Sportolási és életmódszokások kérdőíves vizsgálata a Budapesten szolgálatot teljesítő rendőrállomány körében
Article Sidebar
Main Article Content
Absztrakt
Bevezetés: A munkahelyi egészségfejlesztés legfőbb célja a munkaerő egészségének, motivációjának, mentális és fizikális kapacitásának, továbbá munkavégző képességének erősítése.
Célkitűzések: Legfőbb célunk volt annak a felmérése, hogy az Országos Rendőr-főkapitányság Rendészeti Szervek Kiképző Központjában, Budapesten szolgálatot teljesítő állomány tagjai milyen módon kívánnak megújulni, rekreálódni. Ezenfelül megnéztük, hogy milyen sportágak, versenyek szervezésével fejleszthető leghatékonyabban a rendőrök fizikai és egészségi állapota.
Eredmények: A vizsgált személyek n=1000 fő (658 fő férfi; 342 fő nő; életkor= 28,6 év). A sportolási szokásokat illetően 87,12% rendőr állította, hogy rendszeresen sportol, ebből heti rendszerességgel 47,3%, heti több alkalommal is 39,8%. A nem sportolók 73%-a az időhiányra panaszkodott. A minta harmadrésze a stresszfaktorok következtében, 33,4% dohányzik. Azonban sokan részt vesznek a rendészeti szervek által nyújtott sportolási lehetőségeken.
Következtetések: Igény van a rendészeti állomány sportolási szokásainak szervezett, munkahelyi egészségfejlesztés általi fejlesztésére, irányítására.
Downloads
Article Details
Folyóirat szám
Rovat
Hogyan kell idézni
Hivatkozások
Collins PA., Gibbs A.C.C (2003): Stress in police officers: a study of the origins, prevalence and severity of stress-related symptoms within a county police force. Occupational Medicine, 53. 256–264 p.
Cropanzano R., Rupp D.E, Byrne Z.S. (2003): The relationship of emotional exhaustion to work attitudes, job performance, and organizational citizenship behaviors. Journal of Applied Psychology, 88. 160−169 p.
Cseh K., Felszeghi S. (2012): A foglalkozás orvostan helyzete. Népegészségügy, 90. 91–95.
Martos É. (2006): Országos Sportegészségügyi Intézet, www.pointernet.pds.hu
Soós B., Tuska A. (2005): Stressz, testi-lelki egészség, munkahely. Emberi Erőforrás-menedzsment, 3–4.: 5–87 p.
Fritz P, Jakab E, Dorka P, Hegedűs I, Mészáros J. (2004): A munkahelyi egészségfejlesztés európai gyakorlata. Budapesti Népegészségügy, 35 (4): 323–330.
Juhász Ágnes (2002): Munkahelyi stressz, munkahelyi egészségfejlesztés. Munka- és szervezetpszichológiai szakképzés, Budapest, p: 1–102.
Nemzeti Jogszabálytár (2009): 57/2009. IRM-ÖM-PTNM együttes rendelet egyes rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjai egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságáról, közalkalmazottai és köztisztviselői munkaköri egészségi alkalmasságáról, a szolgálat-, illetve keresőképtelenség megállapításáról, valamint az egészségügyi alapellátásról. http://www.njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=125025.231230
Országos Egészségfejlesztési Intézet (2007): Egészséges munkavállaló az egészséges munkahelyen, www.oefi.hu/move-europe
Soósné F.M. (2003): Mentálhigiénés, pedagógiai szociálpszichológiai fogalomtár. OPKM Kiadó, Budapest http://www.hazipatika.com/taplalkozas/egeszseg_es_gasztronomia/cikkek/kokorszaki_dieta_miert_nem_ajanlott/20140619150738
WHO (2001): Constitution of the World Health Organization, Geneva, 1946. Accessed Page 20 of „NATIONAL MENTAL HEALTH POLICY 2001–2005” on March 2001.
World Medical Association (2008): Ethical principles for medical researchinvolving human subjects.