Az edző szerepe a sportoló fiatalok táplálkozásában

Main Article Content

Biróné Ilics Katalin
Nagyváradi Katalin
Stelczer Ádám

Absztrakt

Munkánk elsődleges célja az edző szerepének vizsgálata a sportolók táplálkozásában. Arra a kérdésre kerestük a választ, hogy: Vajon az edző munkája kiterjed-e a sportolók táplálkozási szokásainak ellenőrzésére, nyomon követésére?


Vizsgálatunkba 6 sportág I. és II. osztályú utánpótlás korú versenysportolóit vontuk be (N= 162). Saját készítésű kérdőívünkben felhasználtuk az Élelmiszerfogyasztási Gyakorisági kérdőív egyes kérdéseit. 


A válaszadók 54%-a arról nyilatkozott, hogy senkitől sem kap táplálkozási tanácsot. 23%-uk a csapat dietetikusától, 16%-uk az edzőtől, további 6%-uk az erőnléti edzőtől, és néhányan (1 %) a gyógytornásztól.


A sportolók jelentős többsége (74,6 %) fogyaszt étrend-kiegészítőt.  Ezek használatához leginkább a szülőktől (27%), és a dietetikustól (26%) kértek tanácsot. Az edző szerepe ebben a kérdésben is elenyésző (6%) volt.


A sportolók igényei miatt szükség lenne szakemberek bevonására az egyesületek táplálkozási alapelveinek kidolgozásához azért, hogy tudjanak személyre szabott táplálkozási tanácsokat adni, étrendet tervezni, és az étrend-kiegészítők fogyasztását szakszerűen alkalmazni. Az edző segítheti ezen elvek betartásának ellenőrzését.

Article Details

Rovat

Sporttáplálkozás

Szerző életrajzok

Biróné Ilics Katalin, Eötvös Loránd Tudományegyetem

Egyetemi adjunktus
Pedagógiai és Pszichológiai Kar
Sporttudományi Intézet-Szombathely

MTMT azonosító: 10033021

Google Tudós: Xqp6qGkAAAAJ

Scopus ID: 55675634700

Nagyváradi Katalin, Eötvös Loránd Tudományegyetem

Egyetemi adjunktus
Pedagógiai és Pszichológiai Kar
Sporttudományi Intézet-Szombathely

MTMT azonosító: 10027164

Google Tudós: Xqp6qGkAAAAJ

Scopus ID: 55675745300

Stelczer Ádám, Óbudai Egyetem

Hallgató

Hogyan kell idézni

Az edző szerepe a sportoló fiatalok táplálkozásában. (2025). Recreation Tudományos Magazin, 14(4), 4-8. https://doi.org/10.21486/recreation.2024.14.4.1

Hivatkozások

Ács, P. (2007). A magyar sport versenyképességének vizsgálata többváltozós statisztikai módszerrel. Tér és társadalom. 21. p. 117-126

Biróné, I. K. (2018). A röplabdás tehetségek kiválasztására alkalmas eljárások vizsgálata. Beau Bassin: GlobeEdit

Biróné, I. K. & Csátaljai, G. (2011). Út a válogatottságig. Röplabda válogatottunk sportpályafutás vizsgálata. In: Bencéné Dr. Fekete A. (szerk.): Lehetőségek és alternatívák a Kárpát-medencében. Módszertani tanulmányok. Kaposvári Egyetem, p. 388- 395.

Bodnár, I. (2012). Az edzői munka mint női foglalkozási életpálya. Doktori értekezés. http://dx.doi.org/10.14753/SE.2013.1781

Fritz, P. (2019). Sporttáplálkozási alapismeretek. In: Benkovics, J.; Ivicsics-Dienes, V.; Fritz, P.; Marczinka, Z., Ökrös, Cs., Pozsonyi, Zs. (szerk), Schandl, G. & Schuth, G. (szerk). Erőnléti edzés a kézilabdázásban. Kék Európa Stúdió, p. 415–421

Fritz, P., Ignits, D. & Katona, S. (2018/a). Főbb aminosavak szerepe a sporttáplálkozásban. Recreation. 8(1) p. 10-12 https://doi.org/10.21486/recreation.2018.8.1.1

Fritz, P., Ignits, D. & Katona, S. (2018/b). A zsírok táplálkozás-élettani hatásai valamint a sporttáplálkozásban betöltött szerepük. Recreation 8(3)

https://doi.org/10.21486/recreation.2018.8.3.1

Fritz, P., Kiss, A. & Pfeiffer, L. (2018/c). A vitaminok szerepe a sporttáplálkozásban. Recreation, 8(4) p. https://doi.org/10.21486/recreation.2018.8.4.1

Fritz, P., Kiss A. & Pfeiffer, L. (2020). Fenntarthatóság és sporttáplálkozás. Recreation. 10(1) https://doi.org/10.21486/recreation.2020.10.1.1

Gombocz, J. (2004). A testnevelőtanár és az edző pedagógiai szerepe. In: Bíróné, N. E. (szerk.) (2004). Sortpedagógia, Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs, p. 147-168

Jowett, S. (2005). On enhancing and repairing the coach-athlete relationship. In: Jowett, S. & Jones M. V. (Eds.). Psychology of sport coaching. Leicester: British Psychological Society p. 14-26

Negro, M., Rucci, S., Bounocore D., Focarelli, A. & Marzatico, F. (2013). Sports Nutrition Science: An essential overview. Progress in Nutrition 15(1) p. 3-30.

Paic, R. (2019). A sportoló-edző kapcsolat, a motiváció és az észlelt motivációs környezet összefüggéseinek vizsgálata a férfi kézilabdázásban. Doktori értekezés.

Pelle, J. (2020). A sporttáplálkozás alapjai. In. Csáky, I. & Takács, M. (2020). Labdarúgás és tudomány. PRO-KVÓTA 2004, Felcsút p. 63-80

Rédli, D. (2022). Gyermekek sporttáplálkozása. Krea-Fitt, Budapest

Révész, L., Bognár, J., Csáki, I. & Trazskoma-Bicsérdy, G. (2013). Az edző-sportoló kapcsolat vizsgálata az úszás sportágban. Magyar Pedagógia 113(1) p. 53-72.

Szekeresné, Sz. Sz. (2015). Sporttáplálkozás. In: Figler, M. (szerk.). A sporttáplálkozás alapjai. PTE Egészségtudományi Kar, Pécs

Tihanyi, A. (1999). Sportágspecifikus sporttáplálkozás. Krea Kft, Budapest

Vazou, S., Ntoumanis N. & Duda, J. L. (2004): Motivational climate in youth sport: The relative influence of coach and peers. Journal of Sport and Exercise Psychology p. 25-56

Thomas, D. T., Erdman, K. A. & Burke, L. M. (2016). Position of the Academy of Nutrition and Dietetics, Dietitians of Canada, and the American College of Sports Medicine: Nutrition and Athletic Performance. Journal of the Academy of Nutrition and Dietetics 116(3) p. 501–528 https://doi.org/10.1016/j.jand.2015.12.006

Wada (2015). Nemzetközi doppingellenes szabályzat.

Wells, E. J. & Aicher, T. (2013). Follow the Leader: A Relational Demography, Similarity Attraction, and Social Identity Theory of Leadership Approach of a Team’s Performance. Gender Issues 30 (1-4). https://doi.org/10.1007/s12147-013-9112-8

Zahradník D. & Korvas, P. (2012). The Introduction into Sports Training. Masaryk University, Brno.https://www.fsps.muni.cz/emuni/data/reader/book-6/Impresum.html

Hasonló cikkek

You may also Haladó hasonlósági keresés indítása for this article.