A hangverseny-élmény összetevői

Main Article Content

Krisztina Mayer

Absztrakt

Ez a tanulmány a rendszeresen komolyzenei koncerteket látogatók hangversenyélményébe és annak pszichológiai hátterébe enged betekintést különös tekintettel a motivációra és örömforrásra. A vizsgálati mintát 36 fő (12 férfi és 24 nő) alkotta, átlagos életkoruk 41,58 ±15,47 év.


Célkitűzés: A kutatás kvalitatív módszer alkalmazásával tárja fel a hangverseny-látogatás mögött húzódó motívumokat. Ez a megközelítés sokkal több információval szolgál, mint a kvantitatív megközelítés.


Eredmények: Az eredmények arra engednek következtetni, hogy a hangversenyre járók legfőbb motiváció az öröm és a boldogság átélése a zenehallgatás során, valamint a nyugalom megtapasztalása, mely velük marad a hangversenyt követő hetekben, hónapokban is.

Article Details

Rovat

Szellemi rekreáció

Információk a szerzőről

Krisztina Mayer, Miskolci Egyetem, Egészségtudományi kar

Kutatási terület: sporttudomány és pszichológia (kockázatkereső magatartás személyiséglélektani háttere; szenzoros élménykeresés; tűzoltók életminősége és egészségi állapota; szabadidősportok motivációja, lelki háttere)

Hobbi: futás

Hogyan kell idézni

A hangverseny-élmény összetevői. (2023). Recreation Tudományos Magazin, 13(3), 14-16. https://doi.org/10.21486/recreation.2023.13.3.3

Hivatkozások

Árvayné Nezvald, A. (2012) A zenei nevelés transzferhatásai csecsemő- és kisgyermekkorban. Képzés és gyakorlat. 10. 3-4. 117-123. o.

Bagdy, E. (2002) Hangzás, mozgás, ritmus: a muzikalitás lelki szerveződésének méhen belüli gyökerei. In: Székelyi, M. (szerk.) Hang és lélek. Új utak a zene és a társadalom kapcsolatában. Zenei nevelési konferencia. Magyar Zenei Tanács, Budapest, 43-52.o.

Bálványos, H. (2003) Esztétikai - művészeti ismeretek, esztétikai – művészeti nevelés. Balassi Kiadó, Budapest

Gősi, Zs. – Magyar, M. (2019) Alternatív mozi élmények. RECREATION. 9. 3. 30-32. o. DOI: https://doi.org/10.21486/recreation.2019.9.3.3

Harnoncourt, N. (1988) A beszédszerű zene. Utak egy új zeneértés felé. Editio Musica, Budapest

Karageorghis, C.I. – Priest, D.L. (2012) Music in the exercise domain: a review and synthesis (Part I). International Review of Sport and Exercise Psychology. 5. 1. 44-66. DOI: https://doi.org/10.1080/1750984X.2011.631026

Kodály, Z. (1964) Mire való a zenei önképzőkör? In: Bónis, F. (szerk): Visszatekintés I. Összegyűjtött írások, beszédek, nyilatkozatok. Zeneműkiadó Vállalat, Budapest, 154-157. o.

Magyar, M. (2016) Szabadtéri kulturális programok rekreációs szerepe. RECREATION. 6. 3. 32–34. o.

Magyar, M. – Gősi, Zs. (2023) Zene, színház és élmények – avagy zenés színházi leisure. RECREATION. 13. 2. 10-15. o. DOI: https://doi.org/10.21486/recreation.2023.13.2.2

Mayer, A. (2017) A tartalomelemzés módszere. From: https://spssabc.hu/kutatasi-modszerek/tartalomelemzes-modszere/

Mayer, K (2021) Nem csak a húszéveseké... az erdő, avagy hosszútávú

teljesítménytúrázás ötven éves kor felett. RECREATION. 11. 4. 13-17.

Mayer, K (2022.a) Lifelong torna - 60 év feletti hölgyek sportmotivációja. RECREATION. 12. 2. 14-17.

Mayer, K (2022.b) Balaton-átúszás – az örök szerelem. 50 év feletti senior úszók sportmotivációja. RECREATION. 12. 4. 8-11.

Mayer, K (2023) A síelés, mint a szabadság öröme, egy életen át. RECREATION. 13. 1. 30-32.

Szabo, A. – Balogh, L. – Gáspár, Z. – Váczi, M. – Bösze, J. (2009) The effects of fast-and slow-tempo music on recreational basketball training. International Quarterly of Sport Science, 2, 1-13.

Hasonló cikkek

You may also Haladó hasonlósági keresés indítása for this article.