Szellemi rekreáció egy tematikus útvonal kapcsán – „Csodarabbik útja”
Article Sidebar
Main Article Content
Absztrakt
Tokaj-Hegyalját 2017-ben a magyar kormány kiemelt turisztikai fejlesztési területté nyilvánította. A terület turisztikai imázsának alapját az oxidatív borkészítési hagyományok (UNESCO Világörökség) mellett a terület történelmi, vallási, kulturális és sokszínű természeti értékei adják. Mindez gazdag rekreációs potenciál. Az utóbbi 15 évben jelentős kínálatfejlesztés ment végbe a turizmus szinte minden területéhez kapcsolódóan, mely a vendég- és látogatószám növekedésében (kereslet) is kimutatható. Kutatásunk a gazdag adottságokból a csodarabbi mítoszhoz kötődő vallási útvonalat vizsgálja, fókuszban a szellemi rekreáció lehetőségeivel. A szellemi vagy mentális, intellektuális aktivitások is nélkülözhetetlenek frissességünk megőrzésében. A hitélet egyértelműen szellemi rekreációs tevékenység és utazási motiváció. A tematikus útvonalnak köszönhetően a terület felkerült a zsidó vallási turizmus nemzetközi térképére, és ez a vallási örökség jelentős turistaforgalmat generál a térségben. [...]
Article Details
Folyóirat szám
Rovat
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Hogyan kell idézni
Hivatkozások
Ábrahám, J. (2017): Rekreációs kultúra a fogyasztói társadalomban. PhD-disszertáció. Testnevelési Egyetem Sporttudományok Doktori Iskola DOI: 10.17624/TF.2017.4
Bősze, J. – Fritz, P. (2011): A rekreáció mozgásanyaga. In: Fritz, P. (szerk.): Mozgásos rekreáció. Bába Kiadó, Szeged, 189–232. o.
Collins-Kreiner, N. (2018): Pilgrimage-Tourism: Common themes in Different Religions. International Journal of Religious Tourism and Pilgrimage. 6. 1. 8–17. DOI: 10.21427/D73428
Csorba, Cs. (2017): „Szerettem volna, ha nem kísért a múlt” – Sátoraljaújhely zsidóságának története. Sátoraljaújhely: Zempléni Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány
Drotár, N. (2020): Jorcájtok és Sábátok, avagy a zsidó vallási turizmus térhódítása és társadalmi hatása Tokaj-Hegyalján. Turizmus Bulletin. 20. 3. 34–42. o. DOI: 10.14267/TURBULL.2020v20n3.4
Drotár, N. (2021): Új lehetőségek Tokaj-Hegyalja turizmusában a turisztikai fejlesztéseknek köszönhetően. PhD-disszertáció. Debreceni Egyetem Földtudományok Doktori Iskola, Debrecen
Drotar, N. – Szalók, Cs. – Petykó, Cs. – Nagy, A. – Pecsmány, P. (2022): Bodrogkeresztúri zsidó hagyományok turisztikai hasznosítása és fejlesztési lehetőségei. In: Máté, A., Dán, A. (szerk.): Vidéki Örökségi Értékek – 2022: II. Nemzetközi Vidéki Örökség Konferencia: Az elmélet és a jó gyakorlat találkozása: Konferenciakötet. PTE KTK, Pécs, 28–35. o.
Frank Mariann (2019): Szóbeli közlés. Mád, Rákóczi út 75.
Fritz, P. – Magyar, M. (2015): Társasági – egyéni rekreációs tevékenységek. In: Fritz, P. (szerk.) Szellemi rekreáció. Dialóg Campus, Budapest–Pécs, 119–245. o.
Fritz, P. (2019): A szellemi rekreáció felosztása, rendszertani megközelítése. In: Fritz, P. (szerk.): Alapfogalmak és jelentéseik a rekreáció területén. Rekreáció mindenkinek III. Miskolci Egyetemi Kiadó, Miskolc, 39–41. o.
Hyde, K. F. – Harman, S. (2011): Motives for a secular pilgrimage to the Gallipoli battlefields. Tourism Management. 32. 6. 1343–1351. DOI: 10.1016/j.tourman.2011.01.008
Jombach Márta (2019): Szóbeli közlés. Budapest
Kerestir (é. n.): Recent Kvitlech. From: https://www.kerestir.com/kerestir
Kovács, T. A. (2004): A rekreáció elmélete és módszertana. Budapest: Fitness Kft.
Magyar, M., Fazakas, R., Szabó, Z. (2019): Művészetek és rekreáció. Recreation. 9. 4. 36–38. o. DOI: 10.21486/recreation.2019.9.4.4
Magyar, M. (2019) Nem-mozgás-dominanciájú rekreáció értelmezései nemzetközi és hazai környezetben. In: Gősi, Zs., Boros, Sz., Patakiné Bősze, J. (szerk.) Sokszínű rekreáció: Tanulmányok a rekreáció témaköréből. ELTE PPK, Budapest, 97–122.
Magyar, M. (2022) A szellemi-kulturális rekreáció oktatásáról külföldi és magyar (ELTE) példákon keresztül. Recreation. 12. 2. 28–32. o. DOI: 10.21486/recreation.2022.12.2.5
Nagy, A. (2014): Tematikus utak, klaszterek a kastélyturizmusban. In: Hanusz, Á. (szerk.): Területfejlesztés – turizmustervezés. Tóth Könyvkereskedés és Kiadó, Nyíregyháza, 79–89. o.
Patakiné Bősze, J. (2019) Az outdoor fizikai rekreációs irányzat alakulása a kezdetektől napjainkig. In: Gősi, Zs., Boros. Sz., Patakiné Bősze, J. (szerk.): Sokszínű rekreáció. Tanulmányok a rekreáció témaköréből. ELTE PPK, Budapest, 123–134. o. From: https://esi.ppk.elte.hu/media/42/df/72da1729016e69cf9df9c6240a6855e8781b8acf5e217e3171292b86b304/ESI_SokszinuRekreacio201905.pdf
Puczkó, L. – Rátz, T. (2002): Goethe, Humbert és Odüsszeusz nyomában, avagy kulturális utak a turizmusban. Turizmus Bulletin. 6. 3. 3−11. o.
Rinschede, G. (1992): Forms of religious tourism. Annals of Tourism Research. 19. 1. 51–67. DOI: 10.1016/0160-7383(92)90106-Y
Sadibekova, B. – Makhmudova, A. – Abdukhamidov, S. – Mukhamadiev, A., (2021): The main forms of pilgrimage tourism. Central Asian Journal Of Innovations On Tourism Management And Finance. 2. 2. 84–88. DOI: 10.47494/cajitmf.v2i2.96
Szabó, J. (2004): Rekreáció – Az elmélet és gyakorlat alapjai. Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó, Szeged
Varga Elek (2019): Szóbeli közlés: Sátoraljaújhely, Esze Tamás utca 81–83.