Kognitív funkciók megjelenése, fejlesztési területe és mérésének alkalmazási lehetőségei
Article Sidebar
Main Article Content
Absztrakt
A tanulmány ezen képességek fejlesztési lehetőségeinek vizsgálatára összpontosít az oktatás, a rekreáció és a versenysport területén. A tanulmány célja áttekintést nyújtani a kognitív képességek fejlesztési lehetőségeiről és alkalmazási területeiről e területeken.
Áttekintő módszert alkalmazva elemeztük a korábbi kutatásokat és szakirodalmat a kognitív képességek fejlesztésének témakörében. Eredményként kiemeltük a kognitív képességek szerepét az élet különböző szakaszaiban, hangsúlyozva a prevenció fontosságát az időskori kognitív hanyatlás megelőzésében. Részleteztük a kognitív képességek fejlesztési lehetőségeit az oktatás, rekreáció és versenysport területén, kiemelve a szükséges stratégiákat és módszereket. Valamint egy primer kutatással bemutatásra került a kognitív képeségek mérési lehetősége is a versenysportban.
Hangsúlyozzuk a kognitív képességek fejlesztésének fontosságát az életminőség javítása és az egészséges öregedés elősegítése érdekében az oktatás, rekreáció és versenysport területén.
Article Details
Folyóirat szám
Rovat
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Hogyan kell idézni
Hivatkozások
Bánhidi, M. (2016). Rekreológia. Magyar Sporttudományi Társaság.
Báthory, Z. (1999). Természettudományos nevelésünk – változó magyarázatok. Iskolakultúra, 9(10), 46–54. https://real.mtak.hu/61553/1/EPA00011_iskolakultura_1999_10_046-054.pdf
Cruz, A. (2008). Experience of Implementing Sport Education Model. Asian Journal of Physical Education & Recreation, 14(1), 18–31. https://doi.org/10.24112/ajper.141711
Csáki, I., Fózer-Selmeci, B., Bognár, J., Szájer, P., Zalai, D., Géczi, G., Révész, L., & Tóth, L. (2016). Új mérési módszer: Pszichés tényezők vizsgálata a Vienna Test System segítségével labdarúgók körében. Testnevelés, Sport, Tudomány, 1(1),8–20. https://doi.org/10.21846/tst.2016.1.1
Davies, A., Fidler, D., & Gorbis, M. (2011). Future Work Skills 2020. Institute for the Future for University of Phoenix Research Institute. https://legacy.iftf.org/uploads/media/SR-1382A_UPRI_future_work_skills_sm.pdf
Dobi, J. (2002). Megtanult és megértett matematikatudás. In B. Csapó (Szerk.), Az iskolai tudás (2., javított kiadás, pp. 177–199). Osiris Kiadó. https://publicatio.bibl.u-szeged.hu/11931/1/CsBeno_Iskolai_tudas_2002.pdf
EC DG EAC. / European Commission, Directorate-General for Education, Youth, Sport and Culture. (2021). Education and training 2020 : highlights from the ET 2020 Working Groups 2018-2020. Publications Office. https://data.europa.eu/doi/10.2766/960
Faragó, B. (2024). Competitiveness indicators of sports cities in Central-Eastern Europe. Theoretical and Empirical Researches in Urban Management, 19(1), 30–53. https://um.ase.ro/v19i1/2.pdf
Faragó, B., Béki, P., & Konczosné Szombathelyi, M. (2018). Athlete and Successful Career in the Competence Matrix. In J. T. Karlovitz (szerk.), Some Recent Research from Economics and Business Studies (pp. 73–80). International Research Institute. https://doi.org/10.18427/IRI-2018-0059
Fritz, P. (2015). A szellemi rekreáció felosztása, rendszertani megközelítése. In P. Fritz (Szerk.), Rekreáció mindenkinek II. Szellemi rekreáció (pp. 17–20). Dialóg Campus.
