Erdőlátogatási szokások felmérése és a fizikai aktivitás vizsgálata az Észak-Magyarország régió 55 év feletti lakosságának körében
Article Sidebar
Main Article Content
Absztrakt
Hazánk természeti adottságai potenciális lehetőségnek tekinthetők az egészségvédelem és az egészségi állapot javításának vonatkozásában. Az erdők közjóléti rendeltetésének hasznos befektetésével támogathatják idősödő társadalmunkban a közép- és időskorúak öregedési folyamatának lassítását. A kutatási internetes, önkitöltős, validált kérdőívet az International Physical Activity Questionnaire kérdései és módszerei alapján állítottuk össze, melyben szerepeltek saját kérdések is. Az eredmények alapján elmondható, hogy a minta legnagyobb részét az Észak-Magyaroszág régió nyugdíjasklubjainak tagjai töltötték ki (n=103 fő; M=65,05). Az adatfeldolgozást Excel és SPSS 20.0 program segítségével végeztük. Összefoglalásként elmondható, hogy a tudományos megközelítések alátámasztják azt a tényt, hogy a testmozgás jelentős preventív hatással bír. Az erdő kínálta rekreációs lehetőségek – mint a túrázás, a kerékpározás vagy a futás – kiváló eszközként jól beilleszthetőek az idősödő korosztály életmódjába, és támogathatják, hogy a nyugdíjasok is fizikailag aktív tagjai maradhassanak a társadalomnak.
Article Details
Folyóirat szám
Rovat
Hogyan kell idézni
Hivatkozások
Magyar Közlöny (2009): 2009. évi XXXVII. törvény az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról. Lap- és Közlönykiadó, Budapest, 71(16): 273-302.
Ács P., Prémusz V., Melczer Cs., Bergier J., Salonna F., Junger J., Makai A. (2018): Nemek közötti különbségek vizsgálata a fizikai aktivitás vonatkozásában a V4 országok egyetemista populációjának körében. Magyar Sporttudományi Szemle, Magyar Sporttudományi Társaság, Budapest, 19(74): 3-9.
Bajsz V., Császárné G.G., Sió E. (2014): Fizikai aktivitás a kiegyensúlyozott, energikus munkavégzésért. Pécs.
Hegedűs A. (2007): A nem fa termékek és szolgáltatások hasznosítása és marketingje. PhD-értekezés. Roth Gyula Erdészeti- és Vadgazdálkodási Tudományok Doktori Iskola Sopron, NYME-EMK.
Miniszteri tájékoztató (2017): Magyarország erdőállományának főbb adatairól a 2009. évi XXXVII. törvény 43.§(5) bekezdése alapján. Budapest, URL: http://www.kormany.hu/download/c/c3/41000/Miniszteri%20t%C3%A1j%C3%A9koztat%C3%B3.pdf#!DocumentBrowse (2018-07-02)
NÉBIH (2017): Országos Erdőállomány Adattár. Beszámoló az erdősítésekről és a fakitermelésekről a 2016. évben. Budapest: NÉBIH Erdészeti Igazgatóság.
Olvasztóné B.Zs., Herpainé L.J., Bognár J., Kopkáné P.J. (2011): Idős emberek életkörülményeinek és egészségmagatartásának vizsgálata. Egészségfejlesztés, 52(5-6) 24-30.
Seregi J., Lelovics Zs., Balogh L., Papp L. (2014): Az erdő egészségmegőrző szerepe. LAM, 24(1–2): 65–70.
Seregi J., Balogh L., Lelovics Zs. (2012): Az erdei mellékhaszonvétel szerepe az egészség-védelemben, a gyógyászatban és a közjólétben. Studium & Practicum, 6(10):9-11.
Seregi J., Lelovics Zs., Balogh L. (2012): Az erdősültség hatása a születéskor várható élettartamra. Egészségügyi Gazdasági Szemle, 50(5-6): 9-12.
Seregi J. (2012): A magyar állami erdőgazdaságok közjóléti szolgáltatásai napjainkban és azok gazdasági hatása. Doktori (PhD) értekezés. Kaposvár.
Tóth I. (2017): Az időskorú betegek rehabilitációjának jellegzetességei. In.: Vekerdy-Nagy Zs. (szerk.). Bizonyítékokon alapuló rehabilitációs orvoslás. Budapest: Medicina Könyvkiadó Zrt., p: 505-515.
WHO (2001): Constitution of the World Health Organization, Geneva, 1946. Accessed Page 20 of „NATIONAL MENTAL HEALTH POLICY 2001-2005” on March 2001.
World Medical Association (2008): Ethical principles for medical research involving human subjects.