Maszkon innen és a maszkon túl – a COVID utáni mindennapok megélése a szülőkön át a szakemberek szemüvegén keresztül
Article Sidebar
Main Article Content
Absztrakt
A COVID a segítő szakmákat is egy új, ismeretlen területre kényszerítette, ahol eddig nem tapasztalt problémák és azok megoldása várt a szakemberekre. Leginkább a családokat érintette, annak minden tagját, beleértve a mindennapok gördülékenységéért küzdő szülőket. A szocializációs színterek eltűnése, összemosódása, átalakulása a gyermekek/fiatalok mindennapjait megnehezítve, ólomsúlyként nehezedett rájuk mind fizikailag, mind pszichésen, mentálisan. Feltárásunk fókuszában a gyermekeiket nevelő szülők, az általuk (szociális munkásként dolgozó kollégáknak) elmondott változások állnak, melyek az otthoni mindennapokat, életminőséget, életmódot, szabadidős tevékenységet befolyásolták. A kvalitatív módszertanon alapuló kutatás adatgyűjtése félig strukturált interjúk keretén belül valósult meg. Az elemzéshez Anselm Strauss és Juliet Corbin-féle Grounded Theory (GT)-hoz köthető, háromlépcsős kódolási technikát hívtuk segítségül. Az eredmények alapján megállapítható, hogy a COVID a legtöbb család életének több szegmensében hozott változást melyek a felmerülő problémák mennyiségét és mélységét tekintve erős lenyomatot hagytak a családok, azon belül is a szülők mentális és fizikai egészségén. A gyermekek/fiatalok tekintetében a szocializációs folyamatok, a rémhírek és az izoláltság okozta a legnagyobb problémát. Az eredmények feldolgozása során jól látható volt, hogy a COVID és az az utáni élet a kapcsolatokról, mentális és fizikai egészségről, anyagi biztonságról alkotott képet jelentős mértékben megváltoztatta. A szülőknek a mindennapi életük újratervezésén túl, a gyermekeikkel kapcsolatos problémákkal is szembesülniük kellett.
Letöltések
Article Details
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Hivatkozások
Babusa, B., Túry, F., és Pászthy, B. (2022): Az anorexia nervosa gyakoriságának növekedése a COVID-19 pandémia idején – A családi háttér lehetséges szerepe, Orvosképzés. (97)2. 372-377.
Bacskai, K. (2020): Az iskola és a család kapcsolata. Kapocs (3)2. 13–22.
Bozó-Kutyifa, E. (2020): „Vendég a háznál” – Az óvodai és iskolai szociális segítő szerepe és dilemmái. Szociálpedagógia 16. kötet. Vác.
Bronfenbrenner, U. (1979): The ecology of human development. Harvard University Press.
Budai, I. (2020): Az iskolai szociális munka (segítés) egyetemes paraméterei. Szociálpedagógia 16. kötet. Vác.
Chenoweth, Lesley – McAuliffe, Donna (2012): The road to social work & human service practice. South Melbourne, Vic. Cengage Learning, Australia.
Coker, T. R., Cheng, T. L., & Ybarra, M. (2023). Addressing the Long-term Effects of the COVID-19 Pandemic on Children and Families: A Report From the National Academies of Sciences, Engineering, and Medicine. JAMA, 329(13), 1055–1056. https://doi.org/10.1001/jama.2023.4371
Herczeg, V. és Héderné, B. E. (2023): Bevezető gondolatok az óvodai és iskolai szociális munka lehetőségeiről. Új Pedagógiai Szemle. 2023(11–12.). 64–74.
Herod, John – Lymbery, Mark (2002): The social work role in multi-disciplinary teams. Practice 14. 17–27. https://doi.org/10.1080/09503150208411539.
Kaszáné Tóth, K., László, Gy., Pátkainé Szmulai, R., Dr. Szabóné Szalay, Cs., Szolnoki, B., Vágvölgyi, É. és Dr. Anda, P. (2022): Az óvodai és iskolai szociális segítő tevékenység módszertani útmutatója. Lásd: https://szocialisportal.hu/elkeszult-az-ovodai-es-iskolai-szocialis-segito-tevekenyseg-modszertani-utmutatoja/ (Letöltve: 2024.09.09.)
Kozma, T. (2001): Bevezetés a nevelésszociológiába. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó.
Seidman, I. (2002): Az interjú, mint kvalitatív kutatási módszer. Budapest, Műszaki Könyvkiadó.
Szentivanyi, D., Horváth, L. O., Buist, K., Farkas, B., Dallos, G., Garas, P., Győri, D., J. és Balazs, J. (2022): Coronavirus Pandemic - #STAYHOME: How Are You Holding Up? Questions And Tips For 11–18 Year Olds To Make It Better. European Psychiatry. 307.
Torkington, Claire – Lymbery, Mark – Millward, Andy – Murfin, Maureen – Richell, Barbara (2004): The impact of shared practice learning on the quality of assessment carried out by social work and district nurse students. Social Review (12)1–2.
Várnai, D. E., Sebestyén, E., Horváth, Zs., Kocsis, N., Mészner, Zs. K. és Németh, Á. (2024): A Covid-19 járvány hatása iskoláskorúak lelki és társas jóllét mutatóira. Multidiszciplináris Egészség és Jóllét (2)2. 3–24.
Woods, R. (1994): A szociális munkások tevékenységeinek egy lehetséges rendszerezése. In: Hegyesi, G. és Talyigás, K. (szerk.): A szociális munka elmélete és gyakorlata. 1. Semmelweis, Budapest.
World Health Organization (WHO) (2023b): Coronavirus Dashboard. https://covid19.who.int/region/e uro/country/hu
Yalom, D. Irvin (1995): A csoportos pszichoterápia elmélete és gyakorlata. Basic Books. New York.