Self-actualisation in the 2000s – possible female roles
Article Sidebar
Main Article Content
Abstract
This study presents the diversity of women’s roles and the possible life paths women can choose, which is very diverse and multifaceted today. For today’s modern woman, marriage and childbearing are not the only socially accepted options.
Both society and individual families are more permissive and, as a result, women can find the relationship and family model that suits them and brings them pleasure, and balance work and hobbies to enhance their sense of well-being.
Downloads
Article Details
Section
How to Cite
References
Badinter, E. (2012): The Conflict: How Modern Motherhood Undermines the Status of Women. Metropolitan Books, Hanry Holt and Company, New York
Csabai, M. (2019): Az önelfogadás kihívásaitól a testpozitív mozgalmakig – a pozitív pszichológia testképei. Magyar pszichológiai Szemle. 74. 3/6 361–373. o.
Fritz, P. (2006): Rekreáció mindenkinek I. Mozgásos rekreáció. Bába Kiadó, Szeged
Gillen, M.M. (2015): Associations between positive body image and indicators of men’s and women’s mental and physical health. Body Image. 13. 67–74. o.
Gy. Kiss, E.Cs. (2007): Az önmegvalósítás és pozitív önértékelés szükségletei Maslow és Rogers pszichológiájában. In: Gyöngyösiné Kiss E. – Oláh A. (szerk.): Vázlatok a személyiségről a személyiség-lélektan alapvető irányzatainak tükrében. Új Mandátum Könyvkiadó, Budapest,
Kapitány, B. (2012): Fókusz: Család. „Látogató párkapcsolatok” Magyarországon. Szociológiai Szemle. 22. 1. 4–29. o.
Kapitány, B. – Spéder, Zs. (2017): Hitek és tévhitek a népességcsökkenés megállapításáról. In: Jakab, A. – Urbán, L. (szerk.): Hegymenet. társadalmi és politikai kihívások Magyarországon. Osiris Kiadó, Budapest, 177–191. o.
Kovácsné, Bakosi, É. (2012): A szabadidő pedagógiai kérdésihez. Belvedere Meridionale, Szeged
Kovács T.A. (2004): A rekreáció elmélete és módszertana. Fitness Kft., Budapest
Pongrácz, T.-né (2009): A párkapcsolatok jellegzetességei. In: Monostori, J. – Őri, P.S. – Molnár, E. – Spéder, Zs. (szerk.): Demográfiai portré 2009. Jelentés a magyar népesség helyzetéről. KSH Népességtudományi Kutató Intézet, Budapest, 1–10. o. file:///C:/Users/Krisz/Downloads/263-Article-202-1-10-20150122-1.pdf letöltve: 2022. szept. 3.
Pongrácz, T. (2011): A családi értékek és a demográfiai magatartás változásai. KSH Népességtudományi Kutató Intézet Kutatási Jelentési
Szalma, I. (2014): A gyermekvállalás társadalmi normái és a mesterséges megtermékenyítéssel kapcsolatos attitűdök vizsgálata Magyarországon és Európában. Replika. 85–86. 35–55. o.
Szalma, I. – Takács, J. (2014): Gyermektelenség és ami mögötte van. Egy interjús vizsgálat eredményei. Demográfia. 57.2.–3 109–137. o.
Tylka, T.L. – Wood-Barcalow, N.L. (2015): What is and what is not positive body image? Conceptual foundations and construct definition. Body Image. 14. 118–129. o.
Varga, I. (2013): A törvénytelen születés egészségügyi és büntetőjogi vonatkozásai a két háború közötti Magyarországon. In: Karlovitz, J.T. (szerk.): Társadalomtudományi gondolatok a harmadik évezred elején. Komarno, 163–169. o.