A sport, mint az életmentés és a testi- és lelki egészségmegőrzés eszköze Szenior tűzoltók rekreációs sporttevékenysége
Article Sidebar
Main Article Content
Absztrakt
Ez a tanulmány az idősebb, szakértő tűzoltók rekreációs sporttevékenységébe enged betekintést, különös tekintettel a motivációra. Mennyit sportolnak hetente átlagosan a vonulós tűzoltók? Mióta végeznek rendszeres sporttevékenységet? Mi a motivációjuk? Jelen kutatás ezekre a kérdésekre keresi a választ kvantitatív módszert alkalmazva. A vizsgálatban vonulós tűzoltók vettek részt (46 fő, átlagos életkor 47,87 ±3,35). A vizsgálatba kerülés kritériuma volt a legalább 45 éves életkor és a legalább 15 éves tűzoltó szakmai tapasztalat. Az eredmények arra engednek következtetni, hogy a vizsgált vonulós állományt elsősorban a kikapcsolódás és a mindennapi stresszel való megküzdés motiválja a sporttevékenységekben való részvételre. E mellett megjelent a munka iránti elkötelezettség is, mely a rendszeres spottevékenységben való részvételre sarkallja a tűzoltókat.
Article Details
Folyóirat szám
Rovat
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Hogyan kell idézni
Hivatkozások
Al-Mallah, M.H. - Sakr, S. - Al-Qunaibet, A. (2018): Cardiorespiratory Fitness and Cardiovascular Disease Prevention: an Update. Current Atherosclerosis Reports 20.1.1.
DOI: 10.1007/s11883-018-0711-4
Boros, Sz. - Kalmárné Rimóczi, Cs. (2011): A szabadidő-eltöltési szokások testi énképre gyakorolt hatásai. Kalokagathia. 49. 2-4. 118–128.
Caglar, E. - Canlan, Y. - Demir, M. (2009): Recreational exercise motives of adolescents and young adults. Journal of Human Kinetics. 22.1. 83-89. DOI:https://doi.org/10.2478/v10078-009-0027-0
Carvalho, A. - Rea, I.M. - Parimon, T. - Cusack, BJ. (2014): Physical activity and cognitive function in individuals over 60 years of age: a systematic review. Clinical Interventions in Aging. 9. 661-682. DOI: https://doi.org/10.2147/CIA.S55520
Csíkos, Cs. (2007): Sakk, metakogníció és a kezdő-szakértő problematika. Hadmérnök különszám. http://www.hadmernok.hu/kulonszamok/sakk_2007/htm/csikos.htm letöltve: 2022. július. 8.
Csinády, A. (2019): Gerontofitnesz – A rendszeres testmozgás jótékony hatása az idősödő emberek testi-lelki egészségére. Magyar Gerontológia. 11. 37-38. 53–64.
DOI:10.47225/MG/11/37-38./7904
Dacey, M. - Baltzell, A. - Zaichkowsky, L. (2008): Older adult’s intrinsic and extrinsic motivation toward physical activity. American Journal of Health Behavior. 32.6. 570-582.
DOI:10.5993/AJHB.32.6.2
Fritz, P. (2011): Mozgásos rekreáció. Bába Kiadó, Szeged
Fritz, P. (2019): Alapfogalmak és jelentéseik a rekreáció területén: Rekreáció mindenkinek III., Miskolci Egyetemi Kiadó, Miskolc, 29. o.
Ha, J.H. – Kim, D.I. – Seo, B.S. – Kim, W.S. – Ryu, S.H. – Kim, S.G. (2008): Job stress and psychosocial stress among firefighters. The Korean Society of Occupational and Environmental Medicine. 20. 2. 104-111. DOI: https://doi.org/10.35371/kjoem.2008.20.2.104
Hornyacsek, J. – Vad, T. (2011): A tűzoltók fizikai, szellemi és pszichés terhelése. Hadtudományi Szemle. Budapest. 4.(4):142-154.
Kanyó, F. (2008): A tűzoltók fizikai alkalmasságának felmérése az új évezredben. Laboratóriumi és pályavizsgáló teljesítménydiagnosztikai eljárások alkalmazási lehetőségei a tűzoltók teljesítménymérésében. Doktori (PhD) értekezés – Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, Bolyai János Katonai Műszaki Kar, Katonai Műszaki Doktori Iskola
Kaminsky, L.A. – Arena, R. – Ellingsen, Ø. – Harber, M.P. – Myers, J. - Ozemek, C, et al. (2019): Cardiorespiratory fitness and cardiovascular disease - The past, present, and future. Progress in Cardiovascular Diseases. 62(2):86–93. DOI: https://doi.org/10.1016/j.pcad.2019.01.002
Mayer, A. (2017): A tartalomelemzés módszere From: https://spssabc.hu/kutatasimodszerek/tartalomelemzes-modszere/ letöltve: 2022. ápr. 17.
Pate, R. R. - Heath, W. G. - Dowda, M. - Trost, G. S. (1996): Associations between physical activity and other health behaviors in a representative sample of US adolescents. American Journal of Public Health. 86.11. 1577–1781. DOI: https://doi.org/10.2105/AJPH.86.11.1577
Park, H.L. - O'Connell, J.E. - Thomson, R.G. (2003): A systematic review of cognitive decline in the general elderly population. International Journal of Geriatric Psychiatry. 18.12. 1121-1134. DOI: https://doi.org/10.1002/gps.1023
Ruzsa, D. (2014): Stresszforrások, stressztünetek és stresszoldási mechanizmusok vizsgálata tűzoltók körében. Doktori (PhD) értekezés –Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Bolyai János Katonai Műszaki Kar, Katonai Műszaki Doktori Iskola. DOI: https://doi.org/10.17625/NKE.2015.011
Tóth, M. (2021): Fizikai aktivitás és civilizációs betegségek különböző életkorokban. Magyar Gerontológia. 13. Különszám. 7–8. o. DOI: https://doi.org/10.47225/mg/13/Kulonszam/10568