Az ősi „sárga levestől” a modern mikrobiom-medicináig: a székletmikrobiota-transzplantáció tudományos reneszánsza és a gyógynövényes bioaktiválás Filloszféra-logikája
Article Sidebar
Main Article Content
Absztrakt
A székletmikrobiota‑transzplantáció (FMT) az elmúlt évtizedben a mikrobiom-medicina egyik legszilárdabban alátámasztott—ugyanakkor kulturálisan vitatott—beavatkozásává vált, különösen az ismétlődő Clostridioides difficile fertőzés (rCDI) esetén. Jelen tanulmány áttekinti az FMT történeti gyökereit az ókori kínai „Yellow Soup” (huanglongtang) hagyománytól a modern randomizált klinikai vizsgálatokig, és összefoglalja a hatásosság mechanisztikus alapjait: a kolonizációs rezisztencia helyreállítását, a mikrobiális közösségi funkciók (metabolit‑profilok) rekonstruálását, valamint a primer–szekunder epesav‑tengely szerepét a C. difficile ökológiai visszaszorításában (Gurung et al., 2024; McMillan et al, 2024.; van Nood et al, 2013.;). Az ökoszisztéma‑szintű, „ökoszisztéma‑terápiás” keretrendszert ezt követően a gyógynövények biohasznosulásának kérdéseire is kiterjesztjük a „metabolikus rés” fogalmán keresztül: diszbiózisban a bélmikrobák csökkent biotranszformációs kapacitása megakadályozhatja, hogy a fitokemikáliák jelentős hányada bioaktív metabolitokká alakuljon (Alqudah et al., 2024; Chen, 2025). Lehetséges természetes biotechnológiai megoldásként tárgyaljuk a Filloszféra (növényfelszíni) mikrobiális közösségek alkalmazását mikrobiom‑asszisztált fermentációs–kivonási folyamatokban, a méhkenyér (perga) természetes fermentációs analógiájára támaszkodva (Bakour et al., 2022; El-Didamony et al., 2024). Összegzésként amellett érvelünk, hogy az egészség és regeneráció támogatása—mind a klinikai mikrobiom-terápiákban, mind a botanikai megközelítésekben—egyre inkább az ökológiai egyensúly és a mikrobiális funkciók helyreállításának, illetve részleges pótlásának logikájában talál közös nevezőt (Du et al., 2019; U.S. FDA, 2022; U.S. FDA, 2023).
Downloads
Article Details
Folyóirat szám
Rovat
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Hogyan kell idézni
Hivatkozások
Alqudah, S., & Claesen, J. (2024). Mechanisms of gut bacterial metabolism of dietary polyphenols into bioactive compounds. Gut Microbes, 16(1), 2426614. https://doi.org/10.1080/19490976.2024.2426614
Bakour, M., Laaroussi, H., Ousaaid, D., El Ghouizi, A., Es-Safi, I., Mechchate, H., & Lyoussi, B. (2022). Bee bread as a promising source of bioactive molecules and functional properties: An up-to-date review. Antibiotics, 11(2), 203. https://doi.org/10.3390/antibiotics11020203
Chen, Y., Lei, Z., Gu, D., Zhao, H., Yu, R., He, Q., Xu, M., & Du, H. (2025). Gut microbiota: A potential enhancing factor for the therapeutic efficacy of bioactive compounds in herbal medicines. Fitoterapia, 183, 106570. https://doi.org/10.1016/j.fitote.2025.106570
De Mandal, S., & Jeon, J. (2023). Phyllosphere microbiome in plant health and disease. Plants, 12(19), 3481. https://doi.org/10.3390/plants12193481
Du, H., Kuang, T.-T., Qiu, S., Xu, T., Huan, C.-L. G., Fan, G., & Du, Y. (2019). Fecal medicines used in traditional medical system of China: A systematic review of their names, original species, traditional uses, and modern investigations. Chinese Medicine, 14, 31. https://doi.org/10.1186/s13020-019-0253-x
El-Didamony, S. E., Gouda, H. I. A., Zidan, M. M. M., & Amer, R. I. (2024). Bee products: An overview of sources, biological activities and advanced approaches used in apitherapy application. Biotechnology Reports, 44, e00862. https://doi.org/10.1016/j.btre.2024.e00862
Gurung, B., Stricklin, M., & Wang, S. (2024). Gut Microbiota–Gut Metabolites and Clostridioides difficile Infection: Approaching Sustainable Solutions for Therapy. Metabolites, 14(1), 74. https://doi.org/10.3390/metabo14010074
McMillan, A. S., & Theriot, C. M. (2024). Bile acids impact the microbiota, host, and C. difficile dynamics providing insight into mechanisms of efficacy of FMTs and microbiota-focused therapeutics. Gut Microbes, 16(1), 2393766. https://doi.org/10.1080/19490976.2024.2393766
Spigaglia, P. (2024). Clostridioides difficile and gut microbiota: From colonization to infection and treatment. Pathogens, 13(8), 646. https://doi.org/10.3390/pathogens13080646
U.S. Food and Drug Administration. (2022, November 30). Approval letter – REBYOTA (fecal microbiota, live-jslm). https://www.U.S. FDA.gov/media/163586/download
U.S. Food and Drug Administration. (2023, April 26). U.S. FDA approves first orally administered fecal microbiota product (Vowst) for prevention of recurrence of Clostridioides difficile infection. https://www.U.S. FDA.gov/news-events/press-announcements/U.S. FDA-approves-first-orally-administered-fecal-microbiota-product-prevention-recurrence-clostridioides
van Nood, E., Vrieze, A., Nieuwdorp, M., Fuentes, S., Zoetendal, E. G., de Vos, W. M., Visser, C. E., Kuijper, E. J., Bartelsman, J. F. W. M., Tijssen, J. G. P., Speelman, P., Dijkgraaf, M. G. W., & Keller, J. J. (2013). Duodenal infusion of donor feces for recurrent Clostridium difficile infection. The New England Journal of Medicine, 368(5), 407–415. https://doi.org/10.1056/NEJMoa1205037
Vandenkoornhuyse, P., Quaiser, A., Duhamel, M., Le Van, A., & Dufresne, A. (2015). The importance of the microbiome of the plant holobiont. New Phytologist, 206(4), 1196–1206. https://doi.org/10.1111/nph.13312