A sportban alkalmazott alternatív táplálkozási formák

Main Article Content

Dr. habil. Fritz Péter
Kiss Anna
Pfeiffer Laura

Absztrakt

A sportolók a teljesítményük növelése és az egészségük megőrzése miatt elfogadják, és akár hosszú távon követik a különleges étrendeket, alternatív táplálkozási formákat. Napjainkban a négy, sportolók körében leggyakrabban alkalmazott étrend a gluténmentes, az alacsony FODMAP étrend, a vegetáriánus táplálkozás és az intermittáló koplalás. A sportolóknál a gluténmentes étrend tartása egyre népszerűbb, megbízható prevalencia adatok azonban nincsenek, a nem-cöliákiás sportolók 41%-a jelentette magáról, hogy gluténérzékeny. A gluténmentes étrend teljesítményre gyakorolt hatása napjainkban még nem tisztázott. Az alacsony fermentálható oligoszacharidok, diszacharidok, monoszacharidok és poliolok (FODMAP) bevitelén alapuló étrend az egyik lehetséges terápiás megközelítés az irritábilis bél szindrómában szenvedő betegeknél, a sportolók a nagymértékű fizikai aktivitással összefüggő gyomor-
bélrendszeri tünetek enyhítésére alkalmazzák. A vegetáriánus táplálkozás segíthet a megfelelő szénhidrátbevitel elérésében, a testtömegmenedzsmentben, továbbá gyenge, de pozitív összefüggést találtak a növényi étrend és a sportteljesítmény között. Az intermittáló koplalásban a böjtölési szakasz 16-20 órán át tart, amit 4-8 órás energiabeviteli időszak követ. A böjtölés ezen formája azonban ez idáig nem mutatott teljesítményfokozó hatást. Az alternatív táplálkozási formák nem megfelelő alkalmazása esetén szükségtelen táplálkozási korlátozásokkal járhatnak, ami miatt alaposan meg kell vizsgálni a sportoló által követni kívánt speciális étrend alapját és indikációját, valamint az étrendi korlátozás teljesítményre gyakorolt esetleges negatív hatásait.

Article Details

Rovat

Sporttáplálkozás

Szerző életrajzok

Dr. habil. Fritz Péter, Miskolci Egyetem

egyetemi docens

Ferencvárosi Torna Club,
Miskolci Egyetem

Tudományos tevékenysége: doktori iskolában témavezető

Főbb kutatási terület: sporttáplálkozás, rekreáció

Kiss Anna, Szent István Egyetem, Élelmiszertudományi Kar

Szent István Egyetem, Élelmiszertudományi Kar

Pfeiffer Laura, Szent István Egyetem, Élelmiszertudományi Kar

Szent István Egyetem, Élelmiszertudományi Kar

Hogyan kell idézni

A sportban alkalmazott alternatív táplálkozási formák. (2019). Recreation Tudományos Magazin, 9(2), 10-13. https://doi.org/10.21486/recreation.2019.9.2.1

Hivatkozások

Costa, R. J. S., Snipe, R. M. J., Kitic, C. M., & Gibson, P. R. (2017). Systematic review: Exercise-induced gastrointestinal syndrome-implications for health and intestinal disease. Alimentary Pharmacology & Therapeutics, 46(3), 246–265.

El-Salhy, M. & Gundersen, D. (2015). Diet in irritable bowel syndrome. Nutrition journal, 14(1), 36.

Gaskell, S. K., & Costa, R. J. S. (2018). Applying a Low-FODMAP Dietary Intervention to a Female Ultra-Endurance Runner With Irritable Bowel Syndrome During a Multi-Stage Ultra-Marathon. International Journal of Sport Nutrition and Exercise Metabolism, 10.1123/ijsnem.2017-0398, 1–19.

Kostic-Vucicevic, M., Marinkovi, D., Dikic, N., et al. (2016). Is there connection between food intolerance and sports performance in elite athletes? British Journal of Sports Medicine, 10.1136/bjsports-2016-097120.35, A20.21-A20.

Ledochowski, M. (Hrsg.) (2010). Klinische Ernährungsmedizin. Wien: Springer.

Lis, D. M., Kings, D., & Larson-Meyer, D. E. (2019). Dietary practices adopted by track-and-field athletes: Gluten-free, low FODMAP, vegetarian, and fasting. International journal of sport nutrition and exercise metabolism, (00), 1–10.

Lis, D., Stellingwerff, T., Kitic, C. M., Ahuja, K. D., & Fell, J. (2015). No effects of a short-term gluten-free diet on performance in non-celiac athletes. Medicine & Science in Sports & Exercise, 47(12), 2563–2570.

Lis, D., Stellingwerff, T., Shing, C. M., Ahuja, K., DK, & Fell, J. (2015). Exploring the popularity, experiences, and beliefs surrounding gluten-free diets in nonceliac athletes. International Journal of Sport Nutrition and Exercise Metabolism, 25, 37–45.

Lis, D., Stellingwerff, T., Kitic, C. M., Fell, J. W., & Ahuja, K. D. K. (2017). Low FODMAP: A Preliminary Strategy to Reduce Gastrointestinal Distress in Athletes. Medicine & Science in Sports & Exercise, 50(1), 116–123.

Maughan, R. J., Fallah, J., & Coyle, E. F. (2010). The effects of fasting on metabolism and performance. British Journal of Sports Medicine, 44(7), 490-494.

Morton, J., Stellingwerff, T., & Burke, L. M. (2018). Periodised nutrition for training adaptation. International Journal of Sport Nutrition and Exercise Metabolism, in press.

Rogerson D. (2017). Vegan diets: Practical Advice for Athletes and Exercisers. Journal of the International Society of Sports Nutrition. 14,36. doi: 10.1186/s12970-0192-9

Tinsley, G., Forsse, J., Butler, N., Paoli, A., & Bane, A. (2017). Time-restricted feeding in young men performing resistance training: A randomized controlled trial. European Journal of Sport Science, 17(2), 200–207.

Schwink, A. (2014). Vegane Ernährung. Ernährungs Umschau, 6: 23-26.

Venderley, A.M., & Campbell, W.W. (2006). Vegetarian diets: Nutritional considerations for athletes. Sports Medicine (Auckland, N.Z.), 36(4), 293–305. PubMed doi:10.2165/00007256-200636040-00002

Ugyanannak a szerző(k)nek a legtöbbet olvasott cikkei

1 2 3 4 > >> 

Hasonló cikkek

You may also Haladó hasonlósági keresés indítása for this article.