Fülöp, T. (2020). Online kulturális tartalmak a tudásalapú társadalom és az élethosszig tartó tanulás szolgálatában. Gradus, 7(2), 316–323. https://doi.org/10.47833/2020.2.art.002
Gősi, Zs., & Magyar, M. (2021). Színházi élmények 2020-ban?: „Vírus színház” Magyarországon. Recreation, 11(1), 24–26. https://doi.org/10.21486/recreation.2021.11.1.4
Helder, B., & Piaget, J. (1967). A gyermek logikájától az ifjú logikájáig. Akadémiai Kiadó.
Karmiloff-Smith, A. (1996). Túl a modularitáson: A kognitív tudomány fejlődéselméleti megközelítése. In Cs. Pléh (szerk.), Kognitív tudomány (pp. 254-281). Osiris Kiadó – Láthatatlan Kollégium.
Kovács, T. A. (2004). A rekreáció elmélete és módszertana. Fitness Kft.
Laki, Á., Kósa, L., Kéri, P., Ihász, F., & Szabó, A. (2020). Kognitív képességek vizsgálata fizikai aktivitás során, sportolók körében. Magyar Sporttudományi Szemle, 21(4), 39–46.
Magyar, M. (2015). Színházi élmények: Győri Balett: Ne bánts! Recreation, 5(4), 32–33.
Magyar, M. (2016). Szabadtéri kulturális programok rekreációs szerepe. Recreation, 6(2), 32–34. https://doi.org/10.21486/recreation.2016.6.2.4
Magyar, M. (2019). Nem-mozgás-dominanciájú rekreáció értelmezései nemzetközi és hazai környezetben. In Zs. Gősi, Sz. Boros, & J. Patakiné Bősze (Szerk.), Sokszínű Rekreáció: Tanulmányok a rekreáció témaköréből (pp. 97-122). ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar.
Magyar, M., & Gősi, Zs. (2023). Zene, színház és élmények – avagy zenés színházi leisure. Recreation, 13(2), 10–15. https://doi.org/10.21486/recreation.2023.13.2.2
Mathieson, A., & Wall, G. (1982). Tourism: Economic, Physical and Social Impacts. Longman.
Nagy Lászlóné (1999). Biológiai alapfogalmak fejlődése 6-16 éves korban. Magyar Pedagógia, 99(3), 263–288. https://www.magyarpedagogia.hu/index.php/magyarpedagogia/article/view/598/581
Nagy, J. (1999). A kognitív készségek és képességek fejlesztése. Iskolakultúra, 9(1), 14–26. https://www.iskolakultura.hu/index.php/iskolakultura/article/view/18982/18772
Ohly, H., White, M. P., Wheeler, B. W., Bethel, A., Ukoumunne, O. C., Nikolaou, V., & Garside, R. (2016). Attention Restoration Theory: A systematic review of the attention restoration potential of exposure to natural environments. Journal of Toxicology and Environmental Health, Part B, Critical Reviews, 19(7), 305–343. https://doi.org/10.1080/10937404.2016.1196155
Schwebel, M., Maher, Ch. A., & Fagley, N. S. (1990, Eds.). Promoting Cognitive Growth Over the Life Span. Lawrence Erlbaum Associates, Inc.
Small, G., & Vorgan, G. (2021). The Memory Bible: An Innovative Strategy for Keeping Your Brain Young (2nd Edition). Hachette Go.
Stöckert-Kozák, A. (2014). Élethosszig tartó tanulás. Nem csupán tudásátadásról van szó. Beszélgetés Imre Annával. Új Köznevelés, 70(1-2), 14–15. https://folyoiratok.oh.gov.hu/sites/default/files/journals/uj_kozneveles_2014_01_02_teljes.pdf
Tribe, J. (2020). The Economics of Recreation, Leisure, and Tourism (6th Edition). Routledge.
Williams, J. M., & Krane, V. (2001). Psychological Characteristics of Peak Performance. In J. M. Williams (Ed.), Applied Sports Psychology: Personal Growth to Peak Performance (4th ed., pp. 162-178). Mayfield.
Zsigmond, I., & Csíkos, Cs. (2000). Az analógiás gondolkodásról: Újabb eredmények és tendenciák. Magyar Pszichológiai Szemle, 55(1), 63–80. https://doi.org/10.1556/mpszle.55.2000.1.4