BEKÖSZÖNTŐ

Az a megtiszteltetés ért, hogy felkérést kaptam a lap főszerkesztőjétől, írjak egy rövid év eleji beköszönőt. Örömmel vállaltam, ám a gyors döntés után folyamatosan az jár(t) a fejemben, szabad-e „ünneprontónak” lenni, vagy szabjak kemény határokat a gondolataimnak. A második megoldás mellett döntöttem, ezért nem hagyhatom szó nélkül azokat a megoldásra váró problémákat, amelyek egyértelműen határt szabnak, sőt minősítik a „Mi” munkánkat.

Több mint tíz évvel ezelőtt, amikor Győrben elindult a „rekreációs szakember” képzés, – testnevelőként – szkeptikusan fogadtuk Bánhidi Miklós lelkes elképzeléseit. Kívülállóként, később oktatóként bebizonyosodott számomra, hogy a testnevelés, a szabadidő aktív eltöltése és a teljesítménysport egymással szoros kapcsolatban állnak. Ami a közös ezekben, az egyértelműen az egészség minőségének megtartása.

A testnevelés iskolai kereteken belül működik együtt a családdal, ahol az iskola feladata a minőség, a család feladata pedig ezekre az ismeretekre építve a mennyiség biztosítása.

Így a rekreációs tevékenység célcsoportja inkább a reguláris képzésből kivonuló fiatal felnőttek, a közép- és áthajló korúakon keresztül az öregkorúakig. Helyszínei pedig azok a természetes és mesterségesen épített létesítmények, amelyek igénybevétele tanult, tudatos tervezést követelnek.

A versenysport pedig egy teljesen önálló terület, a közös elem azonban itt is a szakadatlan teljesítmény növelése mellett az egészség megtartása. Az előbb felsoroltak – iskolai testnevelés, rekreációs tevékenységek és a versenysport – értelmezése Magyarországon összekeveredik, egymásba folyik, jelentőségét veszti. Látom az Olvasó dermedt arcát, de sebaj, vállalom. Mi történik? Már gyermekkorban (óvodában), az iskolában nem kevésbé, verseny „van”, aztán ez a harc az életkor előrehaladtával csak élesedik. Mi ezzel a baj? Hát az, hogy rengeteg gyermek szorul ki az örömöt jelentő közös játékból, ez később felnőttként pedig nem erősíti a vonzódását a rendszeres mozgás iránt. A teljesítménysportban maradt felnőttek világraszóló eredményei természetesen büszkeséggel töltenek el bennünket, de semmiképpen sem ok arra, hogy összetévesszük a „Sportnemzet” fogalmát a „Sportoló Nemzet” fogalmával.

Az összes lakosság rendszeresen végzett, egyénre tervezett, adaptációt kiváltó aktivitása legföljebb 8-10%-ot érint. Kérem, ne gondolja senki, hogy csakis kizárólag a fizikai aktivitás jelent(het)i az ember számára az egészség megtartását, én sem gondolom! Sőt akinek ez nem napi rutin, tőle számon kérni nagy hiba. Egy hosszú séta vagy kirándulás a szabadban legalább akkora öröm lehet, mint egy futóversenyen a dobogón állni.

Komoly aggodalomra ad okot az is, hogy a társadalom kedvezőtlen helyzetű csoportjaiban az önsorsrontó magatartásformák újra termelődése figyelhető meg, s ennek megelőzésére, a bekövetkezett károk csökkentésére hivatott társadalmi intézmények, akár az oktatás, akár az egészségügy, egyéb fontos feladataik mellett nem képesek hivatásukat/rendeltetésüket hatékonyan betölteni. Ilyen megoldás lehet a megelőzés szerepének hangsúlyozása, amit a „KERT” és az általa alapított lap filozófiája is képvisel. Van tehát faladat! Ehhez kívánok Önöknek egészséget, okos, megértő, segítő, szolidáris, szakértő munkát.

