Az állat-ember interakciók jótékony hatásáról, különös tekintettel a lóasszisztált intervenciókra
Main Article Content
Absztrakt
Számos közlemény jelent meg az állat-ember interakció pozitív szomatikus és pszichés hatásáról. Az állatok képesek feltétlen, pozitív elfogadásra. Felkeltik az érintett személyek érdeklődését, elősegítik a proszociális, humánus viselkedést és fejlesztik az empátiás készséget. Jelen cikk, „mini rewiev” célja elsősorban a lóval végzett tevékenységek hatásaival kapcsolatos hazai és külföldi kutatások ismertetése abból a szempontból, hogy milyen módon hat és miben nyújthat többet egy ilyen interakción belül a ló, mint bármilyen más állat. Hogyan segíti a kommunikáció finomodását, az érzelmek felismerését és tudatos kontrollját, ezáltal pedig a társadalmi integrációt. Milyen módon van hatással az önbizalom, az egészséges énkép, a kreativitás és az asszertivitás fejlődésére, a szorongás és az izoláció csökkentésére.
Módszere az internetes adatbázisokban állatasszisztált, ill. equine assisted kulcsszavak segítségével fellelhető szakkönyvek és folyóiratcikkek áttekintése.
Article Details
Folyóirat szám
Rovat
Hogyan kell idézni
Hivatkozások
Babos, E. Szeredy, B. Gábor, Sz. Györkös, K. (2002): Álatasszisztált terápia hatékonyságvizsgálata két értelmifogyatékos gyerekcsoporton. Pszichoterápia. 11: 355–364.
Bozori, G., Kövy, A., Németh, A. (2018): Sportlovak és lovasterápiás lovak kiképzése. Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat Magyar Egyesület, Budapest.
Büki, Gy. (2005): Gyógyulás lóháton. Képmás
Carlsson, C., Nilsson Ranta, D., & Traeen, B. (2015) Mentalizing and Emotional Labor Facilitate Equine-Assisted Social Work with Self-harming Adolescents Child Adolescent
Social Work Journal 32, 329–339 published 20 januari 2015 DOI: 10.1007/10560-015-0376-6
Cuypers, K., De Ridder, K., Strandheim, A. (2011): The Effect of Therapeutic Horseback Riding on 5 Children with Attention Deficit Hyperactivity Disorder: A pilot Study. The Journal of Alternative and Complementary Medicine, 17: (10) 901–908. DOI: 10.1089/acm.2010.0547
Fine, A. H. (2010): Handbook on Animal-Assisted Therapy: Foundations and Guidelines for Animal-Assisted Interventions. Academic Press, Cambridge MA.
Frederick, K. E., Hatz, J. I., Lanning, B. (2015): Not Just Horsing Around: The Impact of Equine-Assisted Learning on Levels of Hope and Depression in At-Risk Adolescents. Community Mental Health Journal 51: (7) 809–817.
Fűz, N. (2011): A lovaglás mint eszköz a személyiségfejlesztésben. Új Pedagógiai Szemle, 15: 499–509.
Győrfi, G. (2017): Angliai körkép az állatasszisztált ellátásokról. Gyermeknevelés, 5:(2). 66–68.
Hauge, H., Kvalem L.I., Berget, B., Enders-Slegers, B., Braastad, O.B. (2014): Equine-assisted activities and the impact on percieved social support, self-esteem and self-efficacy among adolescents–an intervention study. International Journal of Adolescence and Youth, 19: (1) 1–21. DOI.10.1080/02673843.2013.779587
Horváth, T., Mészáros Gy. (2008): Természetes lókiképzés. Animal welfare, ethology and housing systems.Vol.4.
Jegatheesan, B., (2018): Definitions for Animal Assisted Intervention and Guidelines for Wellness of Animals Involved IAHAIO W PAPER 2014, updated for 2018 From:http://iahaio.org/best-practice/white-paper-on-animal-assisted-interventions/
Kaiser, L., Spence, L. J., Lavergne, A. G., Vanden Bosch, K. L. (2004): Can a week of therapeutic riding make a difference? – A pilot study. Anthrozoös, 17: (1) 63–72. DOI.10.2752/089279304786991918
Kendall, E., Maujean A., Pepping C. A., Wright J. J. (2014): Hypotheses about the Psychological Benefits of Horses. Explore, 10: (2) 81–87.
Kemp, K., Signal T., Botros H., Taylor N., Prentice K. (2014): Equine Facilitated Therapy with Children and Adolescents Who Have Been Sexually Abused: A Program Evaluation Study. Journal of Child and Family Studies, 23: (3) 558–566. DOI 10.1007/s10826-013-9718-1
Maróthy J. (2017): Állatasszisztált intervenciók Németországban. Gyermeknevelés, 5: (2) 69–72.
Molnár, M. Rudolf, Zs. Szalai, K. Takács, I. (2015): Állatasszisztált pedagógia és terápia. Kaposvári Egyetem Pedagógiai Kar, Kaposvár.
Monty, R., (2000): Az igazi suttogó. Budapest
Pelyva, I. Kresák, R. Boda-Ujlaky, J. (2018): A lóasszisztált tevékenységek szociális viselkedésre gyakorolt jótékony hatásáról. Új Pedagógiai Szemle, 68: (1–2.) 72–86.
Pendry, P., Carr, A. M., Vandagriff J. L. (2018) Adolescents’ Affective and Physiological Regulation Shape Negative Behavior During Challenging Equine Assisted Learning Activities. Frontiers in Veterinary Science, In press. 5: paper 300.
Sátori, Á. (2007): Az állatokhoz való viszony a társas-társadalmi kapcsolatok rendszerében. Doktori disszertáció, ELTE BTK Pszichológiai Doktori Iskola
Sződy, J. (2018): Kutyák a tanteremben. Állatasszisztált oktatás. Új Köznevelés. 74: (3–4.) 20–24.
Topál, J., Hernádi, A., (2011) Gyógyító állatok: Tudomány vagy kuruzslás? Magyar Tudomány .vol 112(6), 678–686). From: http://real.mtak.hu/2810/1/Topal-Hernadi-MaTud2011.pdf.
Winkle, M.Y., Linder D.E., (2018): Animal-Assisted Interventions: Taxonomy and Best Practices. Human-Animal Interaction Bulletin Vol. 6, Special Edition, 24–36
Zsoldos, A., Sátori, Á., Zana, Á., (2014): Az állatasszisztált intervenció hatása gerincvelősérült személyek rehabilitációjában. Orvosi Hetilap 155(39), 1549–1557. DOI: 10.1556/OH.2014.29977