A terhességgel fellépő szétnyílt hasizom regenerációját a „hasi henger” stabilizálásával kezdjük, de miért? 2. Rész
Article Sidebar
Main Article Content
Absztrakt
Az emberi test rendkívül összetett és csodálatos működését mindenki tapasztalja, aki szülésen ment keresztül. A terhesség és a szülés után a testnek időre van szüksége a regenerálódáshoz, különösen a hasfal területén. Sok nő tapasztalja, hogy a terhesség alatt szétnyílik a hasfaluk, és ez a probléma akár a szülés után is fennmaradhat. A rectus diastasis, vagyis a hasizom szétnyílása gyakori jelenség, és a legtöbbünknek aktívan kell dolgoznia azért, hogy visszaállítsa a hasfal teljes funkcióját.
A rehabilitáció során a hasfalnak számos lépést kell végrehajtania a teljes regenerálódáshoz. Az újabb kutatások rámutatnak arra, hogy a hasfalnak természetes módon kell bezáródnia a szülést követő hat-nyolc hét során. Azonban sok nő számára ez a folyamat hosszabb időt vesz igénybe, és specifikus, tudatos edzéseket igényel. Bizonyos esetekben még egy évvel a szülés után sem tapasztalható jelentős javulás a hasfal állapotában anélkül, hogy rendszeres és célzott edzéseket végeznénk.
Az helyes gyakorlatok segítségével a mély izmok, amelyek részei a "hasi henger"-nek, hozzájárulhatnak a lapos has megjelenéséhez és visszatéréséhez. A hasi henger olyan rendszer, amelyet úgy kell elképzelnünk, mint egy hengert, amelynek alján a gátizmok, tetején a rekeszizom, és oldalain a haránt hasizmok és sokbahasadt izom találhatók. Ezek az izmok együttműködve biztosítják a [...]
Article Details
Folyóirat szám
Rovat
Hogyan kell idézni
Hivatkozások
Bø K., Mørkved S., Frawley H., Sherburn M. (2009): Evidence for benefit of transversus abdominis training alone or in combination with pelvic floor muscle training to treat female urinary incontinence: A systematic review. Neurourology and Urodynamics. 28(5): 368–73. doi: 10.1002/nau.20700.
Coldron Y., Stokes M.J., Newham D.J., Cook K. (2008): Post-partum characteristics of rectus abdominis on ultrasound imaging. Manual Therapy. 13: 112– 121. DOI:10.1016/j.math.2006.10.001
Dumoulin C., Hay-Smith J., Habée-Séguin G.M., Mercier J. (2015): Pelvic floor muscle training versus no treatment, or inactive control treatments, for urinary incontinence in women: a short version Cochrane systematic review with meta-analysis. Neurourology and Urodynamics. 34(4):300–8. doi: 10.1002/nau.22700.
Ferla L., Darski C., Paiva L.L., Sbruzzi G., Vieira A. (2016): Synergism between abdominal and pelvic floor muscles in healthy women: a systematic review of observational studies. Fisioterapia em Movimento [online]. 29(2): 399–410. http://dx.doi.org/10.1590/0103-5150.029.002.AO19
Fernandes da Mota P.G., Pascoal A.G., Carita A.L. and Bo K. (2015): Prevalence and risk factors of diastasis recti abdominis from late pregnancy to 6 months postpartum, and relationship with lumbo-pelvic pain. Manual Therapy. 20(1):200–5. doi: 10.1016/j.math.2014.09.002.
França F.R., Burke T.N., Hanada E.S., Marques A.P. (2010): Segmental stabilization and muscular strengthening in chronic low back pain: a comparative study. Clinics (Sao Paulo). 65(10):1013–7. doi: 10.1590/S1807-59322010001000015
Hides J.A., Stokes M.J., Saide M., Jull G.A., Cooper D.H. (1994): Evidence of lumbar multifidus muscle wasting ipsilateral to symptoms in patients with acute/subacute low back pain. Spine (Phila Pa 1976). 19(2):165–72.
Hodges P.W. and Richardson C.A. (1996): Inefficient muscular stabilization of the lumbar spine associated with low back pain. A motor control evaluation of transversus abdominis. Spine (Phila Pa 1976). 21(22):2640–50.
Hodges P.W. and Richardson C.A. (1997): Feedforward contraction of transversus abdominis is not influenced by the direction of arm movement. Experimental Brain Research. 114(2):362–70.
Kimmich, N., Haslinger, Ch., Kreft M. and Zimmermann R. (2015): Diastasis Recti Abdominis and Pregnancy. Praxis. 104(15) 803-806. https://doi.org/10.1024/1661-8157/a002075.
Liaw L.J., Hsu M.J., Liao C.F., Liu M.F., Hsu A.T. (2011): The relationships between inter-recti distance measured by ultrasound imaging and abdominal muscle function in postpartum women: a 6-month follow-up study. Journal of Orthopeadic and Sports Physical Therapy. 41(6):435–43. doi:10.2519/jospt.2011.3507.
Neumann P. and Gill V. (2002): Pelvic floor and abdominal muscle interaction: EMG activity and intra-abdominal pressure. International Urogynecology Journal and Pelvic Floor Dysfunction. 13(2):125–32. DOI:10.1007/s001920200027
Ptaszkowski K., Paprocka-Borowicz M., Słupska L. , Bartnicki J., Dymarek R., Rosińczuk J., Heimrath J, Dembowski J., Zdrojowy R. (2015): Assessment of Bioelectrical Activity of Synergistic Muscles During Pelvic Floor Muscles Activation in Postmenopausal Women With and Without Stress Urinary Incontinence: A Preliminary Observational Study. Clinical Interventions in Aging. 10:1521–1528. doi: 10.2147/CIA.S89852
Sapsford R. (2001): The pelvic floor. A clinical model for function and rehabilitation. Physiotherapy. 87:620–30. DOI: http://dx.doi.org/10.1016/S0031-9406(05)61077-2
Sapsford R. (2004): Rehabilitation of pelvic floor muscles utilizing trunk stabilization. Manual Thereapy. 9(1):3–12. DOI: 10.1016/S1356-689X(03)00131-0
Fisioter Mov. 2016 Apr/June;29(2):399–410 ISSN 0103-5150
Fisioter. Mov., Curitiba, v. 29, n. 2, p. 399–410, Apr./June 2016