Az Olimpiák hatásai a sportolási hajlandóságra
Article Sidebar
Main Article Content
Absztrakt
A felgyorsult világ népbetegségei közé tartoznak a mozgásszegény életmódból fakadó betegségek (magas vérnyomás, mozgásszervi megbetegedések), ami napjainkban érte el csúcspontját, de a 2000-es években is több kutatás is jelezte már, hogy a társadalom egyre kevesebbet mozog. Számos kutató egyetért abban is, hogy ha pozitív példát mutatunk ennek a korosztálynak, az segíthet nekik abban, hogy rendszeresen mozogjanak. Kutatásunk szekunder tartalom- és dokumentumelemzésen alapult, amelynek keretében szisztematikusan vizsgáltuk a 2004-es, 2008-as, 2012-es, 2016-os és 2021-es olimpiai játékokkal kapcsolatos nemzetközi tudományos publikációkat. A szekunder adatgyűjtés alkalmazását az indokolta, hogy ez a megközelítés lehetővé tette a különböző kutatási eredmények összehasonlítását. Az elemzés célja az volt, hogy feltárja az olimpia és a helyi lakosság szabadidős célú testmozgásra való hajlandósága közötti összefüggéseket.
Kutatásunkból kiderült, hogy az olimpia jelentős infrastrukturális beruházásokkal jár, de maga az esemény, valamint az új létesítmények, pályák és parkok egyelőre nem lesznek hatással a mozgásszegény életmódot folytató emberek testmozgási szokásaira. Ezt szem előtt tartva kidolgoztunk egy kommunikációs stratégiát.
Downloads
Article Details
Folyóirat szám
Rovat
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Hogyan kell idézni
Hivatkozások
Ács, P., Stocker, M., Füge, K., Paár, D., Oláha A. & Kovács, A., (2016). Economic and public health benefits: The result of increased regular physical activity. European Journal of Integrative Medicine 8(2). 8-12. https://doi.org/10.1016/j.eujim.2016.11.003
Adams, C (2014). How 3 Big Brands Use Storytelling to Make Everyday Products Exciting. 2014 Retrieved from http://www.bruceclay.com/ (2023.04.20)
András, K., & Máté, T. (2016). Hazai rendezésű megasport események gazdasági hatása. Start 1(1), 13-24.
Bács, Z., & Kozma, G. (2018). Sportlétesítmények a köz szolgálatában: a multifunkcionális stadionok. Magyar Sporttudományi Szemle, 15(2), 27-34.
Banio, A., Rozmiarek, M., Jastrząbek, J. & Omorczyk, A. (2021). Summer Olympic Games Tokyo 2020 Facing the Coronavirus COVID-19 Pandemic. University of Szceczin. ISBN: 978-83-7972-504-5
Bene, Á., & Móre, M. (2017). Egy világméretű sportesemény, a 2017 Vizes Világbajnokság néhány társadalmi aspektusa a jövő managereinek szemszögéből a felkészülési időszakban. International Journal of Engineering and Management Sciences, 2(4), 40-59. https://doi.org/10.21791/IJEMS.2017.4.4.
Faragó, B. (2024). Fenntarthatóság a sportmenedzsmentben. TAYLOR, 14(43), 95-109. Retrived from: https://ojs.bibl.u-szeged.hu/index.php/taylor/article/view/45808 (2025.02.10.)
Fűzy, B. (2015). A tanári szerepmodell fejlesztésében rejlő lehetőségek. Neveléstudomány Oktatás – Kutatás – Innováció 3(4) 38-56.
Gold, J. R., & Gold, M. M. (2008). Olympic cities: regeneration, city rebranding and changing urban agendas. Geography Compass, 2(1), 300-318. https://doi.org/10.1111/j.1749-8198.2007.00080.x
Gyömörei, T., & Máté, T. (2019). Sportlétesítmények elhelyezésének döntési tényezői. in. Gyömörei (Ed.), Egészség Sport Gazdaság, 6-17. Mobilis Közhasznú Nonprofit Kft.
Kajos, A. (2019). Sportolók fogyasztói márkaértéke-konceptuális modellje, dimenzióinak mérése és hatása a szurkolók fogyasztói magatartására. Tézisfüzet Pécsi Tudományegyetem Retrived from: https://www.proquest.com/openview/d08d7ea4a8b046cc1a9b6dff4eea9c91/1?pq-origsite=gscholar&cbl=2026366&diss=y (2026.06.01.)
Kokolakakis, T., Lera-López, F., & Ramchandani, G. (2019). Did London 2012 deliver a sports participation legacy? Sport Management Review, 22(2), 276-287. https://doi.org/10.1016/j.smr.2018.04.004
Koskinen, T. (2022). The economic impact of Tokyo 2020 Olympic Games that never happened. Retrieved from: https://www.theseus.fi/handle/10024/744986 (2025.04.17.)
Li, Y. (2015). The London Olympics and Urban Development: The Mega-Event City. ISBN: 978-1-138-79494-8 (hbk) ISBN: 978-1-315-75886-2 (ebk)
Li, T., Hao, L., Kubiczek, J., & Pietrzyk, A. (2022). Corporate social responsibility of sports clubs in the era of the coronavirus pandemic: Zaglebie Sosnowiec case study. Economic Research, 35(1), 2073–2092. https://doi.org/10.1080/1331677X.2021.1932547
Lockstone-Binney, L., Holmes, K., Shipway, R., & Smith, K. A. (2016). Evaluating the volunteering infrastructure legacy of the Olympic Games: Sydney 2000 and London 2012. Final Report. Retrieved from: https://research-repository.griffith.edu.au/items/d2d562f0-a918-4041-9da1-2db5da36ab48 (2025.02.17)
Maklári, E., & Bartha, É. J. (2020). Sportolási szokások a különböző életszakaszokban. Gazdálkodástudományi Közlemények, 8(1), 43-50. Retrived from: https://ojs.lib.unideb.hu/gazdalkodaskozlemenyek/article/view/14097 (2025.04.03.)
Malina, R.M. & Katzmarzyk, P.T. (2006). Physical activity and fitness in an international growth standard for preadolescent and adolescent children. Food and Nutrition Bulletin, 27(4), 295–313. https://doi.org/10.1177/15648265060274S511
Müller, M. (2018). What makes an event a mega-event? Definitions and sizes. Leisure Studies, 34(6), 627-642.
Nagy, A. & Tobak, J. (2015). The role of the sport infrastructure: Use, Preferences, and Needs. Applied Studies in Agribusiness and Commerce 9(1-2). pp. 47-52. https://doi.org/10.22004/ag.econ.210613
Overmyer, M. P. (2017). Economic impact analysis on Olympic Host-Cities. Grand Valley State University Honors Projects 647.
Papanikos, G. T. (2022). An ex-post analysis of the 2004 Olympic effect. Athens Journal of Sports, 9(1), 51-58. https://doi.org/10.30958/ajspo.9-1-4
Preuss, H. (2018). A framework for identifying the legacies of a mega sport event. Leisure Studies, 30(3), 313-338.
Szigethy, M., Nagyváradi, K., Ekler, J. & Ihász, F. (2024). Relationship between spinal column health and physical activity among schoolchildren aged 12-13. Health Prob. Civil 18(3). 310-319. https://doi.org/10.5114/hpc.2024.134276
Tóth D.Z. (2025). A magyarországi sportvállalatok társadalmi felelősségvállalásának hatásai az utánpótlás sportolók személyes kompetenciájára. https://doi.org/10.15476/ELTE.2024.311
Vörös, T. & Koppány, K. (2019). Sportberuházások társadalmi-gazdasági értékelése – a költség-haszon elemzésben rejlő lehetőségek. in. Gyömörei (Ed.), Egészség Sport Gazdaság, 18-31. Mobilis Közhasznú Nonprofit Kft.
Weed, M. E., Coren, E., Fiore, J., Wellard, I., Chatziefstathiou, D. and Suzanne, D. (2015) The Olympic Games and raising sports participation: a systematic review of evidence and an interrogation of policy for a demonstration effect. European Sport Management Quarterly, 15(2). 195-226. https://doi.org/10.1080/16184742.2014.998695
Wicker, P. & Sotiriadou, P. (2013). The Trickle-Down Effect: what population groups benefit from hosting major sport events? International Journal of Event Management Research 8(2). pp. 25-41.
World Health Organization. (2022). European Obesity Report 2022. Retrieved: 2025.03.20.