A síelés, mint a szabadság öröme egy életen át
Article Sidebar
Main Article Content
Absztrakt
Ez a tanulmány az ötven év feletti, legalább 20 éve rendszeresen síelők sporttevékenységébe és annak pszichológiai hátterébe enged betekintést, különös tekintettel a motivációra és örömforrásra. A vizsgálati mintát 35 fő (25 férfi és 10 nő) alkotta, átlagos életkoruk 55,06 ±6,34 volt.
Célkitűzés: A kutatás kvalitatív módszer alkalmazásával tárja fel a síelés mögött húzódó motívumokat. Ez a megközelítés újszerű és szokatlan, de sokkal több információval szolgál, mint a kvantitatív megközelítés.
Eredmények: Az eredmények arra engednek következtetni, hogy az 50 év feletti síelők belső motivációval rendelkeznek, ideértve a szabadság, az öröm, a kikapcsolódás és a flow élmény átélését, a táj által nyújtott látvány szépségét, valamint egy hasonló érdeklődésű emberek alkotta csoportba tartozást.
Article Details
Folyóirat szám
Rovat
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Hogyan kell idézni
Hivatkozások
Aaltonen, S. – Leskinen, T. – Morris, T. – Alen, M. – Kaprio, J. – Liukkonen, J. (2012): Motives for and barriers to physical activity in twin pairs discordant for leisure time physical activity for 30 years. International Journal of Sports Medicine. 33. 2. 157–163. DOI: 10.1055/s-0031-1287848
Al-Mallah, M.H. – Sakr, S. – Al-Qunaibet, A. (2018): Cardiorespiratory Fitness and Cardiovascular Disease Prevention: an Update. Curr Atheroscler Rep. 20(1):1. DOI: 10.1007/s11883-018-0711-4
Boros, Sz. – Kalmárné Rimóczi, Cs. (2011): A szabadidő-eltöltési szokások testi énképre gyakorolt hatásai. Kalokagathia. 49. 2–4. 118–128.
Caglar, E. – Canlan, Y. – Demir, M. (2009): Recreational exercise motives of adolescents and young adults. Journal of Human Kinetics. 22.1. 83–89. DOI:10.2478/v10078-009-0027-0
Carvalho, A. – Rea, I.M. – Parimon, T. – Cusack, BJ. (2014): Physical activity and cognitive function in individuals over 60 years of age: a systematic review. Clin Interv Aging. 9. 661–682.
Csinády, A. (2019): Gerontofitnesz – A rendszeres testmozgás jótékony hatása az idősödő emberek testi-lelki egészségére. Magyar Gerontológia. 11. 37–38. 53–64. DOI:10.47225/MG/11/37-38./7904
Dacey, M. – Baltzell, A. – Zaichkowsky, L. (2008): Older adult’s intrinsic and extrinsic motivation toward physical activity. American Journal of Health Behavior. 32.6. 570–582. DOI:10.5993/AJHB.32.6.2
Fritz, P. (2019): Alapfogalmak és jelentéseik a rekreáció területén: Rekreáció mindenkinek III. Miskolci Egyetemi Kiadó, Miskolc 29. o.
Fritz, P. (2011): Mozgásos rekreáció. Rekreáció mindenkinek I. Bába és Társai Kiadó. Szeged.
Hagger, M. – Chatzisarantis, N. (2008): Self-determination theory and the psychology of exercise. International Review of Sport and Exercise Psychology. 1. 1. 79–103. DOI:10.1080/17509840701827437
Holló, B. – Fazekas, A. – Sztojev Angelov, I., – Szendrák M., – Plachy Judit (2020): Az egyensúly és koordináció fejlesztése időskorban. Recreation Tudományos Magazin 10.1 42–44. DOI:10.21486/recreation
Kaminsky, L. A. – Arena, R. – Ellingsen, Ø. – Harber, M. P. – Myers. J. – Ozemek, C. – Ross, R. (2019): Cardiorespiratory fitness and cardiovascular disease – The past, present, and future. Progress in Cardiovascular Diseases. 62. 2. 86–93. DOI: 10.1016/j.pcad.2019.01.002
Kil, N. – Stein, T. V., – Holland, S. M. (2014): Influences of wildland–urban interface and wildland hiking areas on experiential recreation outcomes and environmental setting preferences. Landscape and Urban Planning. 127. 1–12. DOI: 10.1016/j.landurbplan.2014.04.004
Mayer, A. (2017): A tartalomelemzés módszere. From: https://spssabc.hu/kutatasi-modszerek/tartalomelemzes-modszere
Mueser, R. (1998): Long-distance hiking. Lessons from the Appalachian Trail, Ragged Mountain Press, Camden, Maine
Pate, R. R. – Heath, W. G. – Dowda, M. – Trost, G. S. (1996): Associations between physical activity and other health behaviors in a representative sample of US adolescents. American Journal of Public Health. 86. 1577–1781. DOI: 10.2105/ajph.86.11.1577
Park, H. L. – O’Connell, J. E. – Thomson, R. G. (2003): A systematic review of cognitive decline in the general elderly population. International Journal of Geriatric Psychiatry. 18. 12. 1121–1134. DOI: 10.1002/gps.1023
Tóth, M. (2021): Fizikai aktivitás és civilizációs betegségek különböző életkorokban. Magyar Gerontológia. 13(Különszám). 7–8. DOI: 10.47225/mg/13/Különszám/10568