The role of the coach in the nutrition of joung athletes
Article Sidebar
Main Article Content
Abstract
The main objective of our work is to investigate the role of the coach in the nutrition of athletes. We have tried to answer the question: Is it part of the coach's job to monitor and control the nutritional habits of athletes?
Our study included competitive youth athletes in 6 sports (N= 162). We used some questions from the Food Frequency Questionnaire in our self-designed questionnaire.
54% of the respondents stated that they had not received nutritional advice from anyone. 23% received advice from the team nutritionist, 16% from the coach, another 6% from the strength coach and a few (1%) from the physiotherapist.
The vast majority (74.6%) of athletes take a dietary supplement. The most important advisors for their use were parents (27%) and nutritionists (26%). The role of the coach was also negligible (6%).
Due to the needs of athletes, it would be necessary to involve professionals in the development of nutritional principles for clubs so that they can provide individualised nutritional advice, plan diets and use supplements professionally, taking into account the needs of coaches. The coach can help monitor compliance with these principles.
Downloads
Article Details
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
References
Ács, P. (2007). A magyar sport versenyképességének vizsgálata többváltozós statisztikai módszerrel. Tér és társadalom. 21. p. 117-126
Biróné, I. K. (2018). A röplabdás tehetségek kiválasztására alkalmas eljárások vizsgálata. Beau Bassin: GlobeEdit
Biróné, I. K. & Csátaljai, G. (2011). Út a válogatottságig. Röplabda válogatottunk sportpályafutás vizsgálata. In: Bencéné Dr. Fekete A. (szerk.): Lehetőségek és alternatívák a Kárpát-medencében. Módszertani tanulmányok. Kaposvári Egyetem, p. 388- 395.
Bodnár, I. (2012). Az edzői munka mint női foglalkozási életpálya. Doktori értekezés. http://dx.doi.org/10.14753/SE.2013.1781
Fritz, P. (2019). Sporttáplálkozási alapismeretek. In: Benkovics, J.; Ivicsics-Dienes, V.; Fritz, P.; Marczinka, Z., Ökrös, Cs., Pozsonyi, Zs. (szerk), Schandl, G. & Schuth, G. (szerk). Erőnléti edzés a kézilabdázásban. Kék Európa Stúdió, p. 415–421
Fritz, P., Ignits, D. & Katona, S. (2018/a). Főbb aminosavak szerepe a sporttáplálkozásban. Recreation. 8(1) p. 10-12 https://doi.org/10.21486/recreation.2018.8.1.1
Fritz, P., Ignits, D. & Katona, S. (2018/b). A zsírok táplálkozás-élettani hatásai valamint a sporttáplálkozásban betöltött szerepük. Recreation 8(3)
https://doi.org/10.21486/recreation.2018.8.3.1
Fritz, P., Kiss, A. & Pfeiffer, L. (2018/c). A vitaminok szerepe a sporttáplálkozásban. Recreation, 8(4) p. https://doi.org/10.21486/recreation.2018.8.4.1
Fritz, P., Kiss A. & Pfeiffer, L. (2020). Fenntarthatóság és sporttáplálkozás. Recreation. 10(1) https://doi.org/10.21486/recreation.2020.10.1.1
Gombocz, J. (2004). A testnevelőtanár és az edző pedagógiai szerepe. In: Bíróné, N. E. (szerk.) (2004). Sortpedagógia, Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs, p. 147-168
Jowett, S. (2005). On enhancing and repairing the coach-athlete relationship. In: Jowett, S. & Jones M. V. (Eds.). Psychology of sport coaching. Leicester: British Psychological Society p. 14-26
Negro, M., Rucci, S., Bounocore D., Focarelli, A. & Marzatico, F. (2013). Sports Nutrition Science: An essential overview. Progress in Nutrition 15(1) p. 3-30.
Paic, R. (2019). A sportoló-edző kapcsolat, a motiváció és az észlelt motivációs környezet összefüggéseinek vizsgálata a férfi kézilabdázásban. Doktori értekezés.
Pelle, J. (2020). A sporttáplálkozás alapjai. In. Csáky, I. & Takács, M. (2020). Labdarúgás és tudomány. PRO-KVÓTA 2004, Felcsút p. 63-80
Rédli, D. (2022). Gyermekek sporttáplálkozása. Krea-Fitt, Budapest
Révész, L., Bognár, J., Csáki, I. & Trazskoma-Bicsérdy, G. (2013). Az edző-sportoló kapcsolat vizsgálata az úszás sportágban. Magyar Pedagógia 113(1) p. 53-72.
Szekeresné, Sz. Sz. (2015). Sporttáplálkozás. In: Figler, M. (szerk.). A sporttáplálkozás alapjai. PTE Egészségtudományi Kar, Pécs
Tihanyi, A. (1999). Sportágspecifikus sporttáplálkozás. Krea Kft, Budapest
Vazou, S., Ntoumanis N. & Duda, J. L. (2004): Motivational climate in youth sport: The relative influence of coach and peers. Journal of Sport and Exercise Psychology p. 25-56
Thomas, D. T., Erdman, K. A. & Burke, L. M. (2016). Position of the Academy of Nutrition and Dietetics, Dietitians of Canada, and the American College of Sports Medicine: Nutrition and Athletic Performance. Journal of the Academy of Nutrition and Dietetics 116(3) p. 501–528 https://doi.org/10.1016/j.jand.2015.12.006
Wada (2015). Nemzetközi doppingellenes szabályzat.
Wells, E. J. & Aicher, T. (2013). Follow the Leader: A Relational Demography, Similarity Attraction, and Social Identity Theory of Leadership Approach of a Team’s Performance. Gender Issues 30 (1-4). https://doi.org/10.1007/s12147-013-9112-8
Zahradník D. & Korvas, P. (2012). The Introduction into Sports Training. Masaryk University, Brno.https://www.fsps.muni.cz/emuni/data/reader/book-6/Impresum.html