Appearance of cognitive functions, area of development and application possibilities of its measurement

Main Article Content

József Horváth
https://orcid.org/0000-0002-6547-9150

Abstract

Development of cognitive abilities is a prominent topic in psychological, educational and sports science research, as it has a direct impact on an individual's performance and quality of life.
The study focuses on investigating opportunities for developing these abilities in the fields of education, recreation and competitive sports, aiming to provide an overview of the development possibilities and areas of application of cognitive abilities in these areas.
Using a review method, previous research and literature was analysed on development of cognitive abilities. As a result, we highlighted the role of cognitive abilities in different stages of life, emphasizing the importance of prevention in avoiding cognitive decline in old age. The development possibilities of cognitive abilities were detailed in the field of education, recreation and elite sports, showing the necessary strategies and methods. Also, the possibility of measuring cognitive abilities in competitive sports was presented with primary research.
We emphasize the importance of developing cognitive abilities to improve quality of life and promote healthy aging in education, recreation and elite sports.

Downloads

Download data is not yet available.

Article Details

How to Cite
Horváth, J. (2024). Appearance of cognitive functions, area of development and application possibilities of its measurement. Recreation, 14(2), 22–27. https://doi.org/10.21486/recreation.2024.14.2.4
Section
Spiritual recreation
Author Biography

József Horváth, Hungarian University of Sports Science

József Horváth PHD Student Hungarian University of Sports Science

References

Bánhidi, M. (2016). Rekreológia. Magyar Sporttudományi Társaság.

Báthory, Z. (1999). Természettudományos nevelésünk – változó magyarázatok. Iskolakultúra, 9(10), 46–54. https://real.mtak.hu/61553/1/EPA00011_iskolakultura_1999_10_046-054.pdf

Cruz, A. (2008). Experience of Implementing Sport Education Model. Asian Journal of Physical Education & Recreation, 14(1), 18–31. https://doi.org/10.24112/ajper.141711

Csáki, I., Fózer-Selmeci, B., Bognár, J., Szájer, P., Zalai, D., Géczi, G., Révész, L., & Tóth, L. (2016). Új mérési módszer: Pszichés tényezők vizsgálata a Vienna Test System segítségével labdarúgók körében. Testnevelés, Sport, Tudomány, 1(1),8–20. https://doi.org/10.21846/tst.2016.1.1

Davies, A., Fidler, D., & Gorbis, M. (2011). Future Work Skills 2020. Institute for the Future for University of Phoenix Research Institute. https://legacy.iftf.org/uploads/media/SR-1382A_UPRI_future_work_skills_sm.pdf

Dobi, J. (2002). Megtanult és megértett matematikatudás. In B. Csapó (Szerk.), Az iskolai tudás (2., javított kiadás, pp. 177–199). Osiris Kiadó. https://publicatio.bibl.u-szeged.hu/11931/1/CsBeno_Iskolai_tudas_2002.pdf

EC DG EAC. / European Commission, Directorate-General for Education, Youth, Sport and Culture. (2021). Education and training 2020 : highlights from the ET 2020 Working Groups 2018-2020. Publications Office. https://data.europa.eu/doi/10.2766/960

Faragó, B. (2024). Competitiveness indicators of sports cities in Central-Eastern Europe. Theoretical and Empirical Researches in Urban Management, 19(1), 30–53. https://um.ase.ro/v19i1/2.pdf

Faragó, B., Béki, P., & Konczosné Szombathelyi, M. (2018). Athlete and Successful Career in the Competence Matrix. In J. T. Karlovitz (szerk.), Some Recent Research from Economics and Business Studies (pp. 73–80). International Research Institute. https://doi.org/10.18427/IRI-2018-0059

Fritz, P. (2015). A szellemi rekreáció felosztása, rendszertani megközelítése. In P. Fritz (Szerk.), Rekreáció mindenkinek II. Szellemi rekreáció (pp. 17–20). Dialóg Campus.

