, G., Gyarmati, A., & Molnár, Sz. (2009). Az idősödő társadalom gazdasági és társadalmi kihívásai Magyarországon. Információs társadalom, 9(4), 7-31. https://doi.org/10.22503/inftars.ix.2009.4.1
Fényes, H. (2021). Változásban: Az önkéntesség értékei. Önkéntes szemle, 1(4), 132–139. https://doi.org/10.53585/OnkSzem.2021.4.132-139
Fenyő, S. S. (2018). Értelmet az éveknek–Gondolatok a társadalom-és humántudományi gerontológiáról. Magyar Gerontológia, 10(35-36), 13-25. https://doi.org/10.47225/MG/10/35-36./7595
Fernández‐Ballesteros, R. (2011). Positive ageing: Objective, subjective, and combined outcomes. E-Journal of Applied Psychology, 7(1), 22-30. https://doi.org/10.7790/EJAP.V7I1.238
Filges, T., Siren, A., Fridberg, T., & Nielsen, B.C. (2020). Voluntary work for the physical and mental health of older volunteers: A systematic review. Campbell Systematic Reviews, 16(4). https://doi.org/10.1002/cl2.1124
Giddens, A. (2008). Szociológia. Osiris Kiadó.
Gil-Lacruz, M., Saz-Gil, M.& Gil-Lacruz, A. (2019). Benefits of Older Volunteering on Wellbeing: An International Comparison, Frontiers in Psyhology, 10, 2647. https://doi.org/10.3389/fpsyg.2019.02647
Hidalgo, M.C., Moreno-Jiménez, P., & Quiñonero, J. (2013). Positive Effects of Voluntary Activity in Old Adults. Journal of Community Psychology, 41(2), 188–199. https://doi.org/10.1002/JCOP.21522
Hong, S., & Kim, M. (2019). Factor Search to Develop the Scale of Universal Retirement Preparation for Successful Aging. Journal of Sport and Leisure Studies. https://doi.org/10.51979/kssls.2019.07.77.321
Hoyer, M. (2020). The health psychology approach to normal ageing, Developments. Health Sciences, 3(1), 5–8. https://doi.org/10.1556/2066.2020.00001
Hsu, H.-F., Chen, K.-M., & Belcastro, F. (2023). Types of Voluntary Work and Influence of Participation for Older Volunteers: A Systematic Review of Qualitative Studies. Journal of Gerontological Social Work, 66(8), 1019–1042. https://doi.org/10.1080/01634372.2023.2205908
Karamánné Pakai, A. (2015). Az idősek egészségi állapota, biológiai változások és a prevenció szerepe a mortalitási és morbiditási adatok tükrében. In K. Lampek, & E. Rétsági (Szerk), Egészséges idősödés. Az egészségfejlesztés lehetőségei idős korban (pp. 48–64). Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar. https://www.etk.pte.hu/protected/OktatasiAnyagok/%21Palyazati/sport2/EgeszsegesIdosodesJ.pdf
Kovács, T. A. (2004). A rekreáció elmélete és módszertana. Fitness Akadémia.
Laki, I. (2021). Az inkluziv önkéntességről – rövid áttekintés. Önkéntes szemle, 1(3), 21–33. https://doi.org/10.53585/OnkSzem.2021.3.21-33
Lee, S. (2022). Loneliness, Volunteering, and Quality of Life in European Older Adults. Activities, Adaptation & Aging, 47(2), 250–261. https://doi.org/10.1080/01924788.2022.2148408
Lee, S.W., & Lee, J.H. (2022). Volunteering characteristics, social support, and successful aging: Mediation effects of volunteer satisfaction and gender differences. Gerontechnology, 21(S), 1. https://doi.org/10.4017/gt.2022.21.s.775.opp7
Liu, H. K., Harrison, Y. D., Lai, J. J. K., Chikoto, G. L., & Jones-Lungo, K. (2016). Online and virtual volunteering. In D. H. Smith, R. A. Stebbins, G. Jurgen (Eds.), The Palgrave Handbook of Volunteering, Civic Participation, and Nonprofit Associations (pp. 290–310). Palgrave Macmillan. https://doi.org/10.1007/978-1-137-26317-9_14
Magyar, M. (2019). Nem-mozgás-dominanciájú rekreáció értelmezései nemzetközi és hazai környezetben. Zs. Gősi, Sz. Boros, & J. Patakiné Bősze (Szerk.), Sokszínű rekreáció: Tanulmányok a rekreáció témaköréből (pp. 97–122). ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar.
