In the light of social media: physical activity, eating disorders and well-being issues in young women.
Article Sidebar
Main Article Content
Abstract
Based on an online questionnaire survey, we present the responses of 440 young women between the ages of 18 and 26 grouped according to different aspects. We grouped the examined persons based on their sports habits, and then, among other things, examined their eating attitudes, social media usage habits, especially Instagram, and their well-being. Among the respondents, the competitive aesthetic athletes showed the highest well-being values, while the almost never athletes had the lowest. Social media, especially Instagram, was found to be a significant risk factor for developing eating disorders, as those at risk for eating disorders spent more time on Instagram. For competitive athletes, the recommendations given by coaches are more important in the design of the diet, while in the case of recreational athletes, this effect is to a lesser extent. Our results also showed that regular sports, even if for leisure purposes, have a positive effect on well-being. In our article, we emphasize the importance of prevention in the treatment of eating disorders and the effects of social media.
Downloads
Article Details
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
References
Ábrahám, I., Jambrik, M., John, B., Németh, A. R., Franczia, N. & Csenki, L. (2017). A testképtől a testképzavarig. Orvosi Hetilap, 158(19), 723–730. https://doi.org/10.1556/650.2017.30752
Allen, C. P., Telford R. M., Telford, R. D. & Olive, L. S. (2019) Sport, physical activity and physical education experiences: associations with functional body image in children. Psychology of Sport and Exercise, 45. 101572. https://doi.org/10.1016/j.psychsport.2019.101572
Bonah, C. & Lakötter, A. (2020). Visual Media and the Healthy Self in the 20th Century: An Introduction. In Bonah, C. & Lakötter, A. (Eds.), Body, Capital, and Screens. Visual Media and the Healthy Self in the 20th Century. (pp. 13–39.). Amsterdam University Press. https://doi.org/10.5117/9789462988293_intro
Boros, Sz. (2013). Esztétikai sportok. http://www.preventissimo.hu/tudastar/cikk/176
Davison, D. D., Earnest, M. B. & Birch, L.L. (2002). Participation in aesthetic sports and girls' weight concerns at ages 5 and 7 years. International Journal of Eating Disorders, 31(3), 312-317. https://doi.org/10.1002/eat.10043
Dukay-Szabó, Sz. (2008). A sportolás és az evészavarok összefüggései. In Túry, F. & Pászthy, B. (Eds.), Evészavarok és testképzavarok. (pp. 63-77.). Pro Die Kiadó
Figler, M. (Ed.) (2015). A sporttáplálkozás alapjai. Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar.
Fritz, P., Kiss, A. & Pfeiffer, L. (2020). A sportolók körében előforduló evészavarok. recreation, 10(2), 8-11. https://doi.org/10.21486/recreation.2020.10.1.2
Halliwell, E. & Dittmar, H. (2006). Associations between appearance-related self- discrepancies and young women’s and men’s affect, body image, and emotional eating: A comparsion of fixed item and respondent-generated self-discrepancy measures. Personality and Social Psychology Bulletin, 32(4), 447-458. https://doi.org/10.1177/0146167205284005
Jakopánecz, E. & Törőcsik, M. (2018). Sportfogyasztásra ható megatrendek. Trendtanulmány a sport területét befolyásoló fogyasztói magatartásváltozásokról. Kézirat. [Számítógép-fájl]. EFOP-3.6.2-16-2017-003, Pécs, PTE KTK https://ktk.pte.hu/sites/ktk.pte.hu/files/images/szervezet/intezetek/mti/sport%20trendek_tanulmany_2018.pdf
Kovács, R. E. & Boros, Sz. (2024). Problematikus evési magatartások és evészavarok az élsportban. Orvosi Hetilap, 165(8), 291-296. https://doi.org/10.1556/650.2024.32969
Langdon, S. & Petracca G, (2010). Tiny dancer: Body image and dance identity in female modern dancers. Body Image, 7(4) 261-378. https://doi.org/10.1016/j.bodyim.2010.06.005
Lew, A. M., Mann, T., Myers, H., Taylor, S. & Bower, J. (2007). Thin-ideal media and women's body dissatisfaction: Prevention using downward social comparisons on non- appearance dimensions. Sex Roles, 57, 543-556. https://doi.org/10.1007/s11199-007-9274-5
Nagyváradi, K., Bíróné Ilics, K. & Mátrai, Zs. (2018). Jólét – jóllét mutatók egy a segítő szakmában dolgozók mintájában. Savaria Természettudományi és Sporttudományi Közlemények, 17. 169-179.
Neumark-Sztainer, D., Levine, M. P, Paxton, S. J., Smolak, L., Piran, N. & Wertheim, E. H. (2006). Prevention of body dissatisfaction and disordered eating: What next? Eating Disorders, 14(4), 265-285. https://doi.org/10.1080/10640260600796184
Patakiné Bősze, J. (2023). Jól-létre törekvés és annak segítő, valamint hátráltató tényezői. Habilitációs dolgozat. ELTE Eötvös Loránd Tudományegyetem Neveléstudományi Doktori Iskola.
Pukánszky, J. (2012). Vizuális médiahatások és a testi elégedettség kapcsolata. Acta Sana, 7(1), 24–28.
Pukánszky, J. (2014). A karcsúságideál internalizációja és a testkép kapcsolata fiatal felnőtt nők körében. Iskolakultúra, 24(7–8), 102–110.
Sundgot-Borgen, J. (1994). Risk and trigger factors for the development of eating disorders in female elit athletes. Medicine and Science in Sports and Exercise, 26(4), 414-419.
Susánszky, É., Konkoly-Thege, B., Stauder, A. & Kopp, M. (2006). A WHO Jól-lét kérdőív rövidített (WBI-5) magyar változatának validálása a Hungarostudy 2002 országos lakossági egészségfelmérés alapján. Mentálhigéni és Pszichoszomatika, 7(3), 247-255. https://doi.org/10.1556/mental.7.2006.3.8
Szabó, K., Túry, F. & Czeglédi, E. (2011). Eating disorders and the media- magazine reading habits and their possible relationship to eatingc disorders. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 12(4), 353–374. https://doi.org/10.1556/mental.12.2011.4.4
Szászi, B. & Szabó, P. (2021). A táncos test: egészség, testi elégedettség, testhez való viszony, evési attitűdök és önértékelés vizsgálata táncosok körében. Tánc és Nevelés. Dance and Education, 2(1), 4–29. https://doi.org/10.46819/TN.2.1.4-29
Szumska, I. (2008). Az evészavarok prevenciójának kérdései. In Túry, F. & Pászthy, B. (Eds.), Evészavarok és testképzavarok. (pp. 495-506.). Pro Die Kiadó
Tiggemann, M. (2014). The Status of Media Effects on Body Image Research: Commentary on Articles in the Themed Issue on Body Image and Media. Media Psychology, 17(2), 127– 133. https://doi.org/10.1080/15213269.2014.891822
Túry, F. & Szabó, P. (2000). A táplálkozási magatartás zavarai: az anorexia nervosa és a bulimia nervosa. Medicina Kiadó.
Túry F. & Kopp M. (2009). A táplálkozási magatartás zavarai. In Kopp M. & Berghammer R. (Eds.), Orvosi pszichológia. (pp. 397-413.). Medicina Kiadó
Vaughan, K. K. & Fouts, G. T. (2003). Changes in television and magazine exposure and eating disorder symptomatology. Sex Roles, 49, 313-320.
Zulawa, G. & Pilch, W. (2012). The estimation of nutrition habit of ballet school students in Krakow. Roczniki Panstwowego Zakladu Higieny, 63(1), 105-110.