Fülöp, T. (2020). Online kulturális tartalmak a tudásalapú társadalom és az élethosszig tartó tanulás szolgálatában. Gradus, 7(2), 316–323. https://doi.org/10.47833/2020.2.art.002

Gősi, Zs., & Magyar, M. (2021). Színházi élmények 2020-ban?: „Vírus színház” Magyarországon. Recreation, 11(1), 24–26. https://doi.org/10.21486/recreation.2021.11.1.4

Helder, B., & Piaget, J. (1967). A gyermek logikájától az ifjú logikájáig. Akadémiai Kiadó.

Karmiloff-Smith, A. (1996). Túl a modularitáson: A kognitív tudomány fejlődéselméleti megközelítése. In Cs. Pléh (szerk.), Kognitív tudomány (pp. 254-281). Osiris Kiadó – Láthatatlan Kollégium.

Kovács, T. A. (2004). A rekreáció elmélete és módszertana. Fitness Kft.

Laki, Á., Kósa, L., Kéri, P., Ihász, F., & Szabó, A. (2020). Kognitív képességek vizsgálata fizikai aktivitás során, sportolók körében. Magyar Sporttudományi Szemle, 21(4), 39–46.

Magyar, M. (2015). Színházi élmények: Győri Balett: Ne bánts! Recreation, 5(4), 32–33.

Magyar, M. (2016). Szabadtéri kulturális programok rekreációs szerepe. Recreation, 6(2), 32–34. https://doi.org/10.21486/recreation.2016.6.2.4

Magyar, M. (2019). Nem-mozgás-dominanciájú rekreáció értelmezései nemzetközi és hazai környezetben. In Zs. Gősi, Sz. Boros, & J. Patakiné Bősze (Szerk.), Sokszínű Rekreáció: Tanulmányok a rekreáció témaköréből (pp. 97-122). ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar.

Magyar, M., & Gősi, Zs. (2023). Zene, színház és élmények – avagy zenés színházi leisure. Recreation, 13(2), 10–15. https://doi.org/10.21486/recreation.2023.13.2.2

Mathieson, A., & Wall, G. (1982). Tourism: Economic, Physical and Social Impacts. Longman.

Nagy Lászlóné (1999). Biológiai alapfogalmak fejlődése 6-16 éves korban. Magyar Pedagógia, 99(3), 263–288. https://www.magyarpedagogia.hu/index.php/magyarpedagogia/article/view/598/581

Nagy, J. (1999). A kognitív készségek és képességek fejlesztése. Iskolakultúra, 9(1), 14–26. https://www.iskolakultura.hu/index.php/iskolakultura/article/view/18982/18772

Ohly, H., White, M. P., Wheeler, B. W., Bethel, A., Ukoumunne, O. C., Nikolaou, V., & Garside, R. (2016). Attention Restoration Theory: A systematic review of the attention restoration potential of exposure to natural environments. Journal of Toxicology and Environmental Health, Part B, Critical Reviews, 19(7), 305–343. https://doi.org/10.1080/10937404.2016.1196155

Schwebel, M., Maher, Ch. A., & Fagley, N. S. (1990, Eds.). Promoting Cognitive Growth Over the Life Span. Lawrence Erlbaum Associates, Inc.

Small, G., & Vorgan, G. (2021). The Memory Bible: An Innovative Strategy for Keeping Your Brain Young (2nd Edition). Hachette Go.

Stöckert-Kozák, A. (2014). Élethosszig tartó tanulás. Nem csupán tudásátadásról van szó. Beszélgetés Imre Annával. Új Köznevelés, 70(1-2), 14–15. https://folyoiratok.oh.gov.hu/sites/default/files/journals/uj_kozneveles_2014_01_02_teljes.pdf

Tribe, J. (2020). The Economics of Recreation, Leisure, and Tourism (6th Edition). Routledge.

Williams, J. M., & Krane, V. (2001). Psychological Characteristics of Peak Performance. In J. M. Williams (Ed.), Applied Sports Psychology: Personal Growth to Peak Performance (4th ed., pp. 162-178). Mayfield.

Zsigmond, I., & Csíkos, Cs. (2000). Az analógiás gondolkodásról: Újabb eredmények és tendenciák. Magyar Pszichológiai Szemle, 55(1), 63–80. https://doi.org/10.1556/mpszle.55.2000.1.4