Étrend-kiegészítők és ergogén anyagok a sporttáplálkozásban
Article Sidebar
Main Article Content
Absztrakt
Az étrendkiegészítő-fogyasztás prevalenciája a sport minden szintjén nagy és egyre növekvő tendenciát mutat. Az étrend-kiegészítők és ergogén anyagok használatának oka lehet a mikrotápanyag-hiány pótlása, energia- és makrotápanyag-ellátottság biztosítása, továbbá a közvetlen és közvetett teljesítménynövelés. Csupán kevés anyag teljesítményfokozó hatásáról van egyértelmű bizonyíték, ezek közé tartozik a koffein, a kreatin, a nátriumbikarbonát és az étrendi nitrátok. A koffein élénkítően hat, a központi idegrendszert, valamint a szív-ér rendszert stimulálja. Mérsékelt mennyiségű koffeinbevitel (kb 3mg/ttkg, 2 csésze kávé) egyes sportágakban teljesítménymegőrző hatással bír. A kreatin mint ergogén anyag ígéretesnek tűnik, a nagymértékű, rövid idejű terhelésnek kitett teljesítménysportolók számára a kreatin teljesítménynövelő hatást kínál. A nátrium-bikarbonát növeli az extracelluláris pufferkapacitást, amely potenciálisan kedvező hatással van a rövid idejű, de a tartósan magas intenzitású edzést végzők teljesítményére. Étrend-kiegészítők fogyasztását megelőzően orvossal/táplálkozási szakemberrel való konzultáció szükséges a lehetséges kockázati tényezők kiszűrése és az étrend-kiegészítők biztonságos alkalmazása érdekében.
Article Details
Folyóirat szám
Rovat
Hogyan kell idézni
Hivatkozások
Dickinson, A., Blatman, J., El-Dash, N., & Franco, J. C. (2014). Consumer usage and reasons for using dietary supplements: report of a series of surveys. Journal of the American College of Nutrition, 33(2), 176–182.
Kerksick, C. M., Wilborn, C. D., Roberts, M. D., Smith-Ryan, A., Kleiner, S. M., Jäger, R., … Kreider, R. B. (2018). ISSN exercise & sports nutrition review update: research & recommendations. Journal of the International Society of Sports Nutrition, 15(1), 38. doi:10.1186/s12970-018-0242-y
Knapik, J. J., Steelman, R. A., Hoedebecke, S. S., Austin, K. G., Farina, E. K., & Lieberman, H. R. (2016). Prevalence of dietary supplement use by athletes: systematic review and meta-analysis. Sports Medicine, 46(1), 103–123.
Lugasi, A. (2014). Az étrend-kiegészítők kockázati tényezői. Magyar Tudomány, 175(11), 2014.
Maughan, R. J., Burke, L. M., Dvorak, J., Larson-Meyer, D. E., Peeling, P., Phillips, S. M., … Engebretsen, L. (2018). IOC consensus statement: dietary supplements and the high-performance athlete. British journal of sports medicine, 52(7), 439–455. doi:10.1136/bjsports-2018-099027
Nutrition Business Journal, Supplement Business Report, 2015.
Raschka, C., & Ruf, S. (2017). Sport und Ernährung: wissenschaftlich basierte Empfehlungen, Tipps und Ernährungspläne für die Praxis. Georg Thieme Verlag.