A vitaminok szerepe a sporttáplálkozásban

Main Article Content

Dr. habil. Fritz Péter
Kiss Anna
Pfeiffer Laura

Absztrakt

A vitaminok az anyagcsere-folyamatok minden fázisában fontos szerepet töltenek be, többek között a hemoglobinszintézisben, a csontok egészségének megőrzésében, az immunrendszer normál működésének fenntartásában, valamint az oxidatív stressz elleni védekezésben. Edzés és sérülések után segítenek a regenerációban és az izomszövet helyreállításában. A rendszeres közepes-nagy intenzitású fizikai aktivitás, a folytonos fokozott edzésterhelés, a szervezet extrém igénybevétele a vitaminszükségletet módosíthatja. A táplálékkal felvett mikrotápanyagok mennyisége és minősége döntő befolyással bír a teljesítőképességre, a sportolók körében gyakori az elégtelen D-vitamin- és B-vitamin-bevitel, továbbá irodalmi adatok szerint az antioxidáns hatású vitaminok bevitele sem éri el a minimális vitaminszükségletet a sportolók nagy hányadánál. Az elégtelen vitaminbevitelből adódó hiánybetegségek kialakulására azon sportolók veszélyeztetettek, akik egyoldalú, extrém kis energia- és zsírszegény étrendet követnek, illetve egy vagy több élelmiszert kizárnak az étrendjükből. A vitamintartalmú étrend-kiegészítők fogyasztása többek között bizonyított hiányállapot esetén indokolt, a megfelelő vitaminellátottság és annak rendszeres monitorozása a potenciális teljesítménykárosító hatások csökkentése és a sérülések kialakulásának megelőzése érdekében a sporttáplálkozás nélkülözhetetlen elemét alkotja.

Article Details

Rovat

Sporttáplálkozás

Szerző életrajzok

Dr. habil. Fritz Péter, Miskolci Egyetem

egyetemi docens

Ferencvárosi Torna Club 
Miskolci Egyetem

Tudományos tevékenysége: doktori iskolában témavezető

Főbb kutatási terület: sporttáplálkozás, rekreáció

Kiss Anna, Szent István Egyetem

Szent István Egyetem, Élelmiszertudományi Kar

Pfeiffer Laura, Szent István Egyetem

Szent István Egyetem, Élelmiszertudományi Kar

Hogyan kell idézni

A vitaminok szerepe a sporttáplálkozásban. (2019). Recreation Tudományos Magazin, 8(4), 10-14. https://doi.org/10.21486/recreation.2018.8.4.1

Hivatkozások

Darling, A. L., Hart, K. H., Gibbs, M. A., Gossiel, F., Kantermann, T., Horton, K., Johnsen, S., Berry, J. L., Skene, D. J., Eastell, R., & Vieth, R. (2014). Greater seasonal cycling of 25-hydroxyvitamin D is associated with increased parathyroid hormone and bone resorption. Osteoporosis International, 25(3), 933–94.

Hahn, A., Strohle, A., Wolters, M. (2016). Ernährung: Physiologische Grund­la­gen, Prä­ven­ti­on, Therapie. Stuttgart, Wis­sen­schaft­liche Verlagsgesellschaft

Ledochowski, M. (Hrsg.) (2010). Klinische Ernährungsmedizin. Wien, Springer

Moran DS, McClung JP, Kohen T, & Lieberman HR. (2013). Vitamin d and physical performance. Sports Medicine. 43(7), 601–611.

Raschka, C., Ruf, S. (2017). Sport und Ernährung. Stuttgart, Thieme

Rodriguez, N. R., DiMarco, N. M., & Langley, S. (2009). Position of the American Dietetic Association, Dietitians of Canada, and the American College of Sports Medicine: Nutrition and athletic performance. Journal of the American Dietetic Association, 109(3), 509–527.

Thomas, D. T., Erdman, K. A., & Burke, L. M. (2016). American College of Sports Medicine Joint Position Statement. Nutrition and Athletic Performance. Medicine and science in sports and exercise, 48(3), 543–568.

Tripkovic, L., Wilson, L. R., Hart, K., Johnsen, S., de Lusignan, S., Smith, C. P., Bucca, G., Penson, S., Chope, G., Elliott, R., & Hyppönen, E. (2017). Daily supplementation with 15 μg vitamin D2 compared with vitamin D3 to increase wintertime 25-hydroxyvitamin D status in healthy South Asian and white European women: a 12-wk randomized, placebo-controlled food-fortification trial. The American journal of clinical nutrition, 106(2), 481–490.

Ugyanannak a szerző(k)nek a legtöbbet olvasott cikkei

1 2 3 4 > >> 

Hasonló cikkek

You may also Haladó hasonlósági keresés indítása for this article.