Contemporary aspects of museum spatial interpretation

Main Article Content

Éva Schulz
https://orcid.org/0000-0002-4248-3464
Márton Magyar
https://orcid.org/0000-0001-7132-6284

Abstract

Museums are classical cultural preservation and mediating institutions and cultural attractions, too. Often termed "lieu de memoire" (places of memory), which, as places of imagination and rites, become their own references through historicization (Nora, 2010). Over the past half-century, museums were redefined as open, integrative, community space (ICOM, 2022). They are therefore part of tourism and everyday experiential spiritual recreation.


Our study explores spatial interpretation in museums through theoretical models and examines its impact on visitors, complemented by empirical (pilot) research, at two museums in Budapest. Key questions include how visitors use museum spaces and what patterns emerge in their spatial interpretation.


Preliminary results highlight the importance of aesthetics and the opportunity to connect to everyday, common culture in shaping the 'lived space' experience. Continuation can be expected to contribute in a relevant way to a better understanding of museum spatial interpretation and the visitor experience, which is a niche area, as well as stimulate the development of visitor-focused strategies, in the value provided by qualitative visitor research.

Downloads

Download data is not yet available.

Article Details

How to Cite
Schultz, Éva, & Magyar, M. (2025). Contemporary aspects of museum spatial interpretation. Recreation, 14(4), 20–27. https://doi.org/10.21486/recreation.2024.14.4.4
Section
Spiritual recreation
Author Biographies

Éva Schulz, Budapest Business University

Assistant lecturer
Faculty of Commerce, Hospitality and Tourism Department of Tourism

MTMT ID: 10059290

Google Scholar ID: 42EObm4AAAAJ

Márton Magyar, Eötvös Loránd University

Assistant professor

Faculty of Education and Psychology Institute of Health Promotion and Sport Sciences

MTMT ID: 10044199

Google Scholar ID: SOqoGsUAAAAJ

Scopus ID: 57200538015

References

Assmann, J. (2018). Kulturális emlékezet – Írás, emlékezés és politikai identitás a korai magaskultúrákban. Atlantisz Kiadó.

Bálint-Pataki, J. (2024). Székelyföld a budapesti Néprajzi Múzeumban- a Maszol.ro portálról. https://maszol.ro/kultura/Szekelyfold-a-budapesti-Neprajzi-Muzeumban

Berényi, M. (2023). Táguló múzeumi univerzum. Az ICOM 2022-ben elfogadott múzeumi definíciója. Tabula, 23(1), 1–13. https://doi.org/10.54742/tabula.2022.1.03

Berki, M. (2015). A térbeliség trialektikája. Tér és Társadalom, 29(2), 3–18. https://doi.org/10.17649/TET.29.2.2658

Bodnár, D. (2019). Múzeumi látogatói élmény. Turizmus Bulletin, 19(3), 38–51. https://doi.org/10.14267/TURBULL.2019v19n3.5

Boros, L. (2017). A közterek átalakulása és a turizmus. In T. Régi, T. Rátz, & G. Michalkó (Szerk), Turizmus és transzformáció (pp. 131–149). Kodolányi János Főiskola, MTA CSFK Földrajztudományi Intézet, Magyar Földrajzi Társaság. https://real.mtak.hu/86372/1/Turizmus_es_transzformacio2017_p131_149.pdf

Dánél, M., & Vincze, F. (2018). A tér. In B. Kricsfalusi, E. Kulcsár Szabó, E., G. T. Molnár, & Á. Tamás (Szerk.), Média- és kultúratudomány: kézikönyv (pp. 173–193). Ráció Kiadó. https://real.mtak.hu/85779/1/Ter_DM_VF.pdf

Faragó, B., & Gősi, Zs. (2024). Társadalmi szervezetek tevékenysége a területfejlesztésben a kultúra eszközeivel. In M. Magyar, J. Patakiné Bősze, & Zs. Gősi (Szerk.), A sport határvonalai: A teljesítménytől a társadalmi hatásokig (pp. 62–66). ELTE PPK Sport- és rekreációmenedzsment kutatócsoport. https://doi.org/10.21862/2024.SPRT.06

Fekete, J. Cs. (2021). A magyar főúri paloták és európai előképeik diszpozíciója a 18–19. századi városi környezetben. Építés – Építészettudomány, 49(3–4), 289–328. https://doi.org/10.1556/096.2020.017

Fritz, P. (2019). A szellemi rekreáció felosztása, rendszertani megközelítése. In P. Fritz (Szerk.), Rekreáció mindenkinek III. Alapfogalmak és jelentéseik a rekreáció területén (pp. 39–41). Dialóg Campus.

Gombrich, E. H. (1994). A múzeum múltja, jelene és jövője (M. Gázsity, Ford.). Café Babel, 4(4), 33–50.

Gősi, Zs. (2020). Rekreáció a korlátozások alatt. In N. Fokasz, Zs. Kiss, & J. Vajda (Szerk.), Koronavírus idején (pp. 29–38). Replika Alapítvány.

Gősi, Zs., & Magyar, M. (2020). In E. Antal, & R. Pilling (Szerk.), A magyar lakosság életmódja járványhelyzet idején: táplálkozás, testmozgás és lélek (pp. 92–95). TÉT Platform.

Gősi, Zs., & Magyar, M. (2021). Hogyan változtak szellemi és fizikai rekreációs szokásaink a 2020-as tavaszi korlátozások alatt? In Zs. Gősi, Sz. Boros, & M. Magyar (Szerk.), Sport a Covid-19 pandémia árnyékában: Tanulmányok a sporttudomány témaköréből (pp. 54–64). Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634546610

György, P. (2010). Múzeumok a nagyváros változó szövetében 2. – Neues Museum, Berlin. Múzeumcafé, 4(16), 60–69. http://muzeumcafe.hu/hu/muzeumok-nagyvaros-valtozo-szoveteben-2/

Hoffman, S. K. (2020). Online Exhibitions during the COVID-19 Pandemic. Museum Worlds, 8(1), 210–215. https://doi.org/10.3167/armw.2020.080115

ICOM. / International Council of Museums. (2022). Museum Definition. https://icom.museum/en/resources/standards-guidelines/museum-definition/

Irimiás, A. (2015). Filmturizmus. A filmek és televíziós sorozatok turisztikai szerepének és hatásainak geográfiai vizsgálata. Akadémiai Kiadó.

Kim, E. (2022). The emotional experience of historical museums as seen by Daniel Libeskind’s Berlin Jewish Museum. Revista Villa, 1(1), 82–103. https://artesyhumanidades.ucaldas.edu.co/wp-content/uploads/No.5-REVISTAVILLA.pdf

Klinger, J., Hofmann, K. P., Bernbeck, R., Grozdanova, L., Longo, F., Peter, U., Schreiber, S., & Wiedemann, F. (2016). The Trialectics of Knowledge, Space and Identity in Ancient Civilizations and in the Study of Antiquity. eTopoi – Journal for Ancient Studies, Sp. 6, 349–388. https://doi.org/10.17171/5-6-9

Kovács, D. (2017). Csodák, receptek, anomáliák – Bilbao, Berlin és Párizs hatása múzeum és építészet viszonyára. Múzeumcafé, 11(58), 87–127. https://muzeumcafe.hu/hu/csodak-receptek-anomaliak/

Kovács, T. A. (2004). A rekreáció elmélete és módszertana. Fitness Kft.

Lefebvre, H. (1991). The Production of Space (D. Nicholson-Smith, Transl.). Basil Blackwell Ltd.

Leung, G. T., Leung, K. F., & Lam, L. C. (2011). Classification of late-life leisure activities among elderly Chinese in Hong Kong. East Asian archives of psychiatry, 21(3), 123–127.

Luck, A., & Sayer, F. (2023). Digital Engagement and Wellbeing: The Impact of Museum Digital Resources on User Wellbeing During COVID-19. Heritage & Society, 17(2), 169–190. https://doi.org/10.1080/2159032x.2023.2228173

Magyar, M. (2019). Nem-mozgás-dominanciájú rekreáció értelmezései nemzetközi és hazai környezetben. In Zs. Gősi, Sz. Boros, & J. Patakiné Bősze (Szerk.), Sokszínű Rekreáció: Tanulmányok a rekreáció témaköréből (pp. 97–122). ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar.

Magyar, M., Fazakas, R., & Szabó, Z. (2019). Művészetek és rekreáció. Recreation, 9(4), 36–38. https://doi.org/10.21486/recreation.2019.9.4.4

Makranczi, Zs. (2021). Múzeumok és a turizmus. Múzeumok Ma 2020. Országos múzeumi kutatás. https://magyarmuzeumok.hu/cikk/muzeumok-es-a-turizmus

Michalkó, G. (2008). A turisztikai tér társadalomföldrajzi értelmezésének új dimenziói. MTA doktori értekezés. Magyar Tudományos Akadémia Földrajztudományi Kutatóintézet. https://real-d.mtak.hu/95/1/Michalko.pdf

Minhat, H. S., & Mohd Amin, R. (2011). Sociodemographic Determinants of Leisure Participation Among Elderly in Malaysia. Journal of Community Health, 37(4), 840–847. https://doi.org/10.1007/s10900-011-9518-8

MNG. / Magyar Nemzeti Galéria. (2024). A múzeumról. https://mng.hu/a-muzeumrol/

Néprajzi Múzeum. (2024a). Fine Dining: Az ősi Kína gasztrotörténetei: 2024. okt. 16. - 2025. jan. 19. https://www.neprajz.hu/kiallitasok/idoszaki/2024/fine-dining-az-osi-kina-gasztrotortenetei.html

Néprajzi Múzeum. (2024b). Gyűjtemények. https://www.neprajz.hu/gyujtemenyek

Néprajzi Múzeum. (2024c). Gyűjteményi kiállítás. https://www.neprajz.hu/kiallitasok/allando/gyujtemenyi-kiallitas.html

Néprajzi Múzeum. (2024d). MÉTA, múzeumpedagógia. https://www.neprajz.hu/meta

Néprajzi Múzeum. (2024e). Tárlatvezetés a Székelyek c. kiállításban. https://www.neprajz.hu/programok/tarlatvezetesek/2024/december/tarlatvezetes-a-szekelyek-c.-kiallitasban-1221.html

Néprajzi Múzeum. (2024f). ZOOM – Perspektívaváltás: Ahol a nézőpont és a közelítés valódi élmény. https://www.neprajz.hu/kiallitasok/allando/2022/zoom.html

Nora, P. (2010). Emlékezet és történelem között. Válogatott tanulmányok. Napvilág Kiadó.

Patakiné Bősze, J. (2020). Az alternatívák keresése a rekreációban, avagy a fizikai és a nem mozgásos dominanciájú rekreáció megújulása a 21. században. Magyar Sporttudományi Szemle, 21(3),76. Absztrakt.

Pavluska, V. (2016). Milyen kultúrafogyasztók a magyarok? A hazai kultúrafogyasztás átfogó mintázatai. In A. Fehér, V. Á. Kiss, M. Soós, & Z. Szakály (Szerk.), Hitelesség és Értékorientáció a Marketingben (pp. 435–445). Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kar. https://emok.hu/hu/tanulmany-kereso/konferenciakotetek/d-490:milyen-kulturafogyasztok-a-magyarok

Pine II, B. G., & Gilmore, J. H. (1998). Welcome to the Experience Economy. Harvard Business Review, 76(4), 97–105.

Pirisi, G., & Trócsányi, A. (2019). Fejezetek a társadalomföldrajz világából. PTE TTK Földrajzi és Földtudományi Intézet. https://pea.lib.pte.hu/bitstream/handle/pea/23522/pirisi-trocsanyi-fejezetek-a-tarsadalomfoldrajz-vilagabol-pte-pecs-2019.pdf?sequence=1&isAllowed=y

Resta, G., Dicuonzo, F., Karacan, E., & Pastore, D. (2021). The impact of virtual tours on museum exhibitions after the onset of covid-19 restrictions: visitor engagement and long-term perspectives. SCIentific RESearch and Information Technology, 11(1). https://doi.org/10.2423/i22394303v11n1p151

Sági, M. C. (2019). Az állam szerepe a „közterek hanyatlásában” – történelmi perspektívában. Tér és Társadalom, 33(4), 87–103. https://doi.org/10.17649/TET.33.4.3202

Soja, E. (1996). Thirdspace. Journeys to Los Angeles and other real-and-imagined places. Blackwell.

Szablyár, E. (2009). Múzeum az üvegpiramison túl – sztárépítészek modernizálják a 21. századi igényeknek megfelelően a klasszikus kiállítótereket. Múzeumcafé, 3(14), 76–85. https://muzeumcafe.hu/hu/muzeumcafe-14/

TEA & AECOM. / Themed Entertainment Association & Architecture, Engineering, Construction, Operations, and Management. (2023). Theme Index and Museum Index: The Global Attractions Attendance Report 2022. Themed Entertainment Association (TEA). https://aecom.com/wp-content/uploads/documents/reports/AECOM-Theme-Index-2022.pdf

Tribe, J. (2020). The Economics of Recreation, Leisure, and Tourism (6th Edition). Routledge.

Velkei, T. (2024). Gabonapálinkától a zero waste-ig: székely szokások a Néprajzi Múzeumban. https://gourmetriporter.hu/reflektor/1547-gabonapalinkatol-a-zero-wastig-szekely-szokasok-a-neprajzi-muzeumban

Viator, Inc. (2024). Paris: Louvre Da Vinci Code Guided Tour. https://www.viator.com/tours/Paris/Paris-Louvre-Da-Vinci-Code-Afternoon-Tour/d479-6839P43

Wang, M. (2012). The Social Life of Scripts: Staging Authenticity in China's Ethno-Tourism Industry. Urban Anthropology and Studies of Cultural Systems and World Economic Development, 41 (2/3/4), 419–455. https://www.jstor.org/stable/23339813