Örömmel táncolni – Szenior Örömtánc
Article Sidebar
Main Article Content
Absztrakt
A Szenior Örömtánc kifejezetten az idősebb korosztályoknak kifejlesztett közösségi mozgásforma. A zeneszámokhoz meghatározott koreográfiákat tanulnak meg és gyakorolnak a résztvevők.
Cél, módszer: A kutatás célja a Szenior Örömtánc hazai elterjedésének és tapasztalatainak feltárása, kvalitatív módszertan alkalmazásával, honlapok és dokumentumok tartalomelemzése mellett a képzett tánc oktatókkal készített szakmai interjúkkal (n=5).
Eredmények: Ez a mozgásforma alkalmas a fizikai aktivitás megőrzésének támogatásával fenntartani/megerősíteni a mozgáskoordinációt, az egyensúlyt, ezzel fokozva a mobilitást. A Szenior Örömtánc a rendszeres fizikai aktivitás mellett olyan pozitív élményeket kínál, amelyek hozzájárulnak az oktatók és résztvevők szubjektív jóllétéhez. Az itt megélt társas támasz, az új ismeretségek, barátságok a közös élményeken keresztül segíti a táncosokat a mindennapi életvitelben és a krízishelyzetekben is.
Article Details
Folyóirat szám
Rovat
Hogyan kell idézni
Hivatkozások
Bene, Á. (2017): Idősoktatás felsőfokon. Magyar Gerontológia. 9. 33. 49–70. o. DOI: 10.47225/MG/9/33/8128
Bene, Á. – Móré, M. (2021): Hogyan érdemes időskorban táncolni? Magyar Gerontológia. Konferencia Különszám. 13. 63–65. o. DOI: 10.47225/mg/13/Különszám/10592
Boros, Sz. – Kalmárné Rimóczi, Cs. (2011): A szabadidő-eltöltési szokások testi énképre gyakorolt hatásai. Kalokagathia. 49. 2–4. 118–128. o.
Csíkszentmihályi M. – Latter, P. – Weinkauf Duranso, C. (2018): A futás öröme. Technikák a jobb teljesítményhez. Libri Kiadó. Budapest
Csinády, A. (2019): Gerontofitnesz – A rendszeres testmozgás jótékony hatása az idősödő emberek testi-lelki egészségére. Magyar Gerontológia. 11. 37–38. 53–64. o. DOI: 10.47225/MG/11/37–38./7904
Ferwagner, A. – Pék, Gy. (2020): Aktív, alkotó idősödés II. – Áramlat-élmény. Magyar Gerontológia. 12. 39. 52–65. o. DOI: 10.47225/mg/12/39/9329
Fritz, P. (2019): A rekreáció fogalma, rendszertani felosztása. In: Fritz, P. (szerk.), Alapfogalmak és jelentéseik a rekreáció területén: Rekreáció mindenkinek III., Miskolci Egyetemi Kiadó, Miskolc
Holló, B. – Fazekas, A. – Sztojev Angelov, I. – Szendrák M. – Plachy Judit (2020): Az egyensúly és koordináció fejlesztése időskorban. Recreation Tudományos Magazin. 10. 1. 42–44. o. DOI: 10.21486/recreation.2020.10.1.5
Kim, N. Y. – Im, J. H. – Lee, H. (2015): The Effects of Dance Major Students’ Performance Confidence and Self-Efficacy through Physical Self-Perception on Dance Flow and Dance Performance Satisfaction. Journal of Fisheries and Marine Sciences Education. 27. 5. 1413–1423. DOI: 10.13000/JFMSE.2015.27.5.1413
Kun, A. – Gadanecz, P. (2022): Workplace happiness, well-being and their relationship with psychological capital: A study of Hungarian Teachers. Current Psychology. 41. 185–199. DOI: 10.1007/s12144-019-00550-0
Lyubomirsky, S. – Sheldon, K. M. – Schkade, D. (2005): Pursuing Happiness: The Architecture of Sustainable Change. Review of General Psychology. 9. 2. 111–131. DOI: 10.1037/1089-2680.9.2.111
Mutrie, N. - Faulkner, G. (2004): Physical Activity: Positive Psychology in Motion. In P. A. Linley, – S. Joseph (2004): Positive Psychology in Practice. Wiley. 146–164. DOI:10.1002/9780470939338
Oláh, A. (2004): Mi a pozitívuma a pozitív pszichológiának? Iskolakultúra. 14. 11. 39–47. o.
Oláh, A. (2019): A pozitív öregedés pszichológiai forrásai. Lege Artis Medicinae. 29. 01–02. 79–87. o. DOI: 10.33616/lam.29.010
Pate, R. R. – Heath, W. G. – Dowda, M. – Trost, G. S. (1996): Associations between physical activity and other health behaviors in a representative sample of US adolescents. American Journal of Public Health, 86. 1577–1781. DOI: 10.2105/ajph.86.11.1577
Anita R. Fedor – S. Ungvári – V. Markos (2021): Az idősek szociális kapcsolatai és szabadidő-eltöltése. Metszetek-Társadalomtudományi folyóirat. 10:1 pp. 86–104. DOI 10.18392/metsz/2021/1/4
Seligman, M. E. P. – Csikszentmihalyi, M. (2000): Positive psychology. An introduction. American Psychologist. 55. 1. 5–14. DOI: 10.1037//0003-066x.55.1.5
Smith, M. D. R. – Carter, L. – Phillips, J. (2020): Vogue dance, flow, and a new dimension for performance psychology. The Humanistic Psychologist, 48. 2. 142–149. DOI: 10.1037/hum0000135
Szilágyi-Nagy, I. (2009): A semleges test: a neutrális test elve és a flow alkalmazása amatőrök és félprofik táncoktatásában. Iskolakultúra. 19. (1–2). 75–87.
Tóth, M. (2021): Fizikai aktivitás és civilizációs betegségek különböző életkorokban. Magyar Gerontológia Konferencia Különszám. 13. 7–8. DOI: 10.47225/mg/13/Különszám/10568net1. Szenior Örömtánc honlap elérhető: https://www.szeniortanc.hu/