Family history research: a possible form of preserving the mental and spiritual health of the elderly
Main Article Content
Abstract
The Western European societies are aging, therefore, protecting the mental and physical health of the elderly is becoming increasingly important. For retirees, who leaving the world of work, there are nowadays many popular forms of preserving their physical and mental health, psychological vitality, but opportunities can always be expanded. Exploring the family and personal past, as well as the research process, is not only a perfect leisure activity, but also a serious intellectual challenge. In addition, family history research has a community-building effect that can indirectly strengthen family and social relationships, help preserve our identity, and nurture our self-knowledge. In this way, family history research can not in a direct way contribute to the preservation of the mental and spiritual health and activity of the elderly.
Downloads
Article Details
Section
How to Cite
References
Walker, A. (2009): Az aktív idősödés stratégiája. Kapocs VIII. évf. 1. [40] From: http://www.ncsszi.hu/kiadvanyok/kapocs-letoltheto--lapszamai/kapocs-2009/80/news
Ari, I. – B. Sipos, G. – Kollega Tarsoly, I. (Szerk.) (2017): Kis füzetben nagy segítség családkutatáshoz 3. Aba-Novák Agóra Kulturális Központ, Szolnok, 2017.
Asztalosné Zupcsán, E. (2013): Tevékenyen – a tevékeny időskor és a nemzedékek közötti szolidaritás európai évéről. Kapocs XII. évf. 1. [56] 3–9. o. From: http://www.ncsszi.hu/kiadvanyok/kapocs-letoltheto--lapszamai/kapocs-2013/65/news
Csath, M. (2018): A kultúra mint társadalmi tőke és versenyképességi tényező. Szín – Közösségi Művelődés. A Nemzeti Művelődési Intézet folyóirata 2018. július 23/3. 4–10. o.
Csepeli, Gy. (2018): Közösségek hiánya a mai magyar társadalomban. In: Karikó, S. (szerk.): Család – Érték – Nevelés. Szegedi Egyetemi Kiadó – Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó, Szeged, 2018. 135–142. o.
Fülöp, T. – Török, Á. (2016): Szakmai beszámoló a Magyar Nemzeti Levéltár „Kutatói szokások felmérése 2016” kérdőívének eredményeiről. Levéltári Közlemények – A Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára Közleményei. 87. évf. 2016. 271–296. o.
Fülöp, T. (2017): A közművelődési tevékenységformák jellegzetességei a levéltárakban. GRADUS 4. évf. 2. sz. 84–90. o. From: http://gradus.kefo.hu/archive/2017-2/CikkAdatok/2017_ART_009_Fulop.php
Gyarmati, A. (2009): Aktív időskor – új paradigma a II. világháború utáni európai szociálpolitikában. Kapocs VIII. évf. 1. szám [40] From: http://www.ncsszi.hu/kiadvanyok/kapocs-letoltheto--lapszamai/kapocs-2009/80/news
Pék, Gy. (2014): Egészségpszichológiai szempontok időskorban. In: Kállai, J. – Varga, J. – Oláh, A. (szerk.): Egészségpszichológia a gyakorlatban. Medicina Kiadó, Budapest, 2014. 469–494. o.
Semsei, I. (2016): Az aktív időskor kérdései a XXI. században. Tudásmenedzsment. A Pécsi Tudományegyetem Kultúratudományi, Pedagógusképző és Vidékfejlesztési Kar periodikája XVII. évf. 2. különszám, 2016. december Az „Aktív időskor és időskori tanulás” nemzetközi konferencia válogatott anyaga 7–10. p. From: https://kpvk.pte.hu/sites/kpvk.pte.hu/files/files/EKONYVEK/xvii2kulonszam_2016.pdf
Udvari, A. (2013a): Tevékeny élet időskorban is. 2012 a tevékeny időskor és a nemzedékek közötti szolidaritás éve. I. rész In: KAPOCS XII. évf. 1. [56] 26–39. o. From: http://www.ncsszi.hu/kiadvanyok/kapocs-letoltheto--lapszamai/kapocs-2013/65/news
Udvari, A. (2013b): Tevékeny élet időskorban is. 2012 a tevékeny időskor és a nemzedékek közötti szolidaritás éve. II. rész KAPOCS XII. évf. 2. [56] 30–37. o. From: http://www.ncsszi.hu/kiadvanyok/kapocs-letoltheto--lapszamai/kapocs-2013/66/news