Mari, D. (2017). Az aktív időskor művészete, avagy séta a százévesekkel. Corvina Kiadó.
Markos, V. (2020). Önkéntesség az aktív időskorért. Magyar Gerontológia. 12(Különszám), 39–40. https://doi.org/10.47225/MG/12/Kulonszam/8473
McDonald, T.W., Chown, E.L., Tabb, J.E., Schaeffer, A.K., & Howard, E.K.M. (2013). The Impact of Volunteering on Seniors’ Health and Quality of Life: An Assessment of the Retired and Senior Volunteer Program. Psychology, 4(3), 283–290. https://doi.org/10.4236/PSYCH.2013.43A042
Morrow-Howell, N. (2010). Volunteering in Later Life: Research Frontiers. The Journals of Gerontology Series B: Psychological Sciences and Social Sciences, 65B(4), 461–469. https://doi.org/10.1093/geronb/gbq024
Patakiné Bősze, J. (2017). Egy budapesti kerület időseinek rekreációs lehetőségei. Recreation, 7(2), 30–31. https://doi.org/10.21486/recreation.2017.7.2.3
Patakiné Bősze, J. (2020). Az alternatívák keresése a rekreációban, avagy az életminőség feltételcsoportjai a 21. században. In Zs. Gősi, Gy. Bárdos, Gy., & M. Magyar (Szerk.), Sokszínű rekreáció II.: Egészségmegőrzés - Életkorok - Képzés (pp. 41-60). Akadémiai Kiadó.
Sánchez-García, J., Gil-Lacruz, A.I., & Gil-Lacruz, M. (2022). The Influence of Gender Equality on Volunteering Among European Senior Citizens. Voluntas: International Journal of Voluntary and Nonprofit Organizations, 33(4), 820–832. https://doi.org/10.1007/s11266-021-00443-6
Sellon, A. M. (2014). Recruiting and Retaining Older Adults in Volunteer Programs: Best Practices and Next Steps. Ageing International, 39(4), 421–437. https://doi.org/10.1007/s12126-014-9208-9
Smith, D. H., Smith, D. H., Smith, D. H., Smith, D. H., Smith, D. H., Stebbins, R. A., ... & Jones-Lungo, K. (2016). Online and virtual volunteering. The Palgrave handbook of volunteering, civic participation, and nonprofit associations, 290-310. https://doi.org/10.1007/978-1-137-26317-9_14
Steinberg, J.A. (2020). Successful Retirement: From Retiring to Rewiring (2nd Ed.). Routledge. https://doi.org/10.4324/9780429343780-10
Szenyéri, V., Michalkó, G., & Fotiadis, A. (2019). A FINA Világbajnokság (2017) önkénteseinek szerepe Budapest sportturizmusában. Földrajzi Közlemények, 143(1), 12–23. https://doi.org/10.32643/fk.143.1.2
Tang, F. (2010). Volunteering by older adults in the United States. China Journal of Social Work, 3(2–3), 289–300. https://doi.org/10.1080/17525098.2010.492653
United Nations. (2020). World Population Ageing 2019. United Nations Department of Economic and Social Affairs Population Division. https://www.un.org/en/development/desa/population/publications/pdf/ageing/WorldPopulationAgeing2019-Report.pdf
Vehrer, A. (2017). Az idősödők informális tanulási szokásai. Opus et Educatio, 4(4), 464–475. https://doi.org/10.3311/ope.221
Warburton, J., & Gooch, M. (2006). Volunteering in later life: Is it good for your health? Voluntary Action, 8(2), 3–15.
Warner, L.M., Jiang, D., Yeung, D.Y., Choi, N.G., Ho, R.T., Kwok, J.Y.Y., Song, Y., & Chou, K.-L. (2024). Study protocol of the ‘HEAL-HOA’ dual randomized controlled trial: Testing the effects of volunteering on loneliness, social, and mental health in older adults. Contemporary Clinical Trials Communications, 38, 101275. https://doi.org/10.1016/j.conctc.2024.101275