A közösségi média tükrében: fizikai aktivitás, étkezési zavarok és jól-léti kérdések fiatal nőknél.
Article Sidebar
Main Article Content
Absztrakt
Online kérdőíves felmérés alapján 440 fiatal, 18 és 26 év közötti nő válaszait mutatjuk be különböző szempontok szerinti csoportosításban. A vizsgált személyeket sportolási szokásaik alapján csoportosítottuk, majd többek között azok evési attitűdjeit, közösségi média, különösen az Instagram használati szokásait, illetve jól-létét vizsgáltuk. A válaszadók közül a versenyszerű esztétikai sportolók mutatták a legmagasabb jól-léti értékeket, míg a szinte soha nem sportolók a legalacsonyabbat. A közösségi média, különösen az Instagram, szignifikáns kockázati tényezőnek bizonyult az étkezési zavarok kialakulásában, mivel az étkezési zavarokkal veszélyeztetettek több időt töltöttek az Instagramon. A versenysportolók számára az edzők által adott ajánlások fontosabbak az étrend kialakításában, míg a szabadidős sportolók esetében ez a hatás kisebb mértékű. Eredményeink azt is megmutatták, hogy a rendszeres sportolás, még ha szabadidős célú is, pozitívan hat a jól-létre. Cikkünkben hangsúlyozzuk a prevenció fontosságát a táplálkozási rendellenességek és a közösségi média hatásainak kezelésében.
Article Details
Folyóirat szám
Rovat
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Hogyan kell idézni
Hivatkozások
Ábrahám, I., Jambrik, M., John, B., Németh, A. R., Franczia, N. & Csenki, L. (2017). A testképtől a testképzavarig. Orvosi Hetilap, 158(19), 723–730. https://doi.org/10.1556/650.2017.30752
Allen, C. P., Telford R. M., Telford, R. D. & Olive, L. S. (2019) Sport, physical activity and physical education experiences: associations with functional body image in children. Psychology of Sport and Exercise, 45. 101572. https://doi.org/10.1016/j.psychsport.2019.101572
Bonah, C. & Lakötter, A. (2020). Visual Media and the Healthy Self in the 20th Century: An Introduction. In Bonah, C. & Lakötter, A. (Eds.), Body, Capital, and Screens. Visual Media and the Healthy Self in the 20th Century. (pp. 13–39.). Amsterdam University Press. https://doi.org/10.5117/9789462988293_intro
Boros, Sz. (2013). Esztétikai sportok. http://www.preventissimo.hu/tudastar/cikk/176
Davison, D. D., Earnest, M. B. & Birch, L.L. (2002). Participation in aesthetic sports and girls' weight concerns at ages 5 and 7 years. International Journal of Eating Disorders, 31(3), 312-317. https://doi.org/10.1002/eat.10043
Dukay-Szabó, Sz. (2008). A sportolás és az evészavarok összefüggései. In Túry, F. & Pászthy, B. (Eds.), Evészavarok és testképzavarok. (pp. 63-77.). Pro Die Kiadó
Figler, M. (Ed.) (2015). A sporttáplálkozás alapjai. Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar.
Fritz, P., Kiss, A. & Pfeiffer, L. (2020). A sportolók körében előforduló evészavarok. recreation, 10(2), 8-11. https://doi.org/10.21486/recreation.2020.10.1.2
Halliwell, E. & Dittmar, H. (2006). Associations between appearance-related self- discrepancies and young women’s and men’s affect, body image, and emotional eating: A comparsion of fixed item and respondent-generated self-discrepancy measures. Personality and Social Psychology Bulletin, 32(4), 447-458. https://doi.org/10.1177/0146167205284005
Jakopánecz, E. & Törőcsik, M. (2018). Sportfogyasztásra ható megatrendek. Trendtanulmány a sport területét befolyásoló fogyasztói magatartásváltozásokról. Kézirat. [Számítógép-fájl]. EFOP-3.6.2-16-2017-003, Pécs, PTE KTK https://ktk.pte.hu/sites/ktk.pte.hu/files/images/szervezet/intezetek/mti/sport%20trendek_tanulmany_2018.pdf
Kovács, R. E. & Boros, Sz. (2024). Problematikus evési magatartások és evészavarok az élsportban. Orvosi Hetilap, 165(8), 291-296. https://doi.org/10.1556/650.2024.32969
Langdon, S. & Petracca G, (2010). Tiny dancer: Body image and dance identity in female modern dancers. Body Image, 7(4) 261-378. https://doi.org/10.1016/j.bodyim.2010.06.005
Lew, A. M., Mann, T., Myers, H., Taylor, S. & Bower, J. (2007). Thin-ideal media and women's body dissatisfaction: Prevention using downward social comparisons on non- appearance dimensions. Sex Roles, 57, 543-556. https://doi.org/10.1007/s11199-007-9274-5
Nagyváradi, K., Bíróné Ilics, K. & Mátrai, Zs. (2018). Jólét – jóllét mutatók egy a segítő szakmában dolgozók mintájában. Savaria Természettudományi és Sporttudományi Közlemények, 17. 169-179.
Neumark-Sztainer, D., Levine, M. P, Paxton, S. J., Smolak, L., Piran, N. & Wertheim, E. H. (2006). Prevention of body dissatisfaction and disordered eating: What next? Eating Disorders, 14(4), 265-285. https://doi.org/10.1080/10640260600796184
Patakiné Bősze, J. (2023). Jól-létre törekvés és annak segítő, valamint hátráltató tényezői. Habilitációs dolgozat. ELTE Eötvös Loránd Tudományegyetem Neveléstudományi Doktori Iskola.
Pukánszky, J. (2012). Vizuális médiahatások és a testi elégedettség kapcsolata. Acta Sana, 7(1), 24–28.
Pukánszky, J. (2014). A karcsúságideál internalizációja és a testkép kapcsolata fiatal felnőtt nők körében. Iskolakultúra, 24(7–8), 102–110.
Sundgot-Borgen, J. (1994). Risk and trigger factors for the development of eating disorders in female elit athletes. Medicine and Science in Sports and Exercise, 26(4), 414-419.
Susánszky, É., Konkoly-Thege, B., Stauder, A. & Kopp, M. (2006). A WHO Jól-lét kérdőív rövidített (WBI-5) magyar változatának validálása a Hungarostudy 2002 országos lakossági egészségfelmérés alapján. Mentálhigéni és Pszichoszomatika, 7(3), 247-255. https://doi.org/10.1556/mental.7.2006.3.8
Szabó, K., Túry, F. & Czeglédi, E. (2011). Eating disorders and the media- magazine reading habits and their possible relationship to eatingc disorders. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 12(4), 353–374. https://doi.org/10.1556/mental.12.2011.4.4
Szászi, B. & Szabó, P. (2021). A táncos test: egészség, testi elégedettség, testhez való viszony, evési attitűdök és önértékelés vizsgálata táncosok körében. Tánc és Nevelés. Dance and Education, 2(1), 4–29. https://doi.org/10.46819/TN.2.1.4-29
Szumska, I. (2008). Az evészavarok prevenciójának kérdései. In Túry, F. & Pászthy, B. (Eds.), Evészavarok és testképzavarok. (pp. 495-506.). Pro Die Kiadó
Tiggemann, M. (2014). The Status of Media Effects on Body Image Research: Commentary on Articles in the Themed Issue on Body Image and Media. Media Psychology, 17(2), 127– 133. https://doi.org/10.1080/15213269.2014.891822
Túry, F. & Szabó, P. (2000). A táplálkozási magatartás zavarai: az anorexia nervosa és a bulimia nervosa. Medicina Kiadó.
Túry F. & Kopp M. (2009). A táplálkozási magatartás zavarai. In Kopp M. & Berghammer R. (Eds.), Orvosi pszichológia. (pp. 397-413.). Medicina Kiadó
Vaughan, K. K. & Fouts, G. T. (2003). Changes in television and magazine exposure and eating disorder symptomatology. Sex Roles, 49, 313-320.
Zulawa, G. & Pilch, W. (2012). The estimation of nutrition habit of ballet school students in Krakow. Roczniki Panstwowego Zakladu Higieny, 63(1), 105-110.