Prof. Dr. Ihász Ferenc
egyetemi tanár

BEKÖSZÖNTŐ

A magazin téli számához írok beköszöntőt, miközben halottak napján rövid ujjú ingben voltunk a temetőben, és novemberi hétvégén egy szál pólóban sétálgattunk a családdal a hegyek között.

Mint minden, az időjárás is változik, csak sajnos aggasztó ütemben, de a rekreáció kifogyhatatlan eszköztára még lépést tud tartani a változásokkal. 30 évvel ezelőtt télen ragadozó halakra jártunk léken horgászni, mostanság már a békés halakat is be lehet cserkészni, ráadásul sokkal ritkábban fagynak be az élővizeink.

Persze a változáshoz és alkalmazkodáshoz hozzá tartozik, hogy a rekis tevékenységeinkhez szükséges felszerelések, öltözetek is sokat javultak. Igazán kifogást mindig tudunk találni, miért nem tesszük aktívvá szabadidőnket, de elfogadni egyre kevésbé lehet.

Vágjunk bele, találjuk ki a szabadidőnket,
és valósítsuk meg! Hajrá tél, várunk, gyere!

Dr. habil. Fritz Péter
főszerkesztő

BEKÖSZÖNTŐ

A tavaszhoz hasonlóan az ősz is megújulást és feltöltődést hozhat. Visszaülünk az iskolapadba, beiratkozunk tánctanfolyamra, elkezdünk egy
új könyvet. A tikkasztóan meleg nyár után már
a konyhába is visszamerészkedünk és készítünk
a saját és szeretteink nagy örömére tápláló
és változatos ételeket. A mozgalmas nyár után arra is jut idő, hogy magunkra jobban figyeljünk
és a szellemi és fizikai rekreációt is
rendszeressé tegyük a mindennapokban.

Ne felejtsük el, hogy az őszi idényzöldségek és -gyümölcsök mennyi lehetőséget rejtenek magukban. Ha fellapozzuk a korábbi Rekreáció magazin gasztro rovatát, mindig egy-egy adott időszakhoz illő receptet találunk a Cleansanity kínálatából. Kísérletezzünk bátran ezen receptek alapján, ügyelve az egészséges alapanyagokra.
Az aktuális számban olyan ételötleteket hozunk, amelyeket magunkkal is vihetünk nem csak a munkahelyünkre, de egy bicikli- vagy gyalogtúrára is.

Kívánunk kedves olvasóinknak aktív
és örömteli őszi időszakot!

Meretei Katalin
gasztro rovatvezető

BEKÖSZÖNTŐ

Érezzük a nyár illatát!

A nyár beköszöntével a szoba és az iroda szűkké válik, és végre kiszabadulhat az ember a falak fogságából, ha az ideje engedi. Programok, fesztiválok, csatangolás és persze a jól megérdemelt pihenés.

Már nincs távolság. Bármikor, bárhová elugorhatunk, és ezt meg is tesszük. Bepattanunk az autóba, és pár óra alatt ott lehetünk az ország bármely pontján. Suhan mellettünk a táj, várakat, hegyeket, erdőket falunk fel a szemünkkel. Autóval „sétálunk”. Minél többet látunk, annál jobb.

Egy idő után azonban felébredt bennem valami üresség, valami megmagyarázhatatlan hiány. Csak nem olyan régen jöttem rá, mi hiányzik az élménypuzzleból! Az illatok. A napfény poros íze a számban, ami az autó üvegén keresztül nem születik meg. A hárs illata, ami a gyerekkorom nyarait juttatja eszembe, vagy az erdő kesernyés friss levegője, ami észrevétlenül ölel körül. Az illatok érzéseket, emlékeket ébresztenek, amik teljessé teszik az élményt.

Felmerült bennem egy nyugtalanító gondolat. A gyerekeim, akiket autóval viszünk kirándulni, autóval viszünk iskolába, autóval viszünk sportolni, milyen illatemlékeket visznek magukkal a jövőbe? Bennük lehet, hogy fel sem merül az a hiányérzet, amit én érzek, ha meglátok az autó üvegablakán keresztül egy virágos mezőt?

Gyorsan sportolunk, gyorsan kirándulunk, gyorsan tanítunk, gyorsan tanulunk, és közben elfelejtünk megállni és egy mély levegőt venni, ami megszínezi az emlékeinket és teljesebbé teszi a gyermekeink életét.

Mióta erre rájöttem, tudatosan állunk meg egy-egy fánál, bokornál a lányokkal, és néhány szippantással díszbe öltöztetjük a lelkünket.

Kívánok mindenkinek illatos, szép nyarat!

Borbás Edina
rovatvezető

BEKÖSZÖNTŐ

A miskolci egészségtudományi képzés veterán mozgatójaként tisztelettel köszöntöm a Recreation magazin Kedves Olvasóit.

Célunk közös: egy egészségesebb, teljesebb, minőségi élet megteremtése hajszolt világunkban, ahol épp az egészségre fordítandó idő nem fér már be a határidőnaplónkba. Szokták mondani, az ember feláldozza az egészségét, hogy pénzt keressen, utána pedig a pénzét, hogy visszaszerezze az egészségét.

E köszöntő megírása engem is egy kis „énidő” szakítására, egy őszinte tükörbe nézésre késztetett. Bizonyára többen is vagyunk úgy, hogy egy fiatalkori kép él bennünk magunkról, azt gondoljuk, ugyanolyan fittek, sugárzók vagyunk, mint a 20-as, 30-as éveinkben. Szembesülve a valósággal azonban láthatjuk az elnehezülés jeleit, a barázdákat, az itt-ott már megjelenő párnácskákat, nem is beszélve a vérnyomásról, koleszterinről, ízületekről... Mindezért nem pusztán a környezet, de még csak nem is az egészségügy a felelős. A modern társadalmakban egyre inkább megjelenik az egyén felelőssége a saját egészségéért, felelőssége életviteléért.

A közelgő tavasz a megtisztulás, a megújulás időszaka, amikor nemcsak a házat, a kertet, hanem önmagunkat is „rendbe” tehetjük. Egy aktív, egészségorientált, jól megtervezett táplálkozási és mozgáskultúra kialakításával önbizalmunkat visszanyerve, életminőségünket pozitív irányba befolyásolhatjuk, és talán nyárra már a tükör is a barátunk lesz.

Karunk selmeci köszöntésével kívánok kellemes rekreálódást:

Egészséget a Világnak!

Dr. Kiss-Tóth Emőke PhD, dékán
Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar

BEKÖSZÖNTŐ

Mit is lehetne írni beköszöntőként egy rekreációs magazinba? Írjak fogalmakat? Rekreáció – Prevenció – Rehabilitáció? Nem írok több kérdést, és nem is szeretnék filozofálni. Mindig gyakorlati ember voltam, kisgyerek koromtól sportoltam és mozogtam.

Mozgás, testmozgás? Ez az élet rendje, és e nélkül nincs is élet. Tudjuk, hogy minden, ami bennünk és körülöttünk létezik, mozog. Mozog a testünk, az elménk, a gondolataink. Mozgunk éjjel, nappal, álmunkban, szabadidőnkben, gyermekkorunkban, felnőttkorunkban és idősen is.

Azért csak felteszem a kérdést: „Ép testben ép lélek” vagy „Ép testben én élek”? Erről lehetne filozofálni, de ez nem az én oldalam. Mint már említettem, gyakorlati szempontból szoktam megközelíteni a dolgokat. Így kezelem a gyerekeket, felnőtteket, időseket, a férfiakat, a nőket, a fogyatékkal élőket és a betegeket. Számomra minden élőlény egyenrangú, egy legyet sem tudok leütni.

Salgótarjánban a hegyekben – Karancs-Medves vidéke – és a bitumenes kézilabdapályán, az iskolaudvaron nőttem fel. Nagy kontraszt, de a cél mindig a testmozgás volt, és nem kötelezően. Szabadon és jóízűen.

Ezt a szabadságot és kellemes időtöltést kívánom minden kedves olvasónak!

Dr. Plachy Judit
Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar Fizioterápiás Intézeti Tanszék
adjunktus

KERT Miskolci Kreatív Csoport
vezető

BEKÖSZÖNTŐ

Rendhagyó módon a beköszöntőnkhöz egy verset választottam, mely színeivel, hangulatával igazi érzelmeket vált ki bennünk.

Hívjuk, várjuk, élvezzük az ősz adta lehetőségeket, vegyük észre a mulandó szépségeket! Rekreációban gazdag mindennapokat kívánok Mindnyájunknak!

Molnár Jolán - Hívogató:

Gyere ősz, te szelíd haszonállat,
teremjen bőven, mi majd szétmállad,
érjen össze a nálam, a nálad.

Kócold szét szalmaszínű sármodat,
közelíts, hogy tekinthess távolabb.

Látomássá letisztult álmokat 
szárazgőzzel dunsztolj üvegekbe,
hogy ne rontson penész egy szemet se,
idénygyümölcsünket ne festhesse
megtöppedt feketére a holnap.

Melengesd még, mi úgyis elsorvad,
ahogy fázós szeretők csókolnak.

Tisztelettel:

Dr. habil. Fritz Péter
főszerkesztő

BEKÖSZÖNTŐ

A meglehetősen barátságtalan tavasz után már mindannyian nagyon várjuk, hogy beköszöntsön a nyár.
A rekreáció szempontjából az egyik
legproduktívabb évszak.

Az egész éves hajtást nyáron szeretnénk kipihenni, felkészülve ezzel az előttünk álló, kevésbé sem könnyű évvégére. Ilyenkor a KERT is kicsit pihen, de csak látszólag. Készülünk az őszre, tervezzük
a programokat, előadásokat.

De ne szaladjunk ennyire előre,
élvezzük ki a nyár minden pillanatát.
Minden kedves olvasónknak kívánok pihenésben
és rekreációban gazdag nyári szünetet!

Erdős Tímea
koordinátor
Közép-Kelet-Európai Rekreációs Társaság

BEKÖSZÖNTŐ

Szakmai köreinkben, a rekreációs képzéseink csonkítása kapcsán hangzott el nemrég egy olyan felvetés, hogy minek is tanítsunk filozófiát.
A meglepetéstől nem is tudtam hirtelen reagálni, csak folyton az járt az eszemben, hogy életünket megélhetjük-e tudat, érzelmek, világi, spirituális felfogások nélkül.

Egy kedves kollégám, ma már mondhatom, tanítómesterem, a kínai származású, új-zélandi professzor, Peter Chen publikálta „Leisure and Transformation” című könyvében: „a rekreáció (leisure) a filozófia szülőanyja”. Ezzel magyarázta azt, hogy már az első civilizációk megjelenése óta az emberiség keresi az élet értelmét a természet és a társadalmi változások mentén. Az ókori filozófus, Arisztotelész szerint „csak az járulhat hozzá a civilizációk fejlődéséhez, az emberi élet kiteljesedéséhez, és „látja jól a dolgokat, aki már a kezdettől fogva figyeli azok kialakulását, fejlődését”. Ehhez elsősorban az kell, hogy „ismerjük meg önmagunkat, ezáltal válhatunk bölccsé”. Ma is aktuálisnak és tanulságosnak tarthatjuk azt, hogy a boldogságunkat is akkor érhetjük el, ha véleménye szerint „ne csak a többet keressük, hanem a kevesebb megbecsüléséhez fejlesszük képességeinket”. Ez talán figyelmeztet bennünket arra, hogy „a materiális világunkban a tárgyi értékeken túl a test és a szellem fejlettségét tekintsük végső célnak” (Nicola Tesla).

Filozofikus gondolkodásmódra figyelmeztetett egy neves amerikai professzor, Christopher Edginton is, miközben a testfunkcionális rekreációelméleti modellemről beszéltem neki. Véleménye szerint az ember életvitele, életminősége nemcsak egy jól működő testben realizálódik és fejlődik, hanem legtöbbször a tőlünk független, sokszor fölöttünk álló jelenségektől is. Miközben változik körülöttünk a természet és a társadalom, úgy változnak az értékek és igények, amelynek függvényében folyamatosan változik gondolkodásmódunk, cselekedetünk, és ehhez igazítjuk életünket.

Ennek kapcsán gyakran teszem fel magamnak is a kérdést: Létezik-e tudatos életvitel filozófiai töltés nélkül, ahol ne látnánk, éreznénk cselekedeteink, a környezethez és másokhoz való viszonyulásunk értelmét. Nem hiszem, hogy a rekreáció területei fejlesztéséhez e tudományág eredményeit nélkülözhetnénk. Sőt prioritással kéne kezelnünk oktatását egyetemeinken, hogy még inkább megalapozottan hirdessük szakterületünk fontosságát.

Dr. habil. Bánhidi Miklós
Széchenyi István Egyetem, Győr, főiskolai tanár
World Leisure Organization vezetőségi tag

BEKÖSZÖNTŐ

„S az ónszin égből, a halk éjszakában
táncolva, zengve és zenélve lágyan,
fehér rózsákként hull alá a hó.”

(Kosztolányi Dezső: Téli alkony)

A téli hónapok szépségét, rekreációhoz kötődő színességét több költő s író is megfogalmazta, s ebben az évszakban is számos kül- és beltéri szabadidős lehetőség kínálkozik számunkra.

Napjainkban is lehet még létjogosultsága például a téli néphagyományok felelevenítésének, nem csak gyermekeink számára; otthoni környezetünkben és a turizmus keretein belül is.

A nyugdíjas korosztály körében napjainkban ugyan a séta a legkedveltebb tevékenység, ám egyéb sajátosságok is kiderülnek egy újszerű kutatásból. Bármely generáció számára vonzó program lehet egy új település megismerése télen is. Most is egy kevésbé ismert hazai településre csábítjuk Önöket, ahol a kultúra és az egészség tárháza várja az odalátogatókat.

Egészségünk megőrzése érdekében újabb táplálkozási tanácsokat és a karácsonyi menü megreformálására is merész ötleteket kaphatunk.

S ha esetleg megfáradunk az ünnepi ételek fogyasztása vagy egy városnéző séta után, akkor egy kényelmes karosszékben a kandalló meleg fénye mellett betekintést nyerhetünk neves személyiségek mindennapjaiba is, vagy akár kedvet kaphatunk egy újabb könyv elolvasásához.

Az óév lezárásakor fogadalmakat is teszünk. Számunkra ez most az idei évben elkezdődött megújulási folyamat folytatását jelenti, nem csak magazinunk hasábjain, hanem az Életviteli Klubok programjaiban is. Bátran maradjanak velünk a jövő esztendőben is!

Minden kedves Olvasónknak, partnerünknek és munkatársunknak örömökben gazdag téli ünnepeket, illetve rekreáció-dús új évet kívánunk!

Tisztelettel:

Magyar Márton
Szellemi rekreáció rovatvezető

BEKÖSZÖNTŐ

Kedves Olvasó!

„Vége van a nyárnak, hűvös szelek járnak…” tanultuk az általános iskolában annak idején. S valóban az iskolapadba szeptemberben már úgy ültünk be, hogy kellemes időben, derűs napsütésben, de szélsőséges hőmérsékletektől mentesen mesélhettük egymásnak a nyári élményeinket.

Azóta „hála” az ember „hathatós” tevékenységének, ez már nem ennyire egyértelmű! Jöhet bármi, kaphatunk hideget, meleget! Egy azonban biztos. Mi emberek ehhez jól tudunk alkalmazkodni, mivel ökológiai értelemben tágtűrésű faj vagyunk, azaz a szervezetünk nagyon sokat elbír! Ennek köszönhető a Földön való általános elterjedésünk is!

Mi kell ahhoz, hogy határterheléseket is elbírjunk? Edzés!
A test és lélek edzése, azaz a REKREÁCIÓ!

Használjuk ki a lehetőségeinket! Ápoljuk testünket és lelkünket is, például a napfénnyel! Bármilyen lesz az időjárás, a nap gyakran még melegen, derűsen fog sütni ránk! Szükségünk van a D-vitaminra, amit a szervezetünk majd megtermel nekünk a napfény segítségével. A téli szürke napokra felkészülten kell érkeznünk! A D-vitamin hiánya hozzájárul a hazánkban oly általános keringési betegségek, anyagcsere-problémák kialakulásához.

Sétáljunk, túrázzunk, kertészkedjünk,
vagy csak beszélgessünk
minél többet a szabadban!

Ne feledjük: a nap fénye hangulatjavító hatású is! Ha a sétát a természetben tesszük, a növények terméseinek, lombjának színei tovább javítják a hangulatunkat, nem beszélve a természet csendes neszeiről. A jóllét (well being) alapjai adottak. A nyári élmények, sőt még a nagytakarítás eseményeinek elmesélése is hangulatjavító. Ezt a társasági létformát tartogathatjuk akár a későbbi csapadékos napokra is.

Ha változatosságra vágyunk, s még mindig szürke az idő, vagy este van, de még érdekelne, lekötne bennünket valami rövid és érdekes, ott a KERT, és annak lapja, a Recreation.

Tartalmas pihenést, feltöltődést kívánok!

Dr. habil. Wilhelm Márta PhD

BEKÖSZÖNTŐ

Lectori salutem, köszöntöm az olvasót!

’Boldogult úrfikoromban’ a Hód-tó nádasaiból, a kanálisok partjairól, az élő és a Holt-Tiszából előbújt, élményeket habzsoló városszéli csibészként nem volt rajtam a felirat: Rousseau-i gyermek — pedig valóban a természetben nőttem fel. Szerencsés voltam: örökmozgónak születtem, így a hét főbűn közül legalább a restséget elkerülhettem. A restség vagy lustaság megkeseríti az életmódjavításban elszántan tevékenykedő testnevelő pedagógsok, orvosok, testszobrászok vagy más gyökerű szakemberek életét. Csak a genetika ugyanis nem elég: az egyén fejlődése csak közösségben válik értelmezhetővé, és ehhez segítők kellenek (összefoglalóan nevelőknek is nevezhetjük őket). Nekem szerencsém volt velük: akadt
futballista osztályfőnököm, túravezető orosztanárom, vívó latintanárom; testnevelőim pedig (Balogh Imsi, Török Sanyi) az országos válogatottakba ’gyártottak’ kosárlabdázókat, úszókat, vízilabdázókat a hódmezővásárhelyi Bethlen Gábor Gimnázium manufaktúrájában.

Teljesítményeink az uszodában, a palánk alatt, a vívópáston vagy a teniszpályán mára már elmerültek az öntudatlan siket tavában: csak emlékképek, hiszen ösztönösen voltunk ép testben ép lélek. Manapság azonban ennek a zsigeri szinten is érezhető kiegyensúlyozottságnak a kialakítása (testkontroll, döntések magunkról) tényfeltáráson alapuló, interdiszciplináris tudományággá vált, amelyben a fiziológia, a mozgásintelligencia, a dietetika, a szellemi arányosság és testi esztétika önfegyelmezően, egyetlen irányba hat: élj szebben, egészségesebben, boldogabban. A rossz szokásokat, mint levedlett kígyó- bőrt,
hátra lehet hagyni. Majd rátalál a nádasban egy gyermek (aki voltam) és megérti, hogy az élet állandó változás, átalakulás, metamorfózis, amely tőlünk is függ (aki leszek). Most, hogy a rekreáció modern formáival megismerkedhettem, megállapítottam, hogy az élet hetvennél kezdődik. Mint nekem tavaly...

Professzor dr. Bárdos Jenő

DSc, az MTA doktora, professor emeritus
szerkeztőbizottsági tag