A fehérjék táplálkozás-élettani hatása, szerepük a sporttáplálkozásban
Article Sidebar
Main Article Content
Absztrakt
A fehérjék hosszú láncú aminosavakból felépülő makromolekulák. A humán genetikai állomány 20-féle aminosavat kódol, azonban szervezetünkben megtalálhatók további speciális aminosavak is. A WHO szerinti javasolt fehérjebevitel 19 év feletti, átlagos aktivitású személyek számára 0,8 g/ttkg/nap. Ennél magasabb, átlagosan 1,2 – 2 g/ttkg napi fehérjebevitel hozzájárul az izommunka során keletkezett mikrosérülések javításához; izom hypertrophiájához; izmok, inak, ínszalagok, csontok terheléshez való adaptálásához; nitrogénegyensúly létrehozásához. Sporttáplálkozási szempontból a mennyiségi tényezőkön túl többek között célszerű figyelembe venni az időzítést is. Ugyanis a testedzést követő két órán belül elfogyasztott magas biológiai értékű fehérje, valamint az elalvás előtti kazein is elősegíti az izomfehérje-szintézist. Különbséget kell tennünk sportáganként, ha fehérjebeviteli ajánlásról beszélünk. Állóképességi sportolóknak napi 1,2 – 1,4 g/ttkg javasolt; erő- és rezisztenciaedzést végző sportolóknál 1,6 – 1,7 g/ttkg szükséges. Zsírtömegből való fogyást nagy százalékkal rezisztencia típusú edzést végző, szigorú energiamegszorítás melletti kétszeres napi fehérjebeviteli mennyiség mellett tapasztaltak.
Article Details
Folyóirat szám
Rovat
Hogyan kell idézni
Hivatkozások
Abdulla H., Smith K., Atherton P.J., Idris I. (2016): Role of insulin in the regulation of human skeletal muscle protein synthesis and breakdown: a systematic review and meta-analysis. Diabetologia. 59. 1. 44–55. DOI: 10.1007/s00125-015-3751-0
D’lugos A.C., Luden N.D., Faller J.M., Akers J.D. (2016): Supplemental protein during heavy cycling training and recovery impacts skeletal muscle and heart rate responses but not performance. Nutrients. 8. 9. 550. DOI: 10.3390/nu8090550
Fonyó, A. (2011): Az orvosi élettan tankönyve. Medicina Könyvkiadó Zrt., Budapest
Institute of Medicine, Food and Nutrition Board. (2005): Dietary Reference intakes for Energy, Carbohydrate, Fiber, Fat, Fatty Acids, Cholesterol, Protein, and Amino Acids. The National Academies Press, Washington, DC
Jäger, R., Kerksick, C. M., Campbell, B. I., Cribb, P. J. (2017): International Society of Sports Nutrition Position Stand: protein and exercise. Journal of the International Society of Sports Nutrition. 14. 20. DOI:10.1186/s12970-017-0177-8
Moore D.R., Robinson M.J., Fry J.L., Tang J.E. (2009): Ingested protein dose response of muscle and albumin protein synthesis after resistance exercise in young men. The American Journal of Clinical Nutrition. 89. 1. 161-168. DOI: 10.3945/ajcn.2008.26401
National Academies Press (US); 1989. Recommended Dietary Allowances: 10th Edition. From: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/books/NBK234932/ DOI: 10.17226/1349
Nyitray, L. – Pál, G. (2013): A biokémia és molekuláris biológia alapjai. In: Pál, G. (szerk.): Aminosavak, peptidkötés, a fehérjék elsődleges és másodlagos szerkezete. ELTE TTK, Budapest, 97–132. o
Pasiakos S.M., Cao J.J., Margolis L.M., Sauter E.R. (2013): Effects of high-protein diets on fat-free mass and muscle protein synthesis following weight loss: a randomized controlled trial. Federation of American Societies for Experimental Biology Journal. 27. 9. 3837–3847 . DOI: 10.1096/fj.13-230227
Phillips S.M., Moore D.R., Tang J.E. (2007): A critical examination of dietary protein requirements, benefits, and excesses in athletes. International Journal of Sport Nutrition and Exercise Metabolism. 17. 1. 58–76. DOI: 10.1123/ijsnem.17.s1.s58
Phillips S.M., Van Loon L.J. (2011): Dietary protein for athletes: from requirements to optimum adaptation. Journal of Sports Science. 29. 1. 29–38. DOI: 10.1080/02640414.2011.619204.
Phillips, S.M. (2012): Dietary protein requirements and adaptive advantages in athletes. British Journal of Nutrition. 108. 2. 158–167. DOI: 10.1017/S0007114512002516.
Phillips, S.M. (2014): A brief review of higher dietary protein diets in weight loss: a focus on athletes. Sports Medicine. 44. 2. 149–153. DOI: 10.1007/s40279-014-0254-y
Res P.T., Groen B., Pennings B., Beelen M. (2012): Protein ingestion before sleep improves postexercise overnight recovery. Medicine & Science in Sports & Exercise. 44. 8. 1560–1569. DOI: 10.1249/MSS.0b013e31824cc363
Saunders M.J., Kane M.D., Todd M.K. (2004): Effects of a carbohydrate-protein beverage on cycling endurance and muscle damage. Medicine & Science in Sports & Exercise. 36. 7. 1233–1238. DOI: 10.1249/01.MSS.0000132377.66177.9F
Tipton K.D., Borsheim E., Wolf S.E., Sanford A.P. (2003): Acute response of net muscle protein balance reflects 24-h balance after exercise and amino acid ingestion. American Journal of Physiology – Endocrinology and Metabolism. 284. 1. 76–78. DOI: 10.1152/ajpendo.00234.2002
Tőzsér, J. – Emri, T. – Csősz, É. (2011): Fehérjebiotechnológia. Debreceni Egyetem, Debrecen. From: http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0011_1A_Proteinbiotech_hu_book/ch01.html
Wunderlich, L. – Szarka A. (2014): A biokémia alapjai. Typotex Kiadó, Budapest