Az edző szerepe a sportoló fiatalok táplálkozásában
Main Article Content
Absztrakt
Munkánk elsődleges célja az edző szerepének vizsgálata a sportolók táplálkozásában. Arra a kérdésre kerestük a választ, hogy: Vajon az edző munkája kiterjed-e a sportolók táplálkozási szokásainak ellenőrzésére, nyomon követésére?
Vizsgálatunkba 6 sportág I. és II. osztályú utánpótlás korú versenysportolóit vontuk be (N= 162). Saját készítésű kérdőívünkben felhasználtuk az Élelmiszerfogyasztási Gyakorisági kérdőív egyes kérdéseit.
A válaszadók 54%-a arról nyilatkozott, hogy senkitől sem kap táplálkozási tanácsot. 23%-uk a csapat dietetikusától, 16%-uk az edzőtől, további 6%-uk az erőnléti edzőtől, és néhányan (1 %) a gyógytornásztól.
A sportolók jelentős többsége (74,6 %) fogyaszt étrend-kiegészítőt. Ezek használatához leginkább a szülőktől (27%), és a dietetikustól (26%) kértek tanácsot. Az edző szerepe ebben a kérdésben is elenyésző (6%) volt.
A sportolók igényei miatt szükség lenne szakemberek bevonására az egyesületek táplálkozási alapelveinek kidolgozásához azért, hogy tudjanak személyre szabott táplálkozási tanácsokat adni, étrendet tervezni, és az étrend-kiegészítők fogyasztását szakszerűen alkalmazni. Az edző segítheti ezen elvek betartásának ellenőrzését.
Letöltések
Article Details

This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Hivatkozások
Ács, P. (2007). A magyar sport versenyképességének vizsgálata többváltozós statisztikai módszerrel. Tér és társadalom. 21. p. 117-126
Biróné, I. K. (2018). A röplabdás tehetségek kiválasztására alkalmas eljárások vizsgálata. Beau Bassin: GlobeEdit
Biróné, I. K. & Csátaljai, G. (2011). Út a válogatottságig. Röplabda válogatottunk sportpályafutás vizsgálata. In: Bencéné Dr. Fekete A. (szerk.): Lehetőségek és alternatívák a Kárpát-medencében. Módszertani tanulmányok. Kaposvári Egyetem, p. 388- 395.
Bodnár, I. (2012). Az edzői munka mint női foglalkozási életpálya. Doktori értekezés. http://dx.doi.org/10.14753/SE.2013.1781
Fritz, P. (2019). Sporttáplálkozási alapismeretek. In: Benkovics, J.; Ivicsics-Dienes, V.; Fritz, P.; Marczinka, Z., Ökrös, Cs., Pozsonyi, Zs. (szerk), Schandl, G. & Schuth, G. (szerk). Erőnléti edzés a kézilabdázásban. Kék Európa Stúdió, p. 415–421
Fritz, P., Ignits, D. & Katona, S. (2018/a). Főbb aminosavak szerepe a sporttáplálkozásban. Recreation. 8(1) p. 10-12 https://doi.org/10.21486/recreation.2018.8.1.1
Fritz, P., Ignits, D. & Katona, S. (2018/b). A zsírok táplálkozás-élettani hatásai valamint a sporttáplálkozásban betöltött szerepük. Recreation 8(3)
https://doi.org/10.21486/recreation.2018.8.3.1
Fritz, P., Kiss, A. & Pfeiffer, L. (2018/c). A vitaminok szerepe a sporttáplálkozásban. Recreation, 8(4) p. https://doi.org/10.21486/recreation.2018.8.4.1
Fritz, P., Kiss A. & Pfeiffer, L. (2020). Fenntarthatóság és sporttáplálkozás. Recreation. 10(1) https://doi.org/10.21486/recreation.2020.10.1.1
Gombocz, J. (2004). A testnevelőtanár és az edző pedagógiai szerepe. In: Bíróné, N. E. (szerk.) (2004). Sortpedagógia, Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs, p. 147-168
Jowett, S. (2005). On enhancing and repairing the coach-athlete relationship. In: Jowett, S. & Jones M. V. (Eds.). Psychology of sport coaching. Leicester: British Psychological Society p. 14-26
Negro, M., Rucci, S., Bounocore D., Focarelli, A. & Marzatico, F. (2013). Sports Nutrition Science: An essential overview. Progress in Nutrition 15(1) p. 3-30.
Paic, R. (2019). A sportoló-edző kapcsolat, a motiváció és az észlelt motivációs környezet összefüggéseinek vizsgálata a férfi kézilabdázásban. Doktori értekezés.
Pelle, J. (2020). A sporttáplálkozás alapjai. In. Csáky, I. & Takács, M. (2020). Labdarúgás és tudomány. PRO-KVÓTA 2004, Felcsút p. 63-80
Rédli, D. (2022). Gyermekek sporttáplálkozása. Krea-Fitt, Budapest
Révész, L., Bognár, J., Csáki, I. & Trazskoma-Bicsérdy, G. (2013). Az edző-sportoló kapcsolat vizsgálata az úszás sportágban. Magyar Pedagógia 113(1) p. 53-72.
Szekeresné, Sz. Sz. (2015). Sporttáplálkozás. In: Figler, M. (szerk.). A sporttáplálkozás alapjai. PTE Egészségtudományi Kar, Pécs
Tihanyi, A. (1999). Sportágspecifikus sporttáplálkozás. Krea Kft, Budapest
Vazou, S., Ntoumanis N. & Duda, J. L. (2004): Motivational climate in youth sport: The relative influence of coach and peers. Journal of Sport and Exercise Psychology p. 25-56
Thomas, D. T., Erdman, K. A. & Burke, L. M. (2016). Position of the Academy of Nutrition and Dietetics, Dietitians of Canada, and the American College of Sports Medicine: Nutrition and Athletic Performance. Journal of the Academy of Nutrition and Dietetics 116(3) p. 501–528 https://doi.org/10.1016/j.jand.2015.12.006
Wada (2015). Nemzetközi doppingellenes szabályzat.
Wells, E. J. & Aicher, T. (2013). Follow the Leader: A Relational Demography, Similarity Attraction, and Social Identity Theory of Leadership Approach of a Team’s Performance. Gender Issues 30 (1-4). https://doi.org/10.1007/s12147-013-9112-8
Zahradník D. & Korvas, P. (2012). The Introduction into Sports Training. Masaryk University, Brno.https://www.fsps.muni.cz/emuni/data/reader/book-6/Impresum.html