Fitnesztermi edzők egészségmagatartásának kérdései – pilot study
Article Sidebar
Main Article Content
Absztrakt
A mozgásszegény életmód egyre jellemzőbb az utóbbi évtizedekben, mellyel párhuzamosan a civilizációs betegségek növekvő aránya is megfigyelhető.
Mindezek okán kiemelt figyelmet kell fordítani az egészségünk megőrzésére, dominánsan a fizikai aktivitás növelésére. Ezek egy része fitnesztermekben zajlik, ahol különböző képzettségű oktatókkal, edzőkkel találkozhatunk.
Kutatásunk célja volt feltárni a fitnesztermek által foglakoztatott edzők egészségmagatartását, illetve megtudni, hogy a kutatásban részt vevő edzők mennyire gondolják hitelesnek magukat, valamint felmérni jóllétük önértékelését, illetve ezek összefüggéseit. Az egészségmagatartásra vonatkozó területeket saját kérdőívvel vizsgáltuk, melyet a WHO 5 tételes jóllét kérdőívével egészítettünk ki.
A 97 értékelhető kitöltő 86%-a nő volt, átlagéletkoruk 36 év. A BMI átlaga 22,4. A válaszadók 77%-a tarthat csoportos órás foglalkozást végzettsége alapján, míg 32%-uk rendelkezik személyi edző végzetséggel (is). Negatívabb várakozásaink ellenére a válaszadók nagyobb része egészséges életmódot folytat, és nem csak a fizikai dimenziókat tartja fontosnak az egészség megítélésében.
Article Details
Folyóirat szám
Rovat
Hogyan kell idézni
Hivatkozások
Bartha, É. J. (2016): Szakmai kompetenciák és képzettség szerepe az edzői munka hatékonyságában. Taylor, 8 (4), 35–44. o.
Bartha, É. – Perényi, S. (2015): Communication of trainers as one of the means for Customer retention in fitness Clubs. Applied Studies in Agribusiness and Commerce, 9 (1–2), 35–40.
Bartha, É. – Pfau, C. – Szabóné Szőke, R. – Müller, A. – Bácsné Bába, É. (2021): A csoportos órákat tartó fitneszedzők képzettségének vizsgálata debreceni fitneszklubokban. Régiókutatás Szemle, (2). 15–22. o. DOI: 10.30716/RSZ/21/2/2
Berkes, T. – Patakiné Bősze, J. – Boros, Sz. – Köteles, F. (2021): A mozgás élvezete és annak mérése. A „Fizikai aktivitás élvezet skála” magyar verziójának (PACES-H) pszichometriai vizsgálata és validálása. Magyar Sporttudományi Szemle, 22 (4), 4–11. o.
Bősze, J. – Fritz, P. (2011): A rekreáció mozgásanyaga. In: Fritz, P. Mozgásos rekreáció. Bába Kiadó, Szeged. 189–232. o.
Forsyth, G. – Handcock, P. – Rose, E. – Jenkins, C. (2005): Fitness instructors: How does their knowledge on weight loss measure up? Health Education Journal, 64 (2), 154–167. DOI 10.1177/001789690506400207
Gjestvang, C. – Bratland-Sanda, S. – Mathisen, T.F. (2021): Compulsive exercise and mental health challenges in fitness instructors; presence and interactions. Journal of Eating Disorders, 9 (1), 1–8. DOI 10.1186/s40337-021-00446-0
Gősi, Zs. – Faragó, B. (2020): Kompetencia, sport tanulás a sporttudományi képzésben részt vevő hallgatók nézőpontjából. Képzés és Gyakorlat, 18 (1–2), 23–32. DOI 10.17165/TP.2020.1-2.2
Machalikné Hlavács, I. (2008): A rendszeres fizikai aktivitás hatása az egészséges életmóddal kapcsolatos beállítódás alakulására, serdülőkorban. Doktori disszertáció. Eötvös Loránd Tudományegyetem Neveléstudományi Doktori Iskola, Budapest
Magyar, M. (2019): Az animáció és az animátor vetületei napjainkban: Az animáció és az animátor fogalma különböző területeken; Az animáció megjelenése különböző területeken. In: Fritz, P. (szerk.) Alapfogalmak és jelentéseik a rekreáció területén: Rekreáció mindenkinek III. Miskolci Egyetemi Kiadó, Miskolc. 101–124. o.
Magyar, M. (2019): Nem-mozgás-dominanciájú rekreáció értelmezési nemzetközi és hazai környezetben. In: Gősi, Zs. – Boros, Sz. – Patakiné Bősze, J. (szerk.) Sokszínű rekreáció: Tanulmányok a rekreáció témaköréből. ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar, Budapest. 97–122. o.
Magyar, M. (2022): Turisztikai rekreációs preferencia napjainkban – avagy sport- és fitnesz szolgáltatások a Covid-19 árnyékában. Magyar Sporttudományi Szemle, 22 (9), 80–81. o.
Müller, A. – Bíró, M. – Hidvégi, P. – Váczi, P. – Plachy, J. – Juhász, I. – Hajdú, P. – Seres, J. (2012): Fitnesz trendek a rekreációban. Acta Academiae Agriensis. Sectio Sport, (40) 25–34. o.
Paic, R. (2019): A sportoló-edző kapcsolat, a motiváció és az észlelt motivációs környezet összefüggéseinek vizsgálata a férfi kézilabdázásban. Doktori értekezés. Pécsi Tudományegyetem Oktatás és Társadalom Neveléstudományi Doktori Iskola, Pécs
Patakiné Bősze, J. (2019): Alternatívák a rekreációs módszertanban. In: Gősi, Zs. – Bárdos, Gy. – Magyar, M. (eds.) II. Sport – Tudomány – Egészség Absztrakt kötet. ELTE PPK, Budapest. 10. o.
Susánszky, É. – Konkoly Thege, B. – Stauder, A. – Kopp, M. (2006): A WHO Jóllét Kérdőív rövidített (WBI-5) magyar változatának validálása a Hungarostudy 2002 országos lakossági egészségfelmérés alapján. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 7 (3), 247–255. o. DOI 10.1556/Ment·l.7.2006.3.8
Testnevelési Egyetem (é.n): BA Edző. From: https://tf.hu/felvetelizok/felvetelizok-kepzeseink/ba-bsc-szakok/ba-edzo
Tóth, L. (2010): Lélektani és sportlélektani ismeretek. Önkormányzati Minisztérium, Budapest
Ungvári, M. – Fritz, P. (2014): A személyi edző szerepe a teljes körű fitnesz elérésében. Recreation, 4 (3), 22–26. o. DOI 10.1556/Ment·l.7.2006.3.8