Health behaviour of coaches (trainers) employed in a fitness gym – pilot study
Article Sidebar
Main Article Content
Abstract
A sedentary lifestyle has become increasingly common in recent decades. In parallel with this an increasing rate of diseases of civilization can be observed. For all these reasons, special attention must be paid to maintaining our health, predominantly to increase physical activity. Some of these take place in fitness gyms, where you can meet instructors and coaches (trainers) with different qualifications.
The aim of our research was to explore the health behaviors of coaches (trainers) employed by fitness gyms, find out how authentic the coaches (trainers) involved in the research think they are, and to assess their self-esteem for well-being, and investigate the relationships between these factors. Areas related to health behavior were examined with our own questionnaire, supplemented by the WHO 5-item well-being questionnaire.
86% of the 97 evaluable respondents were women. The average age was 36 years. The average BMI was 22.4. 77% of the respondents can take group fitness task based on their education, while 32% have a Personal Trainer degree (also). Despite our more negative expectations, the majority of respondents lead a healthy lifestyle, and it is not just the physical dimensions that are important for them in judging health.
Downloads
Article Details
Section
How to Cite
References
Bartha, É. J. (2016): Szakmai kompetenciák és képzettség szerepe az edzői munka hatékonyságában. Taylor, 8 (4), 35–44. o.
Bartha, É. – Perényi, S. (2015): Communication of trainers as one of the means for Customer retention in fitness Clubs. Applied Studies in Agribusiness and Commerce, 9 (1–2), 35–40.
Bartha, É. – Pfau, C. – Szabóné Szőke, R. – Müller, A. – Bácsné Bába, É. (2021): A csoportos órákat tartó fitneszedzők képzettségének vizsgálata debreceni fitneszklubokban. Régiókutatás Szemle, (2). 15–22. o. DOI: 10.30716/RSZ/21/2/2
Berkes, T. – Patakiné Bősze, J. – Boros, Sz. – Köteles, F. (2021): A mozgás élvezete és annak mérése. A „Fizikai aktivitás élvezet skála” magyar verziójának (PACES-H) pszichometriai vizsgálata és validálása. Magyar Sporttudományi Szemle, 22 (4), 4–11. o.
Bősze, J. – Fritz, P. (2011): A rekreáció mozgásanyaga. In: Fritz, P. Mozgásos rekreáció. Bába Kiadó, Szeged. 189–232. o.
Forsyth, G. – Handcock, P. – Rose, E. – Jenkins, C. (2005): Fitness instructors: How does their knowledge on weight loss measure up? Health Education Journal, 64 (2), 154–167. DOI 10.1177/001789690506400207
Gjestvang, C. – Bratland-Sanda, S. – Mathisen, T.F. (2021): Compulsive exercise and mental health challenges in fitness instructors; presence and interactions. Journal of Eating Disorders, 9 (1), 1–8. DOI 10.1186/s40337-021-00446-0
Gősi, Zs. – Faragó, B. (2020): Kompetencia, sport tanulás a sporttudományi képzésben részt vevő hallgatók nézőpontjából. Képzés és Gyakorlat, 18 (1–2), 23–32. DOI 10.17165/TP.2020.1-2.2
Machalikné Hlavács, I. (2008): A rendszeres fizikai aktivitás hatása az egészséges életmóddal kapcsolatos beállítódás alakulására, serdülőkorban. Doktori disszertáció. Eötvös Loránd Tudományegyetem Neveléstudományi Doktori Iskola, Budapest
Magyar, M. (2019): Az animáció és az animátor vetületei napjainkban: Az animáció és az animátor fogalma különböző területeken; Az animáció megjelenése különböző területeken. In: Fritz, P. (szerk.) Alapfogalmak és jelentéseik a rekreáció területén: Rekreáció mindenkinek III. Miskolci Egyetemi Kiadó, Miskolc. 101–124. o.
Magyar, M. (2019): Nem-mozgás-dominanciájú rekreáció értelmezési nemzetközi és hazai környezetben. In: Gősi, Zs. – Boros, Sz. – Patakiné Bősze, J. (szerk.) Sokszínű rekreáció: Tanulmányok a rekreáció témaköréből. ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar, Budapest. 97–122. o.
Magyar, M. (2022): Turisztikai rekreációs preferencia napjainkban – avagy sport- és fitnesz szolgáltatások a Covid-19 árnyékában. Magyar Sporttudományi Szemle, 22 (9), 80–81. o.
Müller, A. – Bíró, M. – Hidvégi, P. – Váczi, P. – Plachy, J. – Juhász, I. – Hajdú, P. – Seres, J. (2012): Fitnesz trendek a rekreációban. Acta Academiae Agriensis. Sectio Sport, (40) 25–34. o.
Paic, R. (2019): A sportoló-edző kapcsolat, a motiváció és az észlelt motivációs környezet összefüggéseinek vizsgálata a férfi kézilabdázásban. Doktori értekezés. Pécsi Tudományegyetem Oktatás és Társadalom Neveléstudományi Doktori Iskola, Pécs
Patakiné Bősze, J. (2019): Alternatívák a rekreációs módszertanban. In: Gősi, Zs. – Bárdos, Gy. – Magyar, M. (eds.) II. Sport – Tudomány – Egészség Absztrakt kötet. ELTE PPK, Budapest. 10. o.
Susánszky, É. – Konkoly Thege, B. – Stauder, A. – Kopp, M. (2006): A WHO Jóllét Kérdőív rövidített (WBI-5) magyar változatának validálása a Hungarostudy 2002 országos lakossági egészségfelmérés alapján. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 7 (3), 247–255. o. DOI 10.1556/Ment·l.7.2006.3.8
Testnevelési Egyetem (é.n): BA Edző. From: https://tf.hu/felvetelizok/felvetelizok-kepzeseink/ba-bsc-szakok/ba-edzo
Tóth, L. (2010): Lélektani és sportlélektani ismeretek. Önkormányzati Minisztérium, Budapest
Ungvári, M. – Fritz, P. (2014): A személyi edző szerepe a teljes körű fitnesz elérésében. Recreation, 4 (3), 22–26. o. DOI 10.1556/Ment·l.7.2006.3.8