Az ásványi anyagok szerepe a sporttáplálkozásban
Article Sidebar
Main Article Content
Absztrakt
A sportolók étrendjében az ásványi anyagok közül a kalcium, a vas, a cink és a magnézium játszik különösen fontos szerepet. Ezeknek az ásványi anyagoknak az alacsony bevitele gyakran az állati eredetű élelmiszerek elhagyásából vagy szigorú, kis energiatartalmú étrend követéséből adódik. Az izomfunkció optimális működéséhez a kálium, a magnézium és a kalcium nélkülözhetetlen, fontos szem előtt tartani, hogy közepes-nagy intenzitású terheléskor a cink- és a magnéziumveszteség a vizeleten keresztül és a verejtékezéssel megnövekszik. A vashiány az egyik leggyakoribb ásványianyag-hiány a sportolóknál, amely kialakulására leginkább a női sportolók veszélyeztetettek, a vashiány károsíthatja az izomfunkciót és ronthatja a teljesítőképességet. A vas mellett a kalciumbevitelre érdemes a sportolóknak nagy hangsúlyt fektetni a sporttal összefüggő osteoporosis kialakulásának megakadályozása érdekében. Kiegyensúlyozott, változatos táplálkozás és az intenzív terhelés következtében elveszített ásványi anyagok étrendi pótlása esetén (zöldségek, tejtermékek, húsfélék és gabonafélék fogyasztása) a sportolóknál nem alakul ki ásványianyag-hiány. Egyoldalú és megszorításokat tartalmazó étrend követésekor a napi ajánlott beviteli mennyiség maximum 50-100%-ának megfelelő ásványianyag-szupplementáció alkalmazható.
Article Details
Folyóirat szám
Rovat
Hogyan kell idézni
Hivatkozások
Goolsby, M. A., & Boniquit, N. (2017). Bone health in athletes: the role of exercise, nutrition, and hormones. Sports health, 9(2), 108–117.
Haymes E. Iron. In: Driskell J, Wolinsky I, eds. Sports Nutrition; Vitamins and Trace Elements. New York, NY: CRC/Taylor & Francis; 2006:203–216.
International Olympic Committee Position Stand: Female athlete triad. IOC Medical Commission Working Group Women in Sport. International Olympic Committee Web site. http://multimedia.olympic.org/pdf/en_report_917.pdf. Accessed January 5, 2009.
Ledochowski, M. (Hrsg.) (2010). Klinische Ernährungsmedizin. Wien, Springer
Lukaski HC (2004). Vitamin and mineral status: effects on physical performance. Nutrition. 20(7–8):632–644.
Mountjoy M, Sundgot-Borgen J, Burke L, et al (2014). The IOC consensus statement: beyond the Female Athlete Triad–Relative Energy Deficiency in Sport (RED-S). British Journal of Sports Medicine. 48(7):491–497.
Raschka, C., Ruf, S. (2017). Sport und Ernährung. Stuttgart
Rodriguez, N. R., DiMarco, N. M., & Langley, S. (2009). Position of the American Dietetic Association, Dietitians of Canada, and the American College of Sports Medicine: Nutrition and athletic performance. Journal of the American Dietetic Association, 109(3), 509–527.
Thomas, D. T., Erdman, K. A., & Burke, L. M. (2016). American College of Sports Medicine Joint Position Statement. Nutrition and Athletic Performance. Medicine and science in sports and exercise, 48(3), 543–568.
Volpe, S. L., Bland, E. (2012). Vitamins, Minerals, and Exercise. In: Rosenbloom CA, Coleman EJ, ed. Sports Nutrition: A Practice Manual for Professionals. 5th eds. Chicago: Academy of Nutrition and Dietetics; 75–105.
Whiting, S. J., Barabash, W. A. (2006). Dietary Reference Intakes for the micronutrients: Considerations for physical activity. Appl Physiol Nutr Metab. 31:80–85.