Balaton-átúszás – az örök szerelem 50 év feletti szenior úszók sportmotivációja

Main Article Content

Dr. habil. Mayer Krisztina

Absztrakt

Jelen tanulmány az ötven év feletti Balaton-átúszáson rendszeresen részt vevő szenior úszók sporttevékenységébe és annak pszichológiai hátterébe enged betekintést különös tekintettel a motivációra. A vizsgálati mintát 95 fő (44 férfi és 51 nő) alkotta, átlagos életkoruk 57,02 ±6,94 volt. A vizsgálatba kerülés kritériuma volt [...]


Célkitűzés: A kutatás kvalitatív módszer alkalmazásával tárja fel a Balaton-átúszás mögött húzódó motívumokat. Ez a megközelítés újszerű és szokatlan, de sokkal több információval szolgál, mint a kvantitatív megközelítés.


Eredmények: Az eredmények arra engednek következtetni, hogy az 50 év feletti úszók belső motivációval rendelkeznek, ideértve a kihívás- és kalandkeresést, az öröm, a kikapcsolódás és a flow élmény átélését, az egészségmegőrzést, valamint egy hasonló érdeklődésű emberek alkotta csoportba tartozást.

Article Details

Rovat

Gerontológia

Információk a szerzőről

Dr. habil. Mayer Krisztina, Miskolci Egyetem, Egészségtudományi Kar

PhD, egyetemi docens

Miskolci Egyetem, Egészségtudományi Kar

Tudományos tevékenysége: Sporttudomány és pszichológia

Főbb kutatási területei: Kockázatkereső magatartás személyiség-lélektani háttere, Szenzoros élménykeresés, Tűzoltók életminősége és egészségi állapota, Szabadidősportok motivációja, lelki háttere

 

Hogyan kell idézni

Balaton-átúszás – az örök szerelem 50 év feletti szenior úszók sportmotivációja. (2022). Recreation Tudományos Magazin, 12(4), 8-11. https://doi.org/10.21486/recreation.2022.12.4.2

Hivatkozások

Aaltonen, S. – Leskinen, T. – Morris, T. – Alen, M. – Kaprio, J. – Liukkonen, J. – Kujala U. (2012): Motives for and barriers to physical activity in twin pairs discordant for leisure time physical activity for 30 years. International Journal of Sports Medicine. 33. 2. 157–163. DOI: 10.1055/s-0031-1287848

Al-Mallah, M.H., – Sakr, S., – Al-Qunaibet, A. (2018): Cardiorespiratory Fitness and Cardiovascular Disease Prevention: an Update. Current Atherosclerosis Reports. 20. 1. DOI: 10.1007/s11883-018-0711-4

Bene, Á. – Móré, M. (2017): Egy világméretű sportesemény, a 2017 Vizes Világbajnokság néhány társadalmi aspektusa a jövő managereinek szemszögéből a felkészülési időszakban. International Journal of Engineering and Management Sciences. 2. 4. 40–59. DOI: 10.21791/IJEMS.2017.4.4

Boros, Sz., – Kalmárné Rimóczi, Cs. (2011): A szabadidő-eltöltési szokások testi énképre gyakorolt hatásai. Kalokagathia, 49 2–4. 118–128.

Caglar, E. – Canlan, Y. – Demir, M. (2009): Recreational Exercise Motives of Adolescents and Young Adults. Journal of Human Kinetics. 22.1. 83–89. DOI:10.2478/v10078-009-0027-0

Carvalho, A. – Rea, I.M. – Parimon, T. – Cusack, B. J. (2014): Physical activity and cognitive function in individuals over 60 years of age: a systematic review. Clinical Interventions in Aging. 2014. 9. 661–682. DOI: 10.2147/CIA.S55520

Csíkszentmihályi, M. (2001): Flow Az áramlat A tökéletes élmény pszichológiája. Akadémiai Kiadó, Budapest

Csinády, A. (2019): Gerontofitnesz – A rendszeres testmozgás jótékony hatása az idősödő emberek testi-lelki egészségére. Magyar Gerontológia, 11. 37–38. 53–64. DOI:10.47225/MG/11/37-38./7904

Dacey, M. – Baltzell, A. – Zaichkowsky, L. (2008): Older adult’s intrinsic and extrinsic motivation toward physical activity. American Journal of Health Behavior. 32. 6. 570–582. DOI: 10.5555/ajhb.2008.32.6.570

Fritz, P. (2019): Alapfogalmak és jelentéseik a rekreáció területén: Rekreáció mindenkinek III. Miskolci Egyetemi Kiadó, Miskolc 29. o.

Fritz, P. (2011): Mozgásos rekreáció. Rekreáció mindenkinek I. Bába és Társai Kiadó, Szeged.

Hagger, M. – Chatzisarantis, N. (2008): Self-determination Theory and the psychology of exercise. International Review of Sport and Exercise Psychology. 1. 1. 79–103. DOI:10.1080/17509840701827437

Holló, B. – Fazekas, A. – Sztojev Ange­lov, I., – Szendrák M., – Plachy, J. (2020): Az egyensúly és koordináció fejlesztése idős­kor­ban. Recreation tudományos magazin. 10.1 42–44. DOI:10.21486/recreation. 2020.10.1.5

Kaminsky, L. A. – Arena, R. – Ellingsen, Ø. – Harber, M. P. – Myers. J. – Ozemek, C. – Ross, R. (2019): Cardiorespiratory fitness and cardiovascular disease – The past, present, and future. Progress in Cardiovascular Diseases. 62. 2. 86–93. DOI: 10.1016/j.pcad.2019.01.002

Kil, N. – Stein, T. V., – Holland, S. M. (2014): Influences of wildland–urban interface and wildland hiking areas on experiential recreation outcomes and environmental setting preferences. Landscape and Urban Planning. 127. 1–12. DOI: 10.1016/j.landurbplan.2014.04.004

Mayer, A. (2017): A tartalomelemzés módszere. From: https://spssabc.hu/kutatasi-modszerek/tartalomelemzes-modszere/

Mueser, R. (1998): Long-distance hiking. Lessons from the Appalachian Trail. International Marine/Ragged Mountain Press. Camden. Maine.

Pate, R. R. – Heath, W. G. – Dowda, M. – Trost, G. S. (1996): Associations between physical activity and other health behaviors in a representative sample of US adolescents. American Journal of Public Health. 86. 1577–1781. DOI: 10.2105/ajph.86.11.1577

Park, H. L. – O’Connell, J. E. – Thomson, R. G. (2003): A systematic review of cognitive decline in the general elderly population. International Journal of Geriatric Psychiatry. 18. 12. 1121–1134. DOI: 10.1002/gps.1023

Tóth, M. (2021): Fizikai aktivitás és civilizációs betegségek különböző életkorokban. Magyar Gerontológia. 13 (Különszám). 7–8. DOI: 10.47225/mg/13/Különszám/10568

Hasonló cikkek

You may also Haladó hasonlósági keresés indítása for this article.