Játék, mese, mozgás - a Disney Playmakers szerepe a lányok fizikai aktivitásának ösztönzésében

Main Article Content

Móczik Alexandra Cintia
https://orcid.org/0009-0006-8709-3087
Patakiné Bősze Júlia
https://orcid.org/0000-0001-9760-3198

Absztrakt

A tanulmány célja a Disney Playmakers program gyakorlati megvalósulásának és rekreációs jelentőségének feltárása a lányok fizikai aktivitásának ösztönzése szempontjából, magyar és olasz edzőkkel készített félig strukturált interjúk alapján. Az eredmények azt mutatják, hogy a program élményalapú, mesébe ágyazott felépítése, a szabad játék hangsúlya és a teljesítménykényszer hiánya erősen hozzájárul a kislányok magas bevonódásához és tartós motivációjához. A résztvevők örömmel érkeznek a foglalkozásokra, pozitív érzelmi és közösségi élményeket szereznek, miközben alapvető mozgáskészségek és életvezetési készségek (pl. együttműködés, kommunikáció, érzelmi kifejezés) is fejlődnek.


A visszajelzések alapján ugyanakkor a program csak korlátozott mértékben tölti be azt a célját, hogy a résztvevőket az egyesületi, versenyorientált labdarúgás felé irányítsa. Következtetésként megállapítható, hogy a Disney Playmakers gyakorlati működése elsősorban rekreációs részvételi kezdeményezésként értelmezhető, amely jelentős szerepet játszhat a kislányok fizikai aktivitás iránti pozitív attitűdjének kialakításában és a hosszú távú aktív életmód megalapozásában.

Downloads

Download data is not yet available.

Article Details

Rovat

Rekreációs edzés

Szerző életrajzok

Móczik Alexandra Cintia, Eötvös Loránd Tudományegyetem

ELTE Eötvös Loránd Tudományegyetem Neveléstudományi Doktori Iskola

PhD hallgató

Google Scholar ID: CztcsWkAAAAJ

MTMT azonosító: 10084700

Patakiné Bősze Júlia, Károli Gáspár Református Egyetem

Habilitált egyetemi docens

Gazdaságtudományi, Egészségtudományi és Szociális Kar
Életmód és Testkultúra Intézet

MTMT azonosító:10031782
Google Tudós azonosító: hr455HIAAAAJ
Scopus azonosító: 57200547856

Hogyan kell idézni

Játék, mese, mozgás - a Disney Playmakers szerepe a lányok fizikai aktivitásának ösztönzésében. (2026). Recreation , 16(1-2), 23-27. https://doi.org/10.21486/recreation.2026.16.1-2.4

Hivatkozások

Braun, V., & Clarke, V. (2006). Using thematic analysis in psychology. Qualitative Research in Psychology, 3(2), 77–101. https://doi.org/10.1191/1478088706qp063oa

Côté, J. (1999). The influence of the family in the development of talent in sport. The Sport Psychologist, 13(4), 395–417. https://doi.org/10.1123/tsp.13.4.395

Csíkszentmihályi, M. (1991). Flow – Az áramlat: A tökéletes élmény pszichológiája. Akadémiai Kiadó.

Deci, E. L., & Ryan, R. M. (1985). Intrinsic motivation and self-determination in human behavior. Plenum Press.

Eime, R. M., Young, J. A., Harvey, J. T., Charity, M. J., & Payne, W. R. (2013). The psychological and social benefits of participation in sport for children and adolescents: Informing development of a conceptual model of health through sport. International Journal of Behavioral Nutrition and Physical Activity, 10, 98. https://doi.org/10.1186/1479-5868-10-98

European Commission, Directorate General for Education, Youth, Sport and Culture. (2018). Sport and physical activity: Special Eurobarometer 472. https://op.europa.eu/en/publication detail/-/publication/9a69f642 fcf6 11e8 a96d 01aa75ed71a1

European Commission. (2014). Sport and physical activity. TNS Opinion & Social.

Football Association of Ireland (n.d.). Disney Playmakers. https://www.fai.ie/play-and-participate/women-and-girls-football/fai-programmes/disney-playmakers/

Guthold, R., Stevens, G. A., Riley, L. M., & Bull, F. C. (2018). Worldwide trends in insufficient physical activity from 2001 to 2016: A pooled analysis of 358 population-based surveys with 1.9 million participants. The Lancet Global Health, 6(10), e1077–e1086. https://doi.org/10.1016/S2214-109X(18)30357-7

Gyömbér N., Kovács K. & Ruzits É. (2022). Gyereklélek sportcipőben – Fiatalkori és utánpótlás sportpszichológia mindenkinek. Libri Könyvkiadó Kft.

Kiss, B. (2021). Sporttudományi és edzéselméleti alapismeretek. In Á. Münnich & I. Hidegkuti (Eds.), Fejezetek a sport-pszichodiagnosztika és tanácsadás témaköreiből. Debreceni Egyetemi Kiadó. http://psycho.unideb.hu/sportpszichodiagnosztika/fejezetek/kb_sporttudomanyi/_book/

Magyar Labdarúgó Szövetség. (n.d.). Készen állsz a játékra? https://playmakers.mlsz.hu/

Móczik, A. C., & Patakiné Bősze, J. (2024). Unveiling the motivations and challenges: An introspection into women’s football in Hungary. Recreation, 14(2), 15-21. https://doi.org/10.21486/recreation.2024.14.2.3

Morano, M., Robazza, C., Ruiz, M. C., Cataldi, S., Fischetti, F., & Bortoli, L. (2020). Gender typed sport practice, physical self perceptions, and performance related emotions in adolescent girls. Sustainability, 12(20), 8518. https://doi.org/10.3390/su12208518

Révész, L., Müller, A., & Bíró, M. (2015). Bevezetés, fogalmi alapok. In L. Révész, A. Müller, L. J. Herpainé, E. Boda, & M. Bíró (Eds.), A rekreáció elmélete és módszertana: 1. A rekreáció kialakulása, története, a rekreáció felosztása (pp. 6–20). Líceum Kiadó.

Saarinen, M., Tolvanen, A., Aunola, K., & Ryba, T. V. (2023). The role of gender and coaching styles in adolescent student-athletes’ motivational orientations in sport and school. Current Psychology, 42, 22881–22892. https://doi.org/10.1007/s12144-022-03352-z

Simonné Kajtár, G. (2025). Fiatalok egészség-magatartása magyarországi és nemzetközi viszonylatban, fókuszban a fizikai aktivitás és a táplálkozás. Acta Universitatis de Carolo Eszterházy Nominatae. Sectio Sport, 56, 67–85. https://doi.org/10.33040/ActaUnivEszterhazySport.2025.56.67

Stebbins, R. A. (2007). Serious leisure: A perspective for our time. Transaction Publishers.

Ugyanannak a szerző(k)nek a legtöbbet olvasott cikkei

Hasonló cikkek

You may also Haladó hasonlósági keresés indítása for this article.