Rekreáció a fürdővárosok vonzásában: Mezítlábas sétány Reziben Kneipp nyomdokain
Article Sidebar
Main Article Content
Absztrakt
Magyarország természeti tényezői közül a legjelentősebb az ásványvizek mennyisége és minősége. Ennek a kincsnek köszönhetően hazánk nemzetközi viszonylatban gyógyvíznagyhatalomnak számít. A gyógyvízre alapozott egészségturizmus és az egészség az utóbbi évtizedekben felértékelődött, melynek köszönhetően egyre nagyobb szerepet kap a prevenció, a kuráció, a rehabilitáció és a rekreáció. A szabadidő egészségorientált eltöltése napjainkban a fürdővárosokon kívül is egyre fontosabb szerephez jut az emberek körében. Jelen tanulmány egy olyan rekreációs közösségi tér kialakításának folyamatát mutatja be, mely önkéntesek munkája révén valósult meg a híres fürdővárosok közelében elhelyezkedő kis településen, Reziben. A gyógyító víz itt is megjelenik Kneipp filozófiája révén az egészségmegőrzés jegyében. A kezdeményezés példaértékű a nemzetközileg is híres fürdővárosok vonzásában.
Article Details
Folyóirat szám
Rovat
Hogyan kell idézni
Hivatkozások
Czike Klára – Kuti Éva (2006): Önkéntesség, jótékonyság, társadalmi integráció, Nonprofit Kutatócsoport és Önkéntes Központ Alapítvány, Budapest
Czike Klára – Szabóné Ivánku Zsuzsanna (2010): Online kutatás az önkéntességről a lakosság körében, KAI Consulting Kft – Önkéntes Központ Alapítvány
Európai Bizottság sajtóanyaga. From: http://europa.eu/volunteering/
Fritz, P. (2011): Rekreáció mindenkinek I. Mozgásos rekreáció. Bába Kiadó, Szeged, 469 o.
GHK (2010): Volunteering in the European Union, Educational, Audiovisual & Culture Executive Agency, Final Report
Halász, I. (2000): Zalakaros. Zalakaros Város Önkormányzata, 447 o.
Halász, I. (2003): Tanulmányok Pécs történetéből 14. Pécs Története Alapítvány, Pécs, 129–140. o.
Halász, I. (2004): Hévíz, Kehidakustány, Lenti, Zalaegerszeg, Zalakaros, Zalaszentgrót In: László Boda (szerk.) Heil- und Thermalbäder in Westungarn. Szombathely: B.K.L. Kiadó, 64–211. o.
Hojcska, Á. (2014): A balneoterápia hatékonyságának és jelentőségének ismertetése a Hévíz gyógyfürdő és Szent András Reumakórház betegeinek körében végzett vizsgálatok alapján. Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar, Budapest, 111 o.
Horváth, G. (1999): Ungarishe Bäder. Magyar Almanach Kiadó, Budapest, 226 o.
Kölnei, L. (2007): Hidroterápia, avagy vízgyógyászat Priessnitz és Kneipp nyomában. LAM 17. 6–7. 506–508. o.
Központi Statisztikai Hivatal (2008): Nonprofit szervezetek Magyarországon 2006, Budapest From: http://www.ksh.hu/apps/shop.kiadvany?p_kiadvany_id=81322&p_lang=HU
KSH (2015): Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. From: http://www.ksh.hu/docs/hun/hnk/hnk_2015.pdf
Magyar Köztársaság Kormánya (2012): Nemzeti Önkéntes Stratégia 2012–2020. 1. melléklet az 1068/2012. (III.20.) Korm. határozathoz From: http://2010-2014.kormany.hu/download/4/98/d0000/%C3%96nk%C3%A9ntes%20strat%C3%A9gia.pdf
Mathäus, F. (2010): Kneipp von A-Z. Das Gesundheitsbuch für alle. Ratgeber 226 o.
Mészáros, T. L. (2007): Szeretettel vár Zalakaros. Foto Europa Kft. 48 o.
Önkéntes Központ Alapítvány (2016): From: http://www.onkentes.hu/hirek/elindult-vallalati-oenkentesseg-nemzetkoezi-programsorozat-az-adasnap-2016
Önkéntes Központ Alapítvány. (2002): Küldetésünk. From: http://www.oka.hu/cikkek/kueldetesuenk
Papp, Gy. – Kovacsics, I. (2008): Magyar utazó. Bad Press, Győr, 245 o.
Schalle, A. (1990): A vízgyógyászat ABC-je. Arkánum Kiadó, Budapest, 408 o.
Szabó, G. – Spiegler, P. (2009): Turizmus és területfejlesztés – Zalakaros és térségének példája. In: Tóth, J. – M. Császár, ZS. – Hasanović- Kolutácz, A. (szerk.): Társadalomföldrajzi kutatások makro-, mezo- és mikro térségekben. Publikon Kiadó, Pécs, 139–152. o.
Szabó, I. (2005): A Hévízi-tó élővilága. Tanulmány a Hévízi-tó világörökség-pályázatához, Keszthely
Szabó, Z. (2013): Fürdővárosok együttműködésének kialakulása Magyarországon. Comitatus, Önkormányzati Szemle, 23. 214. 80–87. o.
Szabó, Z. – Kocsondi, I. – Lakner, Z. (2013): Role of Thermal-Tourism in Regional Development – A Case Study from Hungarian Side of the Hungarian-Croatian Border. Podravina, Volumen 12. 23. Koprivnica. 70–76.
Szántó, E. (2006): Hévíz és környéke. Nereus, 